Ügyszám: IV/01999/2017
.
Első irat érkezett: 10/19/2017
.
Az ügy tárgya: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C-D. §-ai és a Kúria Kfv.V.35.729/2016/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz és előzetes döntéshozatali kérelem (általános forgalmi adó visszafizetése, késedelmi kamat, közösségi jog)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Indítvány befogadás:Indítvány befogadva.
.
Befogadás dátuma:04/23/2018
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljon az Európai Unió Bíróságához az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikk (3) bekezdése alapján, illetve másodlagosan kérte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C-D. §-ai és a Kúria Kfv.V.35.729/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az Európai Bíróság (EUB) C-274/10. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott döntésében megállapította, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 186. § (2) bekezdésében szereplő szabály, miszerint csak akkor lehet visszaigényelni adott beszerzáshez kapcsolódó áfa összeget, ha a beszerzás kifizetésre került, ellentétesaz Áfa Irányelvvel (a Tanács 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről).
A fenti ügy folyományaként az EUB a C-654/2013. számú Delphi-ügyben hozott végzésében (Delphi-végzés) megállapította, hogy azok az adóalanyok, akik uniós jogba ütköző módon nem részesültek áfa különbözetük visszatérítésében, közösségi jog alapján késedelmi kamatra jogosultak. A kamat kifizetését a nemzeti jogi szabályozás alapján, de az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartásával kell megállapítani, oly módon, hogy a nemzeti bíróságoknak adott esetben el kell tekinteniük az uniós jogba ütköző nemzeti szabályozás alkalmazásától.
Az indítványozó a Delphi-végzésre való hivatkozással a pénzügyileg rendezetlen beszerzéseire jutó áfa késedelmes kiutalására tekintettel, késedelmi kamat kiutalása iránt terjesztett elő kérelmet aza dóhatósághoz. Az adóhatóság megállapította a kamatszámítás alapját képező, az uniós jogba ütköző módon vissza nem igényelhető és a bevallásokban feltüntetett pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó áfa összegét. Az elsőfokú adóhatóság részben helyt adott az indítványozó kérelmének és részére késedelmi kamatot állapított meg. A kamat elkésett kiutalása miatt járó kamat fizetését az elsőfokú adóhatóság elutasította.
A bíróság - a közigazgatási döntés felülvizsgálata során - az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el. A Kúria a döntést hatályában fenntartotta.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C-D. §
    Kúria Kfv.V.35.729/2016/8. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1999_6_201_anonim7.pdfIV_1999_6_201_anonim7.pdfIV_1999_2_2017_ind_kieg_anonim.pdfIV_1999_2_2017_ind_kieg_anonim.pdfIV_1999_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_1999_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3220/2018. (VII. 2.) AB végzés

A határozat kelte: Budapest, 06/11/2018
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.04.23 11:00:00 Teljes ülés
2018.06.05 10:00:00 Teljes ülés

.
A határozat szövege (pdf):
3220_2018 AB végzés.pdf3220_2018 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Salamon László, dr. Stumpf István és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C–124/D. §-ai és a Kúria Kfv.V.35.729/2016/8. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panasz eljárását az Európai Unió Bírósága előtt C–13/18. ügyszámon megindított eljárás befejezéséig felfüggeszti.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője (dr. Becher Ákos, Becher és Torma Ügyvédi Iroda, 1123 Budapest, Alkotás utca 53., MOM Park Irodaház, F épület 4. emelet) útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 267. cikk (3) bekezdése alapján előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljon az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: EUB), emellett az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 124/C–124/D. §-ainak alaptörvény-ellenessé nyilvánítását és megsemmisítését, valamint az Abtv. 27. §-a alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a Kúria Kfv.V.35.729/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenes, és ezért azt semmisítse meg.

