English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01695/2019
Első irat érkezett: 10/22/2019
.
Az ügy tárgya: A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.321/2018. számú ügyben született döntése elleni alkotmányjogi panasz (környezetvédelmi engedély)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/17/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.321/2018. számú ügyben született döntések ellen nyújtott be panaszt.
Az indítványozó - perbeli felperes NGO - környezetvédelmi engedély ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát kezdeményezte keresetében. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetlevelét visszautasította. A döntés ellen az indítványozó fellebbezett, a bíróság azonban a fellebbezését visszautasította, mivel azt jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő.
Az indítványozó szerint a támadott döntések sértik a diszkrimináció tilalmát és a jogorvoslathoz való jogot, mivel az előírt kötelező jogi képviseltetet a nehéz anyagi körülményei miatt a közhasznú NGO működését korlátozza a nyereségorientált szervezetekkel szemben. .
.
Támadott jogi aktus:
    Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.321/2018. számú ügyben született döntések
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
E) cikk (3) bekezdés
Q) cikk (2) bekezdés
Q) cikk (3) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
R) cikk (3) bekezdés
VIII. cikk (5) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1695_8_2019_indkieg_anonimizált.pdfIV_1695_8_2019_indkieg_anonimizált.pdfIV_1695_3_2019_indkieg_anonimizált.pdfIV_1695_3_2019_indkieg_anonimizált.pdfIV_1695_0_2019_indítvány_anonimizált.pdfIV_1695_0_2019_indítvány_anonimizált.pdf
.
A határozat száma: 3100/2020. (IV. 23.) AB végzés
.
A határozat kelte: Budapest, 04/07/2020
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2020.03.17 16:00:00 3. öttagú tanács
2020.04.07 14:00:00 3. öttagú tanács

.
A határozat szövege (pdf):
3100_2020 AB végzés.pdf3100_2020 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.321/2018/6., 10., 14., 15., 49., 50. és 62. számú végzései, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 7. § (1) és (3) bekezdése, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 27. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A jogi képviselő nélkül eljáró természetvédelmi egyesület indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján, melyben részben a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.321/2018/6., 10., 14., 15., 49., 50. és 62. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, részben pedig a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 7. § (1) és (3) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 27. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárás során megállapított tényállás szerint a Győr-Moson-­Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala mint elsőfokú hatóság 2017. szeptember 19. napján kelt 7355-60/2017. számú határozatával az Országos Vízügyi Igazgatóság mint engedélyes részére környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi engedélyt adott ki. Az elsőfokú hatóság a határozatot postai úton és elektronikusan kézbesítette az indítványozó részére is. Az indítványozó fellebbezése folytán a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal 2018. február 15. napján kelt PE-KTF/621-9/2018. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta. A másodfokú hatóság a határozatot elektronikus úton kézbesítette az indítványozó részére.

    [3] 1.2. Az indítványozó a másodfokú határozattal szemben határidőben elektronikusan és postai úton is kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a másodfokú határozat megváltoztatását oly módon, hogy a bíróság kötelezze a Pest Megyei Kormányhivatalt az indítványozó által megfizetett illeték, díj visszatérítésére, mivel a határozat erről nem rendelkezett. Az indítványozó azt is sérelmezte, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal a másodfokú határozatot számára nem papíralapon küldte meg, ugyanis álláspontja szerint a környezeti ­ügyekben indult hatósági és bírósági eljárásoknak csupán a technológiai bővítését jelentik az elektronikus ­kapcsolattartások, és nem pedig a kizárólagosságát. Arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság nem fogadja el az indítvá­nyozó érvelését az elektronikus kapcsolattartás választhatósága kapcsán, az indítványozó kérte az Alkotmány­bíróság megkeresését is. Az indítványozó ugyancsak kérte költségmentesség engedélyezését is, melyre álláspontja szerint az Aarhusi Egyezmény alapján jogosult, ugyanis csak ily módon biztosított számára a bírósági eljáráshoz való hozzáférés. Álláspontja szerint költségmentesség hiányában nem tudja megfizetni a perköltséget és ügyvédet sem tud fogadni, így pedig elesik a bírósági felülvizsgálat lehetőségétől. Az indítványozó ezzel összefüggésben is kérte az Alkotmánybíróság megkeresését arra az esetre, ha a bíróság nem fogadja el érvelését a költségmentesség engedélyezése körében. A kereseti kérelem Kpk.50.034/2018. ügyszámon került a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon lajstromozásra.

