Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00702/2019
Első irat érkezett: 04/18/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (ügyeleti díj megfizetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/10/2019
.
Indítvány befogadás:
.
Indítvány befogadva.
.
Befogadás dátuma:
.
01/28/2020
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók ügyeleti díj megfizetése iránt indítottak munkaügyi pert egy egészségügyi intézmény ellen. Az elsőfokú bíróság keresetüket - kisebb részben - megalapozottnak ítélte. Az indítványozók fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a jogerős ítéletében az indítványozók keresetét teljes mértékben megalapozottnak ítélte és az alperest a kereseti kérelemben foglaltak szerint marasztalta. Az alperesi indítványra eljáró Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozók álláspontja szerint a munkavégzésre különböző jogcímen őket megillető távolléteik csak jogcímenként egymástól elkülönítve adható ki, azokat nem lehet összevonva kiadni. Azáltal, hogy a Kúria ítélete lehetővé teszi a több önálló jogcímen járó távollét összevont kiadását sérül az indítványozók egészségét, biztonságát és méltósgát tiszteletben tartó munkafeltételekhez való joga, a napi és heti pihenőidőhöz való joga, a többletdíjazáshoz való joga, az egyenjogúság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való alapjoga..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Mfv.II.10.279/2018/3. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XVII. cikk (3) bekezdés
XVII. cikk (4) bekezdés
XX. cikk (2) bekezdés
25. cikk (1) bekezdés
26. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_702_5_2019_indkieg_anonim.pdfIV_702_5_2019_indkieg_anonim.pdfIV_702_2_2019_indkieg.anonim.pdfIV_702_2_2019_indkieg.anonim.pdfIV_702_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_702_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a
Kúria ügyeleti díj megfizetése tárgyában hozott ítéletét. Az alkotmányjogi
panasz alapjául szolgáló ügyben az alperes kórház megszakítás nélküli
tevékenységet folytatott, a későbbi indítványozó felpereseket pedig egy
műszakban, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidőbeosztásban foglalkoztatta. A
felperesek bírósághoz fordultak, és a 2012-2016 közötti időszak tekintetében
ügyeleti díjkülönbözet és késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az
alperest; igényüket arra alapították, hogy a heti pihenőnapjaikon rendszeresen
egészségügyi ügyeletet teljesítettek. A Kúria ítélete, amely hatályon kívül
helyezte a jogerős ítéletet, és helyben hagyta az első fokon eljáró bíróság
döntését, az indítványozók szerint alaptörvény-ellenes, mert lehetővé teszi,
hogy az alperes kórház összevonva adja ki a felperes munkavállalót több önálló
jogcímen megillető távollétet, így sérült a munkavállalók napi és heti
pihenőidőhöz külön-külön való joga, illetve közvetve az arra a napra a
munkavégzésért járó többletdíjazáshoz való joga. Az indítványozók a tulajdonhoz
való jog sérelmével összefüggésben előadták, hogy az ügyeletben végzett
ügyeleti díjkülönbözet mint már elvégzett, de ki nem fizetett munka után járó
díjazás (mint már megszerzett tulajdon) alkotmányos tulajdonjogi védelmében
kellene hogy részesüljön. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria azon
jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben
kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel, mivel abból (a pihenőidők
eltérő rendeltetésére tekintettel) az következik, hogy a napi és heti pihenőidő
önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat. A Kúria tehát nem vette
figyelembe a jogszabály célját és a törvényhozó szándékát, valamint nem az
Alaptörvénnyel összhangban értelmezte az alkalmazott jogszabályi
rendelkezéseket, mivel az Alaptörvény kimondja, hogy a munkavállalónak joga van
a napi és heti pihenőidőhöz; a Kúria jogértelmezése szerint az ügyeletesek
elveszítik a napi pihenőidejüket, ha hétköznap ügyelnek, és elveszítik a heti
pihenőnapjukat, ha hétvégén ügyelnek. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a
kúriai jogértelmezés az egészségügyi dolgozók számára biztosított napi és heti
pihenőidő jogalkotó által szándékolt terjedelmét oly mértékben leszűkítette,
hogy az alaptörvény-ellenességhez vezetett, így az Alkotmánybíróság
megsemmisítette a Kúria ítéletét.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2020.01.28 17:00:00 2. öttagú tanács
2020.05.19 10:00:00 Teljes ülés

.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
Subject of the case:
.
Constitutional complaint against the judgement No. Mfv.II.10.279/2018/3 of the Curia (payment of remuneration for standby duty)
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.