[2] 2. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezése során figyelemmel van az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára is. Eljárása során az Alkotmánybíróság észlelte azt, hogy a fent megjelölt törvényi rendelkezésekben foglalt szabályozás, valamint a kapcsolódó bírói gyakorlat miatt a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. január 8-án az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához. Az Alkotmánybíróság kiemelt jelentőségűnek tartja az Európai Unión belüli alkotmányos párbeszédet [Vö. 22/2016. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [33], 61/2011. (VII. 13.) AB határozat, 30/2015. (X. 15.) AB határozat], ezért a vizsgált ügyben figyelemmel volt az alábbi megfontolásokra.
[3] Az Alkotmánybíróság a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatában kimondta, hogy „az Európai Unió az intézményi reformok, az Alapjogi Charta és az EUB révén az alapvető jogoknak többnyire a nemzeti alkotmányok által biztosított szintjével azonos, vagy legalább kielégítő mértékű védelmét képes biztosítani […]. Ennek következtében az Alkotmánybíróság részére fenntartott felülvizsgálati lehetőséget az együttműködési kötelezettségre tekintettel, az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését szem előtt tartva kell alkalmazni”.
[4] Az Art. jelen ügy indítványozója által támadott rendelkezéseit, valamint a kapcsolódó bírói gyakorlatot az EUB-nak is vizsgálni kell a saját eljárásában. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a jelen ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált ügy által konkrétan felvetett alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel, az európai jog lehetőség szerinti érvényesülése érdekében szükséges bevárnia az EUB előtt folyamatban lévő eljárás befejezését.
[5] Az Abtv. 60. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az eljárását bíróság, hatóság, más állami szerv, az Európai Unió intézménye vagy nemzetközi szerv előtt folyamatban lévő eljárás befejezéséig kivételesen felfüggesztheti, ha az ügy Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ, amelyben e szervek előtti eljárás folyamatban van, és a felfüggesztést a jogbiztonság, az indítványozó különösen fontos érdeke, vagy más különösen fontos ok indokolja.
[6] Mivel a fenti indokokra tekintettel az ügy Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálása olyan kérdések előzetes eldöntésétől függ, amelyben az EUB előtt eljárás már folyamatban van, és az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését az Alkotmánybíróság az Abtv. 60. §-a szerinti különösen fontos oknak minősíti, az Alkotmánybíróság az EUB eljárásának befejezéséig – az Ügyrend 45. §-a alapján – a saját eljárását felfüggesztette.
[7] Az Alkotmánybíróság a végzésnek a honlapján és a hivatalos lapjában történő közzétételét az Ügyrend 45 § (1) bekezdése alapján rendelte el.

    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    az Alkotmánybíróság elnöke
    .
    Dr. Balsai István s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
    előadó alkotmánybíró

    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Pokol Béla s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Schanda Balázs s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    az Alkotmánybíróság elnöke,
    az aláírásban akadályozott
    Dr. Szabó Marcel
    alkotmánybíró helyett

    Dr. Szívós Mária s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    az Alkotmánybíróság elnöke,
    az aláírásban akadályozott
    Dr. Czine Ágnes
    alkotmánybíró helyett

    Dr. Horváth Attila s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Juhász Imre s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Salamon László s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Stumpf István s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szalay Péter s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Varga Zs. András s. k.,
    alkotmánybíró
Dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleménye

[8] 1. Álláspontom szerint az adott alkotmányjogi panasz kapcsán indult eljárás felfüggesztésére az Abtv. nem adott lehetőséget. Ezért a döntéssel nem tudok egyetérteni.
[9] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság alkotmányvédő feladatát az Alaptörvényben, illetve az Abtv.-ben meghatározott hatásköreibe tartozó eljárások lefolytatásával, illetve jogkövetkezmények megállapításával látja el. Az alkotmánybírósági eljárás felfüggesztése lényegében azzal jár, hogy az Alkotmánybíróság az adott ügyben a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelmével kapcsolatos feladatának teljesítését is felfüggeszti. Ezért az eljárásunk felfüggesztésekor mindig különös alapossággal kell vizsgálni, hogy valóban fennállnak-e a felfüggesztés előfeltételei.
[10] Az Abtv. 60. §-a szerint az eljárás felfüggesztésének egyik feltétele, hogy arra akkor kerülhet sor, „ha az ügy Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ”, amelyben „bíróság, hatóság, más állami szerv, az Európai Unió intézménye vagy nemzetközi szerv” előtt eljárás folyamatban van. Az eljárás felfüggesztésnek másik, az előbbivel konjunktív törvényi feltétele: „és a felfüggesztést a jogbiztonság, az indítványozó különösen fontos érdeke, vagy más különösen fontos ok indokolja”. Ez utóbbi feltétel maga is három – egymással alternatív viszonyban álló – rész-feltételt tartalmaz. Az Alkotmánybíróság eljárásának felfüggesztésére törvényesen csak akkor kerülhet sor, ha mind az első feltétel, mind pedig a második feltételnek legalább egyik rész-feltétele teljesül.
[11] A jelen ügyben meghozott végzéssel kapcsolatban álláspontom szerint az Abtv. 60. §-ába foglalt feltételek közül nemhogy mindkét, de egyik feltétel sem teljesült, az eljárás felfüggesztésének a többségi indokolásban hivatkozott okból nem lett volna helye.

