Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01224/2017
Első irat érkezett: 06/07/2017
.
Az ügy tárgya: Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 39. § (4)-(6) bekezdései és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a 2016. évi LXXX. törvény 36. §-val megállapított 74. § (4) bekezdése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz (szolidaritási hozzájárulás; önkormányzati tulajdon elvonása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/15/2017
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó – az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján – Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 39. § (4)-(6) bekezdése, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek (a továbbiakban: Ntv.) az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény 36. §-val megállapított, 74. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A Kstv. sérelmezett rendelkezése szerint a szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. A szolidaritási hozzájárulás mértéke a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint határozható meg. Az indítványozó települési önkormányzat álláspontja szerint a Kstv. támadott rendelkezése többszörösen közjogi érvénytelenségben szenved. Egyrészről olyan rendszerszerű változtatásokat hajtott végre, amely azokat a saját önkormányzati bevételeket vonja el egyszerű többséggel meghozott rendelkezéseivel, amelyek feletti rendelkezést a kétharmados Mötv., az Alaptörvény, illetve nemzetközi szerződés biztosít számára. Így megkerülték a rendszerszerű változtatásokhoz szükséges kétharmados döntést, az önkormányzat pedig a nagy összegű és váratlan befizetés kötelező teljesítésével ellehetetleníti a gazdálkodását és veszélyezteti egyéb alapfeladatai ellátását. Másrészről, a Kstv. elfogadásával az Országgyűlés megsértette a törvényalkotás rendjét is: a képviselők a döntéshozatali folyamatnak tartalmilag nem voltak részesei, a törvényalkotás folyamatában nem kerültek abba a helyzetbe, hogy alkotmányos jogaikat gyakorolva a köz érdekében eljárva ténylegesen és érdemben részt vegyenek, ami a közjogi érvénytelenség megállapításának önálló oka is lehet. Sérelmezi, hogy a módosításról semmilyen hatástanulmány nem született. Nézete szerint a szolidaritási hozzájárulás egyben diszkriminatív intézkedés is, mert az önkormányzatok teherbíró képességétől független, így kerülhetett az indítványozó település (30 ezres lélekszámú város) abba a helyzetbe, hogy az országosan beszedendő szolidaritási hozzájárulás több mint 10%-ának befizetésére köteles.
Az Ntv. támadott rendelkezése az indítványozó szerint az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való jogot sérti azzal, hogy valójában olyan közvetett kisajátításnak felel meg, amely mögött közérdek nem igazolható. A támadott rendelkezés szerint az önkormányzat köznevelési feladat ellátását biztosító ingatlanjai a területileg illetékes tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kerülnek. Az önkormányzat tulajdonosi kötöttségei, így a harmadik személyekkel viselt felelőssége úgy marad meg, hogy azt nem tudja teljesíteni, mert tulajdona elemeihez nem fér hozzá, azok használatára ráhatása nincs, megóvni, hasznot hajtó módon fejleszteni nem tudja..
.
Indítványozó:
    Budaörs Város Önkormányzata
Támadott jogi aktus:
    Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 39. § (4-6) bekezdés
    az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény 36. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
Q) cikk (2) bekezdés
Q) cikk (3) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
4. cikk (1) bekezdés
32. cikk (1) bekezdés d) pont
32. cikk (1) bekezdés e) pont
32. cikk (1) bekezdés f) pont
32. cikk (1) bekezdés g) pont

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1224_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_1224_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
IV_1224_3_2017_NGM_amicus_curiae.anonim.pdfIV_1224_3_2017_NGM_amicus_curiae.anonim.pdfIV_1224_2_2017_amicus_curiae.pdfIV_1224_2_2017_amicus_curiae.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzeti köznevelésről szóló törvény egy
rendelkezése ellen előterjesztett alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául az
szolgált, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2017. január 1-től
kezdődően előírja, hogy a tankerületi központ által fenntartott köznevelési
intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú
vagyonra vonatkozóan a tankerületi központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti
meg mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat a tankerületi központ részéről
történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. A törvény kapcsán az
indítványozó Budaörs Város Önkormányzata a tulajdonhoz való jogának sérelmét
állította, mivel évtizedek alatt, nagyrészt saját erőből létrehozott egy
ingatlanból és nagy értékű ingóságokból álló iskolavagyont, a támadott
rendelkezés pedig ennek a tulajdonnak minden részelemét elvonja, tartalma
kiüresedett, számára hozzáférhetetlen lett. Az indítványozó álláspontja szerint
tulajdonképpen egy közvetett kisajátítás történt, amely mögött közérdek nem
húzódik. Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta, hogy a mindenkori
kormányzatnak kell azt bizonyítania, hogy a tervezett változtatások miért és
mennyiben járulnak hozzá a közérdek érvényesítéséhez, az pedig, hogy valamely,
korábban önkormányzati feladat- és hatáskör állami feladattá válása mennyiben
segíti elő az adott feladat- és hatáskör a korábbiaknál hatékonyabb ellátását,
a mindenkori jogalkotó kompetenciájába tartozó kérdés. Az Alkotmánybíróság egy
korábbi határozatával egyezően megállapította, hogy az önkormányzatok
vagyonának feladathoz kötöttségéből következően nem jelenti a tulajdonhoz való
jog sérelmét az a jogszabályi rendelkezés, amely az adott köznevelési feladat
ellátásához mint közérdek megvalósításához feltétlenül szükséges mértékben az
állam javára korlátozza az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát. Az
Alkotmánybíróság határozatában továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a
nemzeti köznevelésről szóló törvény indítvánnyal támadott rendelkezése nem
eredményezi az önkormányzatok tulajdonhoz való jogának aránytalan korlátozását,
a jogalkotó ugyanis az ingyenes vagyonkezelői jog alapításának törvényi
szabályozásával egyidejűleg megteremtette azon anyagi jogi és eljárásjogi
garanciális szabályokat is, amelyek biztosítják azt, hogy az ingyenes
vagyonkezelői jog terjedelme, tartalma és időbeni fennállta a feltétlenül
szükséges mértéket ne haladja meg. Az Alkotmánybíróság arra is emlékeztet, hogy
a területileg illetékes tankerületi központok az ingyenes vagyonkezelői joggal
nem csupán a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog kezelésének jogát, hanem a
kezeléssel járó kötelezettségeket is megszerzik.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2019.01.22 10:00:00 Teljes ülés
2019.03.05 10:00:00 Teljes ülés
2019.10.22 10:00:00 Teljes ülés

.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
Subject of the case:
.
Constitutional complaint aimed at establishing the lack of conformity with the Fundamental Law and annulling Section 39 (4)-(6) of the Act XC of 2016 on the Central Budget of Hungary for the Year 2017 and against Section 74 (4) of the Act CXC of 2011 on National Public Education established by Section 36 of the Act LXXX of 2016 (solidarity contribution, deprivation of local government's property)
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.