Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.III.1.359/2018/5. számú végzése, a Győri Törvényszék 4.Bf.39/2017/5. számú végzése és a Győri Járásbíróság B.931/2015/44. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy 13 éve dolgozik újságíróként az egyik internetes hírportálnál. 2015. augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében kirgiz állampolgárnak adta ki magát, melynek során Magyarország déli államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez. A menekültszerep vállalása mellett azért döntött, mert ebben az időszakban az újságírók nem kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) arra, hogy belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, és onnan tudósítsanak. A fenti tevékenységét az eljáró hatóságok úgy értékelték, hogy a munkája során közokirat-hamisítás bűntettét és hatóság félrevezetésének vétségét követte el, amely cselekményekre nem alkalmazható a sajtószabadságról és a médatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) speciális szabálya. Az elsőfokú bíróság megállapította bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében és megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A felülvizsgálati eljárás során eljáró Kúria az első- és másodfokú döntéseket helybenhagyta.
Az indítványozó véleménye szerint a bíróságok az Smtv. 8. §-át nem értelmezték összhangban az Alaptörvényben biztosított szólás és sajtószabadsághoz való joggal és elmulasztották elvégezni az alapjog korlátozásának alktományosságához előírt szükségesség és arányosság tesztet.
Az indítványozó álláspontja szerint a fentiek alapján a bírósági döntések az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítási szabadsághoz való alapjogot, és a (2) bekezdésben foglalt sajtószabadságot sértik..
. |