Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a
Kúria Bfv.III.1.359/2018/5. számú végzését. Az indítványozó egy internetes
hírportál munkatársaként 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése
érdekében kirgiz állampolgárnak adta ki magát, melynek során Magyarország déli
államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez. A menekültszerep
vállalása mellett azért döntött, mert ebben az időszakban az újságírók nem
kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arra, hogy
belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló
intézményekbe, és onnan tudósítsanak. A fenti tevékenységét az eljáró hatóságok
úgy értékelték, hogy a munkája során közokirat-hamisítás bűntettét és hatóság
félrevezetésének vétségét követte el, amely cselekményekre nem alkalmazható a
sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény
(Smtv.) speciális szabálya. Az elsőfokú bíróság az indítványozót megrovásban
részesítette, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A felülvizsgálati
eljárás során eljáró Kúria az első- és másodfokú döntéseket helybenhagyta. Az
indítványozó véleménye szerint a bíróságok az Smtv. 8. §-át nem értelmezték
összhangban az Alaptörvényben biztosított szólás- és sajtószabadsághoz való
joggal, és elmulasztották elvégezni az alapjog korlátozásának
alkotmányosságához előírt szükségesség és arányosság tesztet, ezért a bírósági
döntések sértik az Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítási szabadsághoz
való alapjogot és a sajtószabadságot. Az Alkotmánybíróság határozatában
megállapította, hogy az Alaptörvény IX. cikkének (1) és (2) bekezdéséből fakadó
alkotmányos szempontrendszer, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi
felelősségének mérlegelése során a bíróságoknak értékelnie kell: az újságíró
által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen
közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára; ezen közérdekű
információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül, hogy az elkövetett
jogsértés, figyelemmel annak társadalmi hatására is, aránytalan vagy súlyos
sérelmet okozott-e. Az eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem
juttatták érvényre, így jogértelmezésük az Alaptörvény IX. cikk (1)–(2)
bekezdésébe ütközik. Ezért az Alkotmánybíróság a Kúria támadott végzését
alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette annak kiemelésével,
hogy kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése – a fenti
szempontrendszer figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi
felelőssége megállapítható-e az ügyben. Az ügy előadó alkotmánybírója Czine
Ágnes alkotmánybíró volt. A határozathoz Schanda Balázs és Ligeti Miklós
alkotmánybírók párhuzamos indokolást; Handó Tünde alkotmánybíró különvéleményt
fűztek. |