A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a sportról szóló 2004. évi I. törvény 72. § (2) bekezdés b) pontja, 72/A. § (2) bekezdése, 72/B. § (2) bekezdés e) pontja, 72/B. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (dr. Hüttl Tivadar ügyvéd) alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján. Ebben kérte a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttv.) 72. § (2) bekezdés b) pontja, 72/A. § (2) bekezdése, 72/B. § (2) bekezdés e) pontja és 72/B. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítását, és azok megsemmisítését. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, a VI. cikk (1) bekezdését, és a VI. cikk (2) bekezdését.
[2] 2. Az indítványozó a Ferencvárosi Torna Klub (a továbbiakban: FTC) szurkolója. Indítványában kifejtette, hogy a Sporttv. 72/A. § (2) bekezdése által kijelölt keretben a labdarúgó klubok maguk dönthetik el, hogy a sportrendezvényekre történő beléptetés során milyen azonosítási rendszert alkalmaznak. Az FTC a vénalenyomaton alapuló személyazonosítást vezette be. Nem vitatta, hogy a „beléptetés során legitim célnak tekinthető a bűncselekmények megakadályozása és üldözése érdekében a mérkőzést látogató személyek személyazonosítása”. Nézete szerint azonban a megsemmisíteni kért törvényi rendelkezések keretei között kialakított beléptetési rendszer szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogát. Külföldi példákra hivatkozva állította, hogy a beléptetési rendszer létesítése mögött meghúzódó cél megvalósítható volna önmagában a stadionban meglévő kamerás megfigyelő rendszerrel is. Erre tekintettel szükségtelen a vénalenyomaton alapuló személyazonosítás bevezetése.
[3] Kifejtette továbbá, hogy a „vénaszkenner alkalmazása ellen szól […] az a körülmény is, hogy a tenyérlenyomatot a labdarúgó klub adatbázisában tárolják és nem csupán az érintett regisztrációs kártyáján”. Álláspontja szerint ez az érintett szurkolók információs önrendelkezési jogát sérti.
[4] 3. A Sporttv.-nek az indítvánnyal támadott szabályai értelmében a sportrendezvény szervezője a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat.
[5] Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező a Sporttv. 72. § (2) bekezdése alapján a) csak névre szóló belépőjegyet vagy bérletet értékesíthet, továbbá b) a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrizheti olyan módon, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő személyes adatait egybevetheti a belépőjegyhez vagy a bérlethez hozzárendelt, a Sporttv. 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatokkal. A rendező köteles a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő személyes adatokat egybevetni a belépőjegyhez vagy a bérlethez hozzárendelt, a Sporttv. 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatokkal, ha a rendőrség erre felhívja. A Sporttv. 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott személyes adatok a név, anyja neve, születési hely és idő, a lakcím, valamint a biometrikus sablon.
[6] A Sporttv. 72/A. § (1) bekezdése szerint beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező személyazonosításra alkalmas, fényképpel ellátott, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya) kiváltását kötelezővé teheti. A szervező jogosult továbbá – a klubkártya tulajdonosa személyazonosítása céljából – a klubkártya tizennegyedik életévét betöltött tulajdonosának képmásából, ujjnyomatából, íriszképéből vagy vénalenyomatából (a továbbiakban együtt: biometrikus adat) generált, vissza nem fejthető alfanumerikus kódot (a továbbiakban: biometrikus sablon) kezelni [Sporttv. 72/A. § (2) bekezdés]. Ilyenkor a szervező a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy vagy a bérlet birtokosának személyazonosságát úgy ellenőrizheti, hogy a belépőjegy vagy a bérlet birtokosa biometrikus adatát rögzíti, abból biometrikus sablont képez és azt összeveti a klubkártya tulajdonosa szervező által nyilvántartott biometrikus sablonjával [Sporttv. 72/A. § (4) bekezdés b) pont].
[7] A Sporttv. 72/B. § (3) bekezdése előírja továbbá, hogy a Sporttv. 72/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a szervező, valamint a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet a klubkártya értékesítésekor rögzíti a biometrikus adatot, amelyből haladéktalanul biometrikus sablont képez. A biometrikus sablont a) a szervező nyilvántartásba veszi, ezt követően a biometrikus adatot haladéktalanul törli, vagy b) a szervező által megbízott, sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet haladéktalanul továbbítja a szervező részére nyilvántartásba vétel céljából, ezt követően a biometrikus sablont és a biometrikus adatot haladéktalanul törli.
[8] 4. Az indítványozó által sérelmezett szabályozás keretében az FTC által kialakított regisztrációs és beléptetési rendszerben a stadionban megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásához klubkártya (szurkolói kártya) kiváltása szükséges. Ennek során a szurkoló vénalenyomata (tenyérérhálózata) alapján generált kódot kell felvenni, amelyet az FTC a belépésre jogosultságot igazoló bérlet érvényességi ideje alatt tárol.
[9] Az indítványozó csatolta a nevére kiállított éves bérletről és egy szurkolói kártyáról készült másolatot, amely igazolta, hogy a szurkolói kártya kiváltásával egyidejűleg vénalenyomatát regisztrálták, és az abból képzett kódot tárolták.
[10] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az eljárása során észlelte, hogy az FTC a szurkolói kártya igénylésének általános szerződési feltételeit megváltoztatta, és bevezette az ún. „B” típusú szurkolói kártyát. A szurkolói kártya adatkezelési tájékoztatója alapján pedig megállapítható, hogy a „B” típusú szurkolói kártya esetében nem kerül sor a vénalenyomat felvételére, így a tenyérérhálózat alapján generált HASH-kód (biometrikus sablon) tárolására sem.
[11] 5. Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján – egyebek mellett – okafogyottá válik az indítvány, ha az tárgytalanná vált.
[12] Tekintettel arra, hogy az indítványozónak lehetősége van arra, hogy olyan szurkolói kártyát igényeljen, amelyhez nem szükséges a vénalenyomatának a felvétele, ezért az alkotmányjogi panaszában előadott alkotmányossági probléma a vonatkozásában tárgytalanná vált.
[13] Az Alkotmánybíróság ezért a tárgytalanná vált indítvány tekintetében az eljárást megszüntette.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
. |
Dr. Czine Ágnes s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Handó Tünde s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
dr. Szalay Péter
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Imre
alkotmánybíró helyett
Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |