A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés c) pontja, 332/A. § b) pontja és a Fővárosi Törvényszék 2.Kpkf.671.132/2018/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben kérte a Fővárosi Törvényszék 2.Kpkf.671.132/2018/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését. Indítványának kiegészítésében az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján kérte a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés c) pontja és 332/A. § b) pontja alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését is.
[2] 1.1. A megelőző bírósági eljárásban az indítványozó perújító felperesként vett részt.
[3] Az indítványozó keresetet terjesztett elő az Óbuda-Békásmegyer Közterület Felügyelet (a továbbiakban: perújított alperes) 02287-0001. számú – az indítványozót 50 000 Ft bírság megfizetésére kötelező – intézkedése ellen. A bírósági felülvizsgálati kérelem folytán induló pert a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 32.K.32.850/2017/6-I. számú – 2018. február 15-én kelt – végzésével a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette. A végzés a felek fellebbezési jogukról történő lemondása folytán jogerőre emelkedett.
[4] Az indítványozó perújítási kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a korábbi bírósági anyagban hivatkozott szabályszegési ügyben két törvénysértés – mint új tény – merült fel.
[5] Az elsőfokú bíróság az indítványozó perújítási kérelmét a 13.K.31.902/2018/8-I. számú – 2018. szeptember 12-én kelt – végzésével, mint perújítás lefolytatására alkalmatlant, elutasította, mert a Pp. 260. § (1) bekezdése szerint perújításnak csak jogerős ítélet ellen van helye.
[6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: másodfokú bíróság) a 2.Kpkf.671.132/2018/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta.
[7] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja és 332/A. § b) pontja sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, és XXV. cikkét.
[8] Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, valamint 25. cikk (1) bekezdését.
[9] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e. A befogadás visszautasítása esetén rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát [Abtv. 56. § (3) bekezdés].
[10] Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság törvényi feltételeinek vizsgálata során megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésén alapuló törvényi feltételeinek az alábbiak szerint nem tesz eleget.
[11] 2.1. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a törvényi feltétele [Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pont, 27. § (1) bekezdés a) pont, 52. § (1b) bekezdés b) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget, ugyanis az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványozó vonatkozásában nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése.
[12] 2.2. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXV. cikk és XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét pusztán állította, azonban a panasz nem tartalmazza „az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont].
[13] 2.3. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem alkalmas az indítvány az érdemi elbírálásra, ha megjelöli ugyan az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérülni vél, de nem indokolja meg – nem tartalmaz részletes érvelést arra vonatkozóan –, hogy az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével miért ellentétes a támadott jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés, illetve nem tartalmazza az „indítványban foglalt kérelem részletes indokolását” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az elégtelen indokolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, ha a támadott jogszabály, illetve bírói döntés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése között nem állapítható meg összefüggés {3063/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [27]; 3231/2016. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [26]; 3075/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [19]}.
[14] A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában nem adott elő érdemi elbírálásra alkalmas indokolást arra vonatkozóan, hogy a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja és 332/A. § b) pontja az Alaptörvény XXIV. cikkével – a konkrét ügyben – milyen alkotmányjogi összefüggésben áll, és az indítványozó vonatkozásában a Pp. támadott rendelkezései miért eredményezték a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét.
[15] Az indítványozó által előadott indokok alapján nem állapítható meg alkotmányjogi összefüggés a támadott bírói döntés és az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése között sem. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy a másodfokú bíróság végzésének indokolásában az igényérvényesítés lehetőségéről, és az esetleges jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatta az indítványozót: a bírság kiszabásával összefüggésben előterjesztett kifogásai tárgyában előterjesztett panaszát először az illetékes rendőrkapitányságnak kell elbírálnia, és ezen panasz elbírálását követően az arra irányadó jogorvoslati szabályoknak megfelelően fordulhat a döntéssel szemben a bírósághoz.
[16] 3. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglalt követelményeknek. Erre tekintettel az indítványt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, visszautasította.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
. |
. |