Hungarian

Ügyszám: .	II/03536/2021
Első irat érkezett:	09/14/2021 .
Az ügy tárgya:	A klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény elleni utólagos normakontroll indítvány (klímatörvény) .
Eljárás típusa:	Utólagos normakontroll eljárás
.
Indítványozók típusa:	az országgyűlési képviselők egynegyede .
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/27/2021 .

Az indítvány lényege: .

Az indítvány lényege: Az indítványozó országgyűlési képviselők az Abtv. 24. § (1) bekezdése és 32. § (2) bekezdése alapján előterjesztett indítványukban a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Az indítványban támadott törvényt - annak preambuluma szerint - a klímaváltozás jelentette kihívások megelőzéséhez, hatásainak csökkentéséhez, továbbá a következményeihez való alkalmazkodáshoz szükséges hatékony és megvalósítható beavatkozások fontosságát felismerve, a környezeti örökségünk védelme, a magyar emberek és nemzedékek együttes erőfeszítései eredményének megőrzése, valamint a magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásának biztosítása érdekében alkotta meg az Országgyűlés. Utólagos normakontroll indítványukban az indítványozó országgyűlési képviselők előadják, hogy a rendkívül rövid, deklaratív törvényben normatív tartalmat kizárólag a klímacélt meghatározó 3. §-a tartalmaz, amely azonban önmagában - tartalmánál fogva, és a végrehajtást biztosító törvényi rendelkezések hiányában - alkalmatlan arra, hogy az egészséges környezethez való jog jövőbeli érvényesülését és a jövő nemzedékek életfeltételeit biztosítsa, ezért a törvény ellentétes az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésével, XXI. cikk (1) bekezdésével és P) cikk (1) bekezdésével. Emellett az indítványozók álláspontja szerint a törvény a 2016. évi L. törvénnyel kihirdetett, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodásba ütközik, mivel a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó rendelkezések alkalmatlanok a nemzetközi szerződésben vállalt cél elérésére, és így a törvény nem tekinthető az ezen egyezményben vállalt jelentős erőfeszítésnek sem. Az állam tehát nem tett eleget a hivatkozott alaptörvényi rendelkezéseken alapuló intézményvédelmi kötelezettségének, ugyanakkor a klímacél meghatározásának mint tárgykörnek a törvényi szintre emelése azzal jár, hogy a jogalkotó nem határozhat meg alacsonyabb szintű jogszabályban a nemzetközi szerződésben vállalt, illetve a törvény preambulumában rögzített, az Alaptörvényből is következő céloknak tartalmilag megfelelő célokat, ezért szükséges az alaptörvény-ellenes és nemzetközi szerződésbe ütköző törvény megsemmisítése.. .

Támadott jogi aktus: a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény

Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban: .

Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban: P) cikk (1) bekezdés XX. cikk (1) bekezdés XXI. cikk (1) bekezdés .

Anonimizált indítvány (pdf): II_3536_8_2021_indkieg.pdfII_3536_0_2021_indítvány.pdf .

Egyéb mellékletek (pdf): II_3536_25_2021_amicus_BP.anonim.pdfII_3536_21_2021_BFNP_állásf.anonim.pdfII_3536_20_2021_állásf_ANP_anonim.pdfII_3536_18_2021_állásf_ŐNP_anonim.pdfII_3536_17_2021_állásf_DINP_anonim.pdfII_3536_16_2021_állásf_BNP_anonim.pdfII_3536_15_2021_állásf_FHNP_anonim.pdfII_3536_14_2021_Állásf_KNP.anonim.pdfII_3536_13_2021_állásfogl_HNP_anonim.pdfII_3536_12_2021_állsf_DDNP_anonim.pdfII_3536_11_2021_amicusMTSZ_anonim.pdfII_3536_9_2021_állásf_MTA_anonim.pdfII_3536_5_2021_JNÉVE_Állásfog_anonim.pdfII_3536_4_2021_amicus_TRI_anonim.pdfII_3536_2_2021_ITM_amicus_curiae_anonim.pdfII_3536_6_2021_Amicus_curiae_MTSZ.pdf .

.

Összefoglaló a döntésről:

Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság eljárása alapjául ötven országgyűlési képviselő indítványa szolgált. Az indítvány szerint a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény (Klímatv.) 3. §-a ugyan konkrét vállalásokat tartalmaz, ám azok nem igazodnak az éghajlatváltozás folyamatos súlyosságához, továbbá a nemzetközi közösség és az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseihez. A Klímatv. 3. § (1) bekezdése értelmében „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest.”, amely jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság határozata szerint a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének tekinthető. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Alaptörvény természeti erőforrások védelmére vonatkozó rendelkezéséből (P) cikk (1) bekezdése) a testi és lelki egészséghez való jogból (XX. cikk (1) bekezdése) valamint az egészséges környezethez való jogból (XXI. cikk (1) bekezdése) nem csupán a védelmi szint első alkalommal történő kijelölésének kötelezettsége és ezen kötelezettség változatlan formában történő megőrzése fakad, hanem egy folyamatos védelmi kötelezettség, amely megfelel az elővigyázatosság és megelőzés elvének is. A jogalkotó a klíma védelmében olyan kötelezettségvállalásra köteles, mely a nemzedékek közötti igazságosság elvének megfelelően egyaránt és azonos súllyal figyelembe veszi a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit, ahogyan az az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből és 38. cikk (1) bekezdéséből következik. A testület megállapította, hogy valamely jogi szabályozás hosszabb időn keresztüli változatlansága ugyan formálisan nem sérti a visszalépés tilalmának elvét, ám tartalmi értelemben a tudományos bizonyosság szabályozás megalkotásakori szintjének változása miatt, amennyiben nincs tekintettel az elővigyázatosság és megelőzés elvére, utóbb nem csupán elavulttá, hanem egyben alaptörvény-ellenessé is válik. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a jogalkotót az a kötelezettség terheli, hogy megalkossa azt a jogszabályi környezetet, amely biztosítja a Kárpát-medence egyedi tájának és élővilágának, természeti értékeinek megőrzését, ideértve az anyagi jogi, eljárásjogi és intézményi kereteit is. Mindezen indokokra figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Klímatv. 3. § (1) bekezdése alaptörvény- ellenes. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatás kibocsátású gázok csökkentésének hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia), ideértve azok jogon túli (a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetéséhez szükséges) elemeit is. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2026. június 30. napjáig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság a Klímatv. egyéb rendelkezéseit kifogásoló indítványokat elutasította, illetve visszautasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel alkotmánybíró volt. A határozathoz párhuzamos indokolást Patyi András és Varga Réka alkotmánybíró, különvéleményt Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Márki Zoltán alkotmánybíró fűztek.

.

Testületi ülések napirendjén: .

Testületi ülések napirendjén: 2025.05.13 10:00:00 Teljes ülés 2025.05.27 10:00:00 Teljes ülés 2025.06.03 10:00:00 Teljes ülés .

A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege: (pdf): Sz_II_3536_2021.pdf

.

.

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .
Date of the decision: .
.
.