[12] 2. Álláspontom szerint először is nem teljesült az a feltétel, hogy az ügy Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálása az EUB által vizsgált kérdés előzetes eldöntésétől függött volna. Az uniós szerződések értelmezése, valamint a másodlagos uniós jog érvényességének vizsgálata, illetve értelmezése bizonyosan nem előkérdése az alkotmányjogi panasz alapján a tagállami normát érintően az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján folytatott alkotmánybírósági ügy elbírálásának, de különösen nem előkérdése a bírói döntések Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatára irányuló alkotmánybírósági eljárásnak sem. Kizárólag annyi összefüggés van az EUB előzetes döntéshozatali eljárása, illetve az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján indult alkotmánybírósági eljárás között, hogy mindkettő a vitatott tagállami jogszabály – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C–124/D. §-a – miatt indult.
[13] Lényeges rámutatni arra, hogyha az előzetes döntéshozatali eljárásában az EUB a kifogásolt törvényhelyet nem iktathatja ki (ilyen döntést csak a tagállam hozhat). Vagyis az EUB ítéletéből semmiképpen sem következne, hogy annak alapján az Alkotmánybíróságnak a kifogásolt törvényhely utólagos normakontrollját, az Alaptörvénybe ütközés vizsgálatát már nem kellene elvégeznie. Egy vitatott jogszabállyal szemben az Alaptörvény védelmét ráadásul az Alkotmánybíróság helyett az uniós szerződések érvényesülése felett őrködő EUB bizonyosan nem biztosítja (egyszerűen nincs ilyen hatásköre). A törvény Alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálatát az Alkotmánybíróságnak tehát akkor is el kellene végeznie, ha az EUB ítéletében az adott törvényi rendelkezés kapcsán megállapítaná, hogy az adott nemzeti szabály az uniós joggal összeegyeztethetetlen. Ha viszont az Alkotmánybíróság eljárása az eljárás felfüggesztése által nem spórolható meg, akkor kérdés, hogy miért késlekedik a feladatának ellátásával. Ha pedig az EUB nem állapítja meg az uniós jog sérelmét, nem következik ebből, hogy az Alkotmánybíróság se állapítsa meg az Alaptörvénnyel való ellentétet, hiszen a két eljárásban más a vizsgálat mércéje. Akárhogyan is dönt tehát az EUB az előtte indult eljárásban, az semmilyen irányban nem determinálja a jelen ügyben az Alkotmánybíróság döntését. Magyarán szólva, az Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálás nem függ az EUB eljárásától.
[14] Az Alkotmánybíróság nemrégiben elfogadott 22/2016. (XII. 5.) AB határozatának logikájával és szellemével sem tartom igazán összeegyeztethetőnek, hogy az Alkotmánybíróság az EUB döntésétől tegye függővé az Alaptörvény védelmét. Hivatkozott határozatában az Alkotmánybíróság deklarálta, hogy hatásköreinek gyakorlása során vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén alapuló közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. Magyarországon az alkotmányos értékek és alapvető jogok tehát nemhogy az uniós jog által meghatározott szinten, hanem bizonyos esetekben még akár az uniós joggal szemben is védelemre jogosultak. Szabad-e, lehet-e akkor az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény védelméről lemondani, illetve azt az EUB döntésétől függővé tenni?

