Hungarian
Ügyszám:
.
III/01628/2018
Jelen ügyhöz egyesítve lett(ek) a következő ügy(ek): III/01704/2018, III/01727/2018, III/01829/2018, III/00149/2019, III/00154/2019, III/00564/2019, III/00856/2019,
.
Első irat érkezett: 10/31/2018
.
Az ügy tárgya: A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 178/B. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/06/2018
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. § (1) bekezdsée alapján - a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 178/B. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A Szabs. tv. 178/B. § (1) bekezdése szabálysértéssé minősíti az életvitelszerű közterületi tartózkodást. A módosító törvény indokolása szerint azért szükséges a módosítás, hogy a Szabs. tv. összhangban legyen az Alaptörvény hetedik módosításával, utalva arra, hogy az Alaptörvény módosításával egyidejűleg megszűnik az a jogi keret, amely korábban lehetővé tette, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kultúrális értékek védelme érdekében törvény, vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé minősítse ezt a magatartást.
A bíróság álláspontja szerint a hajléktalanság mint - jellemzően - kényszerű, kiszolgáltatott állapot szabálysértéssé minősítése nem egyeztethető össze az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményeivel, az I. cikk (3) bekezdésének az alapvető jogok korlátozására vonatkozó rendelkezéseivel, illetve az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségét kinyilvánító részével.
A bírósáőg véleménye szerint önmagában az Alaptörvény hetedik módosítása nem teszi indokolttá, vagy szükségessé az életvitelszerű közterületi tartózkodás kriminalizálását, ugyanis, egyrészt az Alaptörvény módosítása csak egy, már alacsonyabb jogforrási szinten kodifikált, részlegesen meglévő tiltást emelt az Alaptörvénybe általános jelleggel, másrészt a szabálysértési tényállás megállapításának alkotmányos követelményei nem teljesülnek.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    a szabálysértésekről
    a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 178/B. § (1) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
Nemzeti Hitvallás
B) cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_1628_0_2018_inditvany_anonim.pdfIII_1628_0_2018_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
III_1628_2018_amicusHelsinkib_anonim.pdfIII_1628_2018_amicusHelsinkib_anonim.pdfIII_1628_22_2018_Állásf_MenhelyA_anonim.pdfIII_1628_22_2018_Állásf_MenhelyA_anonim.pdfIII_1628_18_2018_állásfogl_Belügymin_anonim.pdfIII_1628_18_2018_állásfogl_Belügymin_anonim.pdfIII_1628_2_2018_állásfoglalás__állatmentő_alapítvány_anonim.pdfIII_1628_2_2018_állásfoglalás__állatmentő_alapítvány_anonim.pdfIII_1628_10_2018_amicus_UN_HR.pdfIII_1628_10_2018_amicus_UN_HR.pdfIII_1628_12_2018_állásfoglalás_Hajléktalanokért_Közalapítvány.pdfIII_1628_12_2018_állásfoglalás_Hajléktalanokért_Közalapítvány.pdfIII_1628_2018_16_amicus_Helszinki_Utcajogász_TASZ.pdfIII_1628_2018_16_amicus_Helszinki_Utcajogász_TASZ.pdfIII_1628_2018_14_amicus_Kiss_László_Lévay_Miklós.pdfIII_1628_2018_14_amicus_Kiss_László_Lévay_Miklós.pdfIII_1628_2018_13_állásfoglalás_Magyar_Máltai_ Sz_Sz.pdfIII_1628_2018_13_állásfoglalás_Magyar_Máltai_ Sz_Sz.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű
közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó szabályozása. Az Alkotmánybíróság
elutasította a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen
tartózkodás tilalmát kimondó rendelkezéseit támadó bírói indítványokat. Az
Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként kimondta, hogy a támadott
szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a hajléktalan személy
ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan
biztosított volt.