    [4] 1.3. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4. sorszámú végzésében tájékoztatta az indítványozót, hogy az Ngtv. 7. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező. A bíróság ezért felhívta az indítványozót, hogy csatoljon a peres eljárásra kiterjedő ügyvédi meghatalmazást, egyben figyelmeztette az indítványozót, hogy amennyiben a továbbiakban jogi képviselő közreműködése nélkül nyújt be beadványt vagy tesz nyilatkozatot, úgy a perbeli cselekmény és nyilatkozat hatálytalan, és úgy kell tekinteni, mintha ­egyáltalán nem tett volna perbeli cselekményt vagy nyilatkozatot. A bíróság arra is figyelmeztette az indítványozót, hogy amennyiben a jogi képviselő meghatalmazása iránti hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés j) pontja alapján visszautasítja. A bíróság arról is tájékoztatta az indítványozót, hogy ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezetként elektronikus ügyintézésre köteles, és figyelmeztette, hogy amennyiben beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, akkor a nyilatkozata hatálytalan lesz. Tekintettel arra, hogy az indítványozóval az elektronikus kapcsolattartás még nem jött létre, ezért a bíróság a felhívó végzést papír alapon, postai úton kézbesítette az indítványozó részére.
    [5] Az indítványozó határidőn belül postára adott beadványában kérte a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága megkeresését a kötelező jogi képviselet és az elektronikus kapcsolattartás alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében, azonban a keresetlevél hiányosságát nem pótolta, és a beadványát nem elektronikus úton nyújtotta be.
    [6] A bíróság ezért 6. sorszámú végzésében megállapította, hogy a beadvány hatálytalannak minősül, a keresetlevélnek pedig olyan alaki hiányossága van, amely miatt az nem bírálható el, ezért a bíróság a Kp. 48. § (1) bekezdés j) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította. A bíróság a végzésben megjegyezte, hogy a kötelező jogi képviseletre és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nemzeti jogszabályok nem korlátozták az indítványozó bírósághoz forduláshoz való jogát olyan mértékben, hogy az a hatékony perorvoslathoz való jog érvényesítésének valódi akadálya lett volna. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésében arra is kitért, hogy az indítványozó nem az uniós jog értelmezését kérte, hanem annak megállapítását, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg az uniós jog által védett alapelvnek, a nemzeti jog értelmezése azonban nem tartozik az Európai Bíróság hatáskörébe. A bíróság azt is megjegyezte, hogy nem észlelt olyan alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt, amely miatt indokolt lett volna az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése.
    [7] A 6. sorszámú végzéssel szemben az indítványozó személyesen eljárva, postai úton fellebbezést terjesztett elő. Tekintettel arra, hogy az indítványozó a fellebbezést jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő, ezért a bíróság a fellebbezést a Kp. 102. § d) pontja és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 74. § (2) bekezdése alapján visszautasította, egyben tájékoztatta az indítványozót, hogy a végzés ellen fellebbezésnek van helye a Fővárosi Törvényszékhez.
    [8] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 14. sorszámú végzésével megállapította, hogy a 6. sorszámú végzés 2018. szeptember 5. napján jogerőre emelkedett. A bíróság 15. sorszámú végzésével pedig azt állapította meg, hogy a 10. sorszámú végzés 2018. szeptember 27. napján vált jogerőssé.
    [9] Az indítványozó a 6., 10. és 14. sorszámú végzésekkel, továbbá az alkotmányjogi panaszban nem támadott 4. és 9. sorszámú végzésekkel szemben fellebbezést terjesztett elő, melyet a bíróság 17. sorszámú végzésével visszautasított. A visszautasító végzéssel szemben az indítványozó személyesen eljárva, postai úton 23. sorszám alatt „felülvizsgálati kérelmet” terjesztett elő, melyet a bíróság tartalma szerint bírált el, és 39. sorszámú végzésével kiegészítette a 17. sorszámú végzést a fellebbezést biztosító jogorvoslati tájékoztatással, és egyúttal a 41. sorszámú végzéssel felhívta az indítványozót, hogy 15 napos határidőn belül csatoljon be ügyvédi vagy pártfogó ügyvédi meghatalmazást, továbbá figyelmeztette az indítványozót, hogy amennyiben a felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, úgy a bíróság a fellebbezést visszautasítja.
