Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01219/2017
Első irat érkezett: 06/07/2017
.
Az ügy tárgya: A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 21. § (5) bekezdésének utolsó mondata elleni alkotmányjogi panasz (panasz elleni jogorvoslat kizárása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/23/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 21. § (5) bekezdés utolsó mondata, mely szerint „a panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak nincsen helye” alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy jelenleg büntetés-végrehajtási intézetben tölti fogvatartását. Orvosi vizsgálat elvégzése miatt kérelmezte a szabadságvesztés büntetésének a félbeszakítását, melyet a BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettesének 30500/925-8/2017. számú határozata másodfokon elutasított. A határozat ellen a 2013. évi CCXL. törvény 21. § (5) bekezdés utolsó mondata értelmében jogorvoslatnak nincsen helye. Az indítványozó előadta, hogy a Bv. tv. 21. § (1) bekezdése alapján a büntetés-végrehajtás során hozott egyes döntések ellen - a törvény által meghatározott esetekben - az elítélt bírósági felülvizsgálat irátnti kérelmet terjeszthet elő, illetve keresettel fordulhat a bírósághoz.
A sérelmezett rendelkezés azonban a jogorvoslatot számára kizárja, mellyel álláspontja szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való alapjoga. A jogszabályi rendelkezés továbbá sérti a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való alapjogát, és az XX. cikk (1) bekezdése szerinti testi és lelki egészséghez való alapjogát..
.
Támadott jogi aktus:
    a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 21. § (5) bekezdése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
XX. cikk (1) bekezdés
XX. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1219_2_2017_ind. anonim.pdfIV_1219_2_2017_ind. anonim.pdfIV_1219_0_2017_indkieg. anonim.pdfIV_1219_0_2017_indkieg. anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3369/2017. (XII. 22.) AB végzés
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: közvetlenül hatályosuló norma
    .
    A döntés kelte: Budapest, 12/12/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.12.12 16:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3369_2017 AB végzés.pdf3369_2017 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettesének 30500/925-8/2017. számú határozata, illetve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 21. § (5) bekezdés utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselővel eljárva 2017. május 23-án alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amit az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására 2017. július 24-én kiegészített.
      [2] Az indítványozó három éves börtönbüntetésének végrehajtása alatt a szabadságvesztés büntetésének félbeszakítását kezdeményezte orvosi vizsgálatok elvégzése miatt, kérelmét azonban a Szegedi Fegyház és Börtön (a továbbiakban: börtön) intézetparancsnoka mint a végrehajtásért felelős szerv vezetője 30528-7/608/3/2017. számú határozatával elutasította. Az intézetparancsnok határozata indokolásában rámutatott, hogy az indokolt egészségügyi vizsgálatok a büntetés-végrehajtás keretein belül, előállítással vagy külső egészségügyi intézetben őrzéssel biztosíthatók, ezért a