Az indítványozó bírók szerint a támadott rendelkezések a jogállamiság elvével
és az emberi méltósághoz való joggal is ellentétesek. Hivatkoztak az
Alkotmánybíróság egy 2012-ben meghozott – lényegét tekintve hasonló
szabálysértési tényállást megsemmisítő – döntésére, valamint arra, hogy az
Alaptörvény időközben módosított szövege nem indokolja az életvitelszerű
közterületi tartózkodás kriminalizálását.
Az Alkotmánybíróság a most közzétett határozatában úgy foglalt állást, hogy a
megváltozott alaptörvényi szabályozásra tekintettel – amely a közterületen való
életvitelszerű tartózkodást mindenki számára általános jelleggel megtiltja – a
2012-es alkotmánybírósági határozat nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság az
Alaptörvény hatályos szövegét tekinti irányadónak, az Alaptörvényt, illetve
annak módosítását tartalmilag nem vizsgálhatja felül. Az egyén alkotmányos
jogai gyakorlása során nemcsak önmagáért, de a közösség többi tagja iránt is
felelősséggel tartozik; joggyakorlása egyensúlyban kell, hogy álljon a
közösségért viselt felelősségével.
Egy alaptörvényi tilalom megszegését, tehát egy jogellenes magatartást az
Alaptörvény nem védi. A határozat szerint a támadott szabályozás megfelel a
szabálysértési jog alkotmányos követelményének, és érvényesíti annak
garanciáit. A szabályozás mindazokkal szemben állapít meg szankciót, akik az
erre irányuló alaptörvényi tilalom, illetve többszöri, kifejezett felhívás
ellenére sem kívánnak felhagyni az életvitelszerű közterületen tartózkodással.
A támadott tényállás tehát nem egy állapotot (a hajléktalan létet)
szankcionálja, hanem az együttműködési kötelezettség megsértéséhez fűz
jogkövetkezményt.
Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az ügyben nem az emberi méltóság
érinthetetlen „méltóságmagja”, hanem az önrendelkezési jog és a cselekvési
autonómia, mint annak korlátozható része állt a vizsgálat középpontjában. Ebből
nem következhet ugyanakkor sem valamely alaptörvényi tilalom megszegése, sem
pedig szabálysértés elkövetése. Az Alaptörvény értékrendje szerint a
nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga, ez az állapot nem az
emberi méltósághoz való jog része.
Ezzel ellenkezőleg, éppen az okozna sérelmet, ha az egyént az állam magára
hagyná anélkül, hogy gondoskodna róla, mivel az emberi méltósághoz való jogot
súlyosan sérti az embernek az emberi társadalomból való kiszorulása. Az
Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az indítványozó bírók nem igazolták, hogy az
ellátórendszer igénybe vevőket tárgyként kezelnék, vagy dehumanizálnák. Az sem
igazolt, hogy az ellátórendszer igénybe vétele esetén emberhez méltatlan
körülmények közé kerülnének az érintettek. Amennyiben ilyen helyzet mégis
előfordulna, úgy a sérelmet szenvedettet számára az alapjogi jogvédelem
biztosított.
Emellett az Alaptörvényből az állam fokozott intézményvédelmi kötelezettsége
következik. Ezt úgy tudja ellátni, ha az érintett személyeknek az
ellátórendszerbe való bekerüléséről gondoskodik. Az egyén együttműködésének
hiányában ugyanis csak a szabálysértési szankció mint végső eszköz áll az állam
rendelkezésére. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányos követelményként
kimondta, hogy a szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a
hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény
elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt. A jogalkalmazó szerveknek emellett
figyelemmel kell lenniük az elesettek védelmére irányuló alkotmányos
kötelezettségre, másrészt arra is, hogy az érintettek jogainak védelme csak az
ellátórendszerbe történő bekerülésükkel biztosítható.
A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg
Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf
István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2019.05.21 10:00:00 Teljes ülés
.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
Subject of the case:
.
Judicial initiative aimed at establishing the lack of conformity with the Fundamental Law and annulling Section 178/B (1) of the Act II of 2012 on Offences, the Procedure in Relation to Offences and the Offence Record System (violation of the rules on staying habitually on public ground)
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.