    [10] Az indítványozó 43. sorszám alatt a 17. sorszámú végzéssel szemben határidőben, postai úton, személyesen eljárva „fellebbezés-kiegészítést” terjesztett elő, melyet 45-I. sorszám alatt kiegészített azzal, hogy a Bács-­Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatala engedélyezte számára pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét, mely lehetőséggel azonban nem kíván élni, mert ugyan a pártfogó ügyvédi képviselet díját az állam megelőlegezi, de az indítványozónak nincs minimum 47 625 Ft összegű fedezete. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 49. sorszámú végzésében a bíróság 17. sorszámú fellebbezést visszautasító végzése ellen az indítványozó által 23., 43. és 45-I. sorszám alatt előterjesztett fellebbezést visszautasította, tekintettel arra, hogy az indítványozó a fellebbezését jogi képviselet nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő. A bíróság tájékoztatta az indítványozót, hogy a végzés ellen 15 napon belül jogi képviselő útján az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint előterjesztendő fellebbezésnek van helye. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63. sorszámú végzésével megállapította, hogy a 49. sorszámú végzés 2019. október 8. napján jogerőre emelkedett.
    [11] Az indítványozó 26-I. sorszám alatt a 22. sorszámú végzéssel szemben határidőben, postai úton, személyesen eljárva „felülvizsgálati kérelmet” terjesztett elő, melyet a bíróság tartalma szerint fellebbezésnek tekintett és eszerint bírált el. A bíróság 40. sorszámú végzésével kiegészítette a 22. sorszámú végzést a fellebbezést biztosító jogorvoslati tájékoztatással, és egyúttal a 41. sorszámú végzésével felhívta az indítványozót, hogy 15 napon belül csatoljon be ügyvédi vagy pártfogó ügyvédi meghatalmazást, továbbá figyelmeztette az indítványozót, hogy amennyiben a felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, úgy a bíróság a fellebbezést visszautasítja. Az indítványozó 44. sorszám alatt a 22. sorszámú végzéssel szemben határidőben, postai úton, személyesen eljárva „fellebbezés-kiegészítést” terjesztett elő, melyet 45. sorszám alatt kiegészített azzal, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatala engedélyezte számára pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét, mely lehetőséggel azonban nem kíván élni, mert ugyan a pártfogó ügyvédi képviselet díját az állam megelőlegezi, de az indítványozónak nincs minimum 47 625 Ft összegű fedezete. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 50. sorszámú végzésében a bíróság 22. sorszámú fellebbezést visszautasító végzése ellen az indítványozó által 26-I., 44. és 45. sorszám alatt előterjesztett fellebbezést visszautasította, tekintettel arra, hogy az indítványozó a fellebbezését jogi képviselet nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő. A bíróság tájékoztatta az indítványozót, hogy a végzés ellen 15 napon belül jogi képviselő útján az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint előterjesztendő fellebbezésnek van helye. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63. sorszámú végzésével megállapította, hogy az 50. sorszámú végzés 2019. október 8. napján jogerőre emelkedett.
    [12] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ezt követően 62. sorszámú végzésében a 6. sorszámú keresetlevelet visszautasító végzés ellen az indítványozó által 8., 12., 16. és 31. sorszám alatt előterjesztett fellebbezést (részben ismételten) visszautasította. A bíróság utalt arra, hogy a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Kpkf.671.414/2019/2. számú végzésében foglalt iránymutatás szerint a 6. sorszámú végzésben a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Pp. 73. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást az indítványozónak megadta, a Pp. 74. § (2) bekezdése szerint pedig a jogkövetkezményeket a tájékoztatást adó bíróságnak kell levonnia. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ennek megfelelően megállapította, hogy az indítványozó a fellebbezését ezúttal is jogi képviselő nélkül, és nem elektronikus úton terjesztette elő. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 68. számú végzésében megállapította, hogy a 62. sorszámú végzés 2020. január 7. napján jogerőre emelkedett.

