Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.IV.20.100/2022/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó újságíró 2020. május 27-én közérdekű adatigényléssel fordult az adatkezelő nonprofit vállalkozáshoz az utóbbi részvételével megvalósuló beruházáshoz kapcsolódó egyes szerződésekre vonatkozó adatok kiadása érdekében. Az adatkezelő 2020. június 16-án, vagyis a rendelkezésére álló 15 napos határidőt túllépve arról tájékoztatta az indítványozót, hogy az adatigénylésnek - az Infotv.-től eltérést engedő Korm. rendelet alapján - 45 napon belül tesz eleget. 2020. június 27-én hatályba lépett a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény, amelynek 2. § (3)-(4) bekezdései alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelem teljesítését az adatkezelő megtagadta, csatolva a külgazdaságért felelős miniszter levelét, amelyben utóbbi arról tájékoztatja az adatkezelőt, hogy a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontjának beszerzését követően mérlegelte Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit, és ez alapján nem járul hozzá a közérdekű adatigénylésben kért adatok kiadásához. Az indítványozó bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék 62.P.22.906/2020/10. számú ítéletével a keresetet első fokon elutasította, amit a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.571/2021/10. számú ítéletével megváltoztatott, mivel megítélése szerint a miniszteri hozzájárulást megtagadó levél nem tartalmazta a miniszter által mérlegelt szempontokat. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, indokolásában kifejtve, hogy a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a miniszter a döntését a törvényben foglalt követelményeknek megfelelően hozta-e meg, ezen belül, hogy beszerezte-e a Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját, e feltételek teljesülése esetén azonban a bíróság a miniszter érdekmérlegelését nem bírálhatja felül.
Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy a Kúria érdemben nem vizsgálta, hogy a miniszter milyen indokok alapján állapította meg, hogy a kért adatok megismerése veszélyeztetné Magyarország külpolitikai külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, megsértette az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében foglalt jogát. Álláspontja szerint a Kúria ítélete formálisan is jogszerűtlen volt, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogának korlátozására azonban ezen túlmenően is legitim cél nélkül, szükségtelenül és aránytalanul került sor. A Kúria kiterjesztően értelmezte a nyilvánosság korlátozását lehetővé tévő, szűken értelmezendő törvényi rendelkezést, és ezzel az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát is megsértette..
. |