[15] 3. Álláspontom szerint nem teljesült az eljárás felfüggesztésnek az Abtv. 60. §-a szerinti másik (konjunktív) törvényi feltétele sem, ti. hogy „a felfüggesztést a jogbiztonság, az indítványozó különösen fontos érdeke, vagy más különösen fontos ok indokolja”. A jogbiztonság védelme pont az Alkotmánybíróság gyors döntéshozatalát tette volna kívánatossá, nem pedig az eljárás felfüggesztését. Az Abtv. 60. §-a szerinti szempontoknak a figyelembevétele helyett a többségi végzés a harmadik rész-feltételre hivatkozik, azzal, hogy „az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését az Alkotmánybíróság az Abtv. 60. §-a szerinti különösen fontos oknak minősíti”. Mintegy azt állítva ezzel, hogy az alkotmányjogi panasz eljárás felfüggesztése „az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését” lenne hivatott biztosítani. Vitatom, hogy a felfüggesztés ezt a célt bármilyen módon szolgálhatná.
[16] Ha a vizsgált szabályozás nem egyeztethető össze az uniós joggal, és eljárása eredményeként az Alkotmánybíróság már az EUB döntése előtt megállapítja a kifogásolt törvények alaptörvény-ellenességét, azokat megsemmisítve, akkor közvetve még elő is mozdíthatja az Alkotmánybíróság az európai jog érvényesülését. De annak érvényesülését nem akadályozza meg az sem, ha az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálata eredményeként a kifogásolt törvények Alaptörvénybe ütközését nem tartja megállapíthatónak, hiszen az uniós jogot az EUB attól függetlenül biztosítja, hogy az Alkotmánybíróság a magyar jogszabály felülvizsgálata kérdésében milyen döntést hoz.
[17] Vagy talán az lenne „az európai jog lehetőség szerinti érvényesülésének” szem előtt tartása, hogy ha az EUB-nak az uniós jogot értelmező döntésétől függően állapítsa meg az Alkotmánybíróság az Alaptörvény sérelmét, még ha azt magától egyébként nem is tenné meg? Az Alkotmánybíróság szuverén alaptörvény-védő feladatára figyelemmel ezt az értelmezést nehezen tudnám elfogadni. Mindezekre tekintettel számomra meggyőzően nem indokolható, hogy az EUB eljárására hivatkozással az Alkotmánybíróság arra az elhatározásra jutott, hogy eljárását felfüggeszti.

[18] 4. Végül rámutatok arra, hogy álláspontom szerint az indítványozó által előterjesztett alkotmányjogi panasz nem felelt meg az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve 27. § b) pontjában foglaltaknak. Ezért – véleményem szerint – törvényesen nem is indulhatott volna még meg az alkotmányjogi panasz alapján az alkotmánybírósági eljárás, amit aztán szükség lett volna felfüggeszteni és az érdemi döntéshozatalt mellőzni. A Kúriának a panaszos által támadott ítélete hatályában fenntartotta a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi bíróság 12.K.27.088/2016/7. számú ítéletét, amely hatályon kívül helyezte az adóhatóság határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte az adóhatóságot. Az új adóhatósági eljárás még nem zárult le. Az indítványozó Abtv. 27. § szerinti kérelme kifejezetten a Kúria döntése ellen irányul, az Abtv. 26. § (1) bekezdés szerinti kérelmében az indítványozó a bíróság által alkalmazott normát kifogásolja. Mindaddig, amíg a konkrét eljárás folyamatban van, az indítványozó számára biztosított a jogorvoslati lehetőség, és az eljárás jogerősen le nem zárul (olyan módon, hogy az ügy érdemében hozott döntés az indítvány Alaptörvényben biztosított jogát sérti), nem terjeszthető még elő alkotmányjogi panasz egyértelműen megjelölve azt, hogy a jogerős bírói döntés, illetve e bírói döntésben alkalmazott norma bizonyosan sérelmet okoz a panaszos számára.

Budapest, 2018. június 11.

Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró

[19] A különvéleményhez az alábbiak szerint csatlakozom.
[20] A különvélemény 1–3. pontjához, valamint a 4. pontjának az Abtv. 26. § (1) bekezdésével kapcsolatos részéhez csatlakozom. Nézetem szerint ugyanakkor az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz – az abban a kifejezetten a Kúria eljárásához kapcsolódóan állított eljárási jogsértés okán – nem tekinthető időelőttinek, és az az EUB előtt C-13/18. ügyszámon megindított eljárástól függetlenül elbírálható.

Budapest, 2018. június 11.
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró

[21] A különvéleményhez csatlakozom.

Budapest, 2018. június 11.
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
.