    [13] 1.4. A jogerős végzésekkel szemben az indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt, az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján. Álláspontja szerint a támadott bírói döntések, illetőleg az Ngtv. 7. § (1) és (3) bekezdése, valamint a Kp. 27. § (1) bekezdése sértik az Alaptörvény E) cikk (3) bekezdését, a Q) cikk (2) és (3) bekezdését, a T) cikk (3) bekezdését, a XV. cikk (1) és (2) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, és a 28. cikkét, melyekkel együtt sérült a P) cikk (1) bekezdése, az R) cikk (2) és (3) bekezdése, a VIII. cikk (5) bekezdése, a XX. és XXI. cikk és a 38. cikk (1) bekezdése.
    [14] Az indítványozó szerint az Ngtv. 7. § (1) és (3) bekezdései, valamint a Kp. 27. § (1) bekezdése azáltal, hogy előírták az elektronikus kapcsolattartást és a jogi képviseletet, megsértették az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését és XXVIII. cikk (7) bekezdését, mert egy közhasznú NGO-ra éppen olyan szabályokat írnak elő, mint egy nyereségorientált szervezetre. Ugyancsak a XV. cikk sérelmeként értékeli az indítványozó, hogy a jogi szabályozás a magánszemélyek számára lehetővé teszi a postai kapcsolattartást, miközben azt a közhasznú indítványozó számára nem biztosítja.
    [15] A támadott jogszabályi rendelkezések a XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét is eredményezik az indítvány szerint, ugyanis a környezeti célú NGO-k működésére mind az Alaptörvény, mind pedig az uniós jog más szervezeteknél nagyobb felelősséget helyez, melynek eljárásjogi garanciáit a kötelező jogi képviselet és a digitális ügyintézés teljesíthetetlen követelményei derogálták.
    [16] Az indítványozó a támadott bírói döntések alaptörvény-ellenességét az alábbi érvek alapján állítja.
    [17] Az indítványozó a XV. cikk (1) bekezdése sérelmét nem csupán a támadott jogszabályi rendelkezésekkel, hanem a bírói döntésekkel is összefüggésbe hozza, ugyanis véleménye szerint a támadott jogszabályi rendelkezések által megvalósított diszkriminációt a bíróságnak az indítványozó kérelmeinek visszautasítása helyett valójában orvosolnia kellett volna, melyet a bíróság akár az EU Alapjogi Chartája, akár az Aarhusi Egyezmény alapján megtehetett volna.
    [18] A XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét a bírói döntések azért valósították meg, mert a bíróság elvonta a ­hatékonyságot és az egyenlő és igazságos elbírálást, jóllehet az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése, VIII. cikk (5) bekezdése, XX. cikk (2) bekezdése, XXI. cikk (1) bekezdése és 38. cikk (1) bekezdése előírja az értékmegóvást. Az indítványozó utal arra, hogy a bíróság nem vette figyelembe, hogy a döntésével elvonja a szociálisan hátrányosan helyzetben levő NGO hatékony igazságszolgáltatáshoz való jogát, ráadásul a gyorsabb eljáráshoz való jogát is korlátozta. Ugyancsak a XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmére vezet az indítványozó szerint, hogy a bíróság kérelemre sem kezdeményezte sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az Európai Bíróság eljárását. A kötelező digitális ügyintézés és jogi képviselet előírása pedig az EU Alapjogi Charta sérelmét is megvalósí­totta az indítványozó álláspontja szerint, amely egyben az Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bekezdésével és az Európai Bíróság több döntésével is ellentétes.
    [19] A XXVIII. cikk (7) bekezdése sérelme az indítványozó szerint azért következett be, mert a bíróság expressis verbis elvonta tőle a hatékony igazságszolgáltatást és kizárta az ingyenes pártfogó ügyvédhez való jogát. A XXVIII. cikk (1) bekezdése mellett a XXVIII. cikk (7) bekezdése sérelmeként is értékeli az indítványozó, hogy a bíróság nem kezdeményezte sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az Európai Bíróság eljárását, holott utóbbi jelen esetben véleménye szerint egyenesen kötelező lett volna.
    [20] Az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdésének sérelme az indítványozó szerint azért valósult meg, mert a bírói döntések elvonták az ügyféli és perbeli jogait az érdemi felülvizsgálati jogának kizárásával, és ekként derogálták az indítványozó társadalmi feladatainak teljesítését.
    [21] Az indítványozó érvelése szerint az eljáró bíróság vitatott jogalkalmazása és mulasztása azt eredményezte, hogy a bírói döntések elvonták a környezethez való jogát és az annak érvényesítéséhez szükséges eszközöket, mely nem csupán a XX. és XXI. cikkek, hanem a P) cikk (1) bekezdése, a 38. cikk (1) bekezdése és a VIII. cikk (5) bekezdése sérelmét is eredményezi. A bírói döntések ugyanis az okozott kár megtérítését is akadályozzák, a visszautasító végzésekkel pedig további környezeti kár várható.

