Ügyszám: IV/01194/2015
.
Első irat érkezett: 05/06/2015
.
Az ügy tárgya: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 1. §-a elleni alkotmányjogi panasz (a 2014. évi XL. törvény tárgyi hatálya)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint azáltal, hogy a törvény hatálya kizárólag a fogyasztói kölcsönszerződésekre terjed ki, a törvény kirekeszti a vállalkozókat, illetve a fogyasztókon kívüli egyéb szereplőket abban a tekintetben, hogy irányukban a hitelintézeteknek elszámolási kötelezettségük nem áll fenn.
Beadványában a tisztességes versenyfeltételek sérelmére, valamint az Alaptörvény M) cikk (1) és (2) bekezdésének sérelmére hivatkozott..
.
Indítványozó:
    Tolnai Tibor
Támadott jogi aktus:
    a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 1. §-a
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
M) cikk (1) bekezdés
M) cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1194_7_2015_ind_kieg.pdfIV_1194_7_2015_ind_kieg.pdfIV_1194_3_2015_ind_kieg.pdfIV_1194_3_2015_ind_kieg.pdfIV_1194_0_2015_inditvany.pdfIV_1194_0_2015_inditvany.pdf
.
A határozat száma: 3215/2015. (XI. 10.) AB végzés

A határozat kelte: Budapest, 10/27/2015
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2015.10.05 10:00:00 3. öttagú tanács
2015.10.27 15:30:00 3. öttagú tanács

.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 1. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján előterjesztett – alkotmányjogi panaszában a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.) 1. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtettek szerint a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény M) cikkét. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azt sérelmezte, hogy az Elszámolási tv. hatálya az általa mint egyéni vállalkozó által megkötött deviza alapú kölcsönszerződésre nem terjed ki, ezért a jogszabály számára nem nyújt jogvédelmet.
    [2] Az Alkotmánybíróság főtitkára az Abtv. 55. § (3) bekezdése alapján hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, mivel alkotmányjogi panasza – alapjogsérelmét alátámasztó indokolás hiánya miatt – nem tartalmazott határozott kérelmet. Az indítványozó a főtitkári tájékoztatást követően alkotmányjogi panaszát kiegészítette.
    [3] Az indítványozó a későbbiekben alkotmányjogi panaszát ismételten kiegészítette. Az indítványozó újabb beadványában az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdésének, a XIII. cikk (1) bekezdésének, valamint a XV. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelmére hivatkozott, ugyanakkor utalt az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésére, az 1. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjaira, továbbá a 25. cikk (1) bekezdésére. Az indítványozó jogsérelmének lényegét továbbra is abban látta, hogy a jogalkotó vonatkozásában nem rendelte el az Elszámolási tv. alkalmazását.
    [4] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében először azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz eleget tesz-e a befogadhatóság feltételeinek.
    [5] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz formai kritériumoknak való megfelelését vizsgálta. E körben áttekintette, hogy az indítvány határidőben érkezett-e [Abtv. 30. §-a], illetve, hogy tartalmaz-e határozott kérelmet [Abtv. 52. § (1b) bekezdése].
    [6] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében – az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti – alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül kell írásban benyújtani.
    [7] A támadott jogszabályi rendelkezés 2014. november 1-jén lépett hatályba. A csatolt iratok alapján az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben terjesztette elő.
    [8] Az alkotmányjogi panasznak az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme – az Alkotmánybíróság főtitkárának hiánypótlási felhívása ellenére – csak részben felel meg Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglaltaknak. Az indítványozó beadványában megjelölte azt a törvényi rendelkezést, amely az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapítja, kifejezetten kérte konkrét jogszabályi rendelkezés megsemmisítését, továbbá hivatkozott az Alaptörvény megsértett rendelkezésére. Az indítványozó ugyanakkor sem eredeti, sem újabb beadványaiban nem terjesztett elő Alaptörvényben biztosított joga sérelmét alátámasztó, alkotmányjogilag értékelhető indokolást az Elszámolási tv. támadott rendelkezésével összefüggésben. Az Alkotmánybíróság számos esetben, többek között a 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212] pontjában rámutatott, hogy: „[i]ndokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség”.
    [9] Az Alkotmánybíróság továbbá megjegyzi a következőket. Az alkotmányjogi panasz jogintézményének célja valamely, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének orvoslása. Az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben is, hogy alkotmányjogi panaszt – bizonyos kivételekkel – csak valamely Alaptörvényben biztosított jog megsértése esetén lehet előterjeszteni. Az Alkotmánybíróság például a 3121/2015. (VII. 9.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) Indokolás [89] pontjában elvi éllel kimondta, hogy: „mindazok az indítványi elemek, melyek nem Alaptörvényben biztosított jog sérelmét állítják, hanem valamely államcél vagy egyéb alaptörvényi rendelkezés megsértésének megállapítására irányulnak, alkotmányjogi panasz keretében nem bírálhatók el”. Az indítványozó mind eredeti, mind újabb beadványaiban hivatkozott az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésének, az M) cikkének, az 1. cikk (2) bekezdés a) és b) pontjának, valamint a 25. cikk (1) bekezdésének sérelmére is, azonban ezen – az Alaptörvény Alapvetés, illetve az Állam című részeiben található – rendelkezések nem tekinthetőek az Alaptörvényben biztosított jognak, így azokra alapított alkotmányjogi panasz benyújtására az indítványozónak nincs lehetősége.
    [10] Az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy az indítványozó jogsérelmét hangsúlyosan jogalkotói mulasztás miatt látja megalapozottnak. Az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján azonban az Alkotmánybíróság jogalkotó által előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását csak hatáskörei gyakorlása során – jogkövetkezményként, hivatalból – állapít meg. A mulasztás megállapítása tehát nem indítványozható az Abtv. fenti rendelkezésének értelmében.

    [11] 3. Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza – az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelem hiánya miatt – az Abtv.-ben előírt formai feltételeknek nem felel meg, ezért annak befogadását az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró

      .