Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kaposvári Járásbíróság 10.B.120/2020/35. számú ítélete és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.190/2021/6. számú végzése ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó - az alapul fekvő ügyben pótmagánvádló - pályázat útján termőföld terület birtokosa, majd tulajdonosa lett. A termőföldet korábban haszonbérlet jogcím alapján birtokló jogi személy előhaszonbérleti jogának érvényesítése érdekében pert indított. Az első fokon eljárt bíróság ideiglenes jogvédelmet biztosított a felperesnek, azonban a másodfokon eljárt bíróság kimondta, hogy birtokvédelem semmilyen jogcímen nem illeti meg a felperest. A bírósági ítélet ellenére - a korábban haszonbérleti jogcímen birtokló - jogi személy vezérigazgatója az indítványozó tiltakozása ellenére megjelent a termőföldön, elvégezte az aratást, és a terményt a jogi személy szárítóüzemébe szállította. Az indítványozó az ügyben feljelentést tett, a nyomozást azonban az illetékes rendőrkapitányság bűncselekmény hiányában megszüntette. Az indítványozó így pótmagánvádlóként lépett fel, a vádindítványában polgári jogi igényit is előterjesztve. Az indítványozó előadta, hogy jelentős értékre elkövetett lopás bűntette kísérletének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott büntető eljárás megszüntetése miatt pótmagánvád indítványt terjesztett elő, melyet a Nagyatádi Járásbíróság elutasított, hivatkozással arra, hogy a tényállás nem alkalmas arra, hogy az alapján bírósági eljárás lefolytatható lenne, valamint az ügy a polgári jogvita keretei közé tartozik. A másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a bíróságok döntései ellen; az Alkotmánybíróság 3127/2019. (VI. 5.) AB határozatában a másodfokon született végzést megsemmisítette, az első fokon eljárt bíróságot az eljárás további folytatásából kizárta, és az eljárás lefolytatására egy új bíróságot jelölt ki. Az újabb elsőfokú ítéletben a terheltet ismét felmentette a bíróság. Az indítványozó fellebbezett a döntés ellen, a másodfokon eljárt bíróság az elsőf fokon született döntést végzésében helybenhagyta.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól a támadott döntések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri, ugyanis álláspontja szerint az eljárás során sérült a tulajdonhoz való joga, illetve a tisztességes bírói eljáráshoz való joga is. A tisztességes bírói eljáráshoz való jog sérelmét jelenti különösen az, hogy az eljárt bíróságok nem indokolták meg, hogy a joggyakorlattól miért tértek el, továbbá a jegyzőkönyv hiányosan tartalmazta a perbeszédet..
. |