    [22] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

    [23] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. § szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszát 2019. szeptember 6. napján adta postára, ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz csak a 49., 50. és 62. sorszámú végzésekkel összefüggésben tekinthető határidőben előterjesztettnek.

    [24] 2.2. Mind az Abtv. 26. § (1) bekezdése, mind pedig az Abtv. 27. § (1) bekezdése az alkotmányjogi panasz benyújtása törvényi feltételeként rögzíti, hogy az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítse, vagy jogorvoslati lehetőség ne legyen számára biztosítva. Az Alkotmánybíróságnak a 49., 50. és 62. sorszámú végzésekkel összefüggésben ezért azt kellett megvizsgálnia, hogy az indítvány ennek a követelménynek eleget tesz-e.
    [25] Mind a 49., mind pedig az 50. sorszámú végzés az indítványozó által előterjesztett fellebbezés visszautasításáról rendelkezik, tekintettel arra, hogy az indítványozó a fellebbezését jogi képviselő nélkül, nem elektronikus úton terjesztette elő. A 49. és 50. sorszámú végzésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság azt is megjegyzi, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdése értelmében alkotmányjogi panasz csak az ügy érdemében hozott döntéssel vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntéssel szemben terjeszthető elő, a 49. és 50. sorszámú végzések pedig ezen vagylagos feltételek egyikét sem teljesítik, tekintettel arra, hogy azok a bírósági eljárást sem fejezték be.
    [26] A 62. sorszámú végzésével a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6. sorszámú keresetlevelet visszautasító végzéssel szemben előterjesztett fellebbezéseket utasította vissza, tekintettel arra, hogy az indítványozó a fellebbezését jogi képviselő nélkül, nem elektronikus úton terjesztette elő. A 62. sorszámú végzés 2020. ­január 7. napján emelkedett jogerőre, ekként ez a végzés az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek tekinthető.
    [27] Az Alkotmánybíróság megállapítja: az indítványozó a bíróság felhívása ellenére a 6. sorszámú, keresetlevelet visszautasító végzéssel szemben előterjesztett fellebbezését jogi képviselő nélkül, és nem elektronikus úton terjesztette elő. A Pp. 74. § (1) bekezdése értelmében, ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, azaz úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. A Pp. 74. § (2) bekezdése értelmében amennyiben a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, úgy a bíróság a perorvoslati kérelmet hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.
    [28] Az Alkotmánybíróság megállapítja: az indítványozó formailag hibásan terjesztette elő a fellebbezéseit, mely formai hiba következménye a Pp. rendelkezéseinek megfelelően a fellebbezések hatálytalansága, azaz azokat úgy kell tekinteni, mintha az indítványozó meg sem tette volna őket. Az Alkotmánybíróság azt is kiemeli, hogy ezen formai következményre az eljáró bíróság a hatályos jogszabályoknak megfelelően felhívta az indítványozó figyelmét.
    [29] Tekintettel arra, hogy az indítványozó által előterjesztett fellebbezés a Pp. rendelkezéseinek megfelelően hatálytalan volt, és azt úgy kell tekinteni, mintha az indítványozó meg sem tette volna, ezért az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket csak látszólag merítette ki, ténylegesen azonban – mivel fellebbezései olyan alapvető formai hibában szenvedtek, melyre tekintettel azokat hatálytalannak kellett tekinteni – nem {hasonlóan: 3321/2018. (X. 16.) AB végzés, Indokolás [12] és 3069/2013. (III. 14.) Indokolás [9]}.
    [30] Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapítja, hogy az indítvány a 49., 50. és 62. sorszámú végzésekkel összefüggésben nem teljesítette az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában és a 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott befogadhatósági feltételt.

    [31] 3. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapulvételével az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 5. §-a alapján el­járva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és e) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.
        Dr. Szabó Marcel s. k.,
        tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Szabó Marcel s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Dienes-Oehm Egon

        alkotmánybíró helyett

        Dr. Szabó Marcel s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Salamon László

        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Szabó Marcel s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó

        alkotmánybíró helyett

        Dr. Szabó Marcel s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Szalay Péter

        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        10/22/2019
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the judgement No. 8.K.27.321/2018 of the Győr Administrative and Labour Court (environmental licence)
        Number of the Decision:
        .
        3100/2020. (IV. 23.)
        Date of the decision:
        .
        04/07/2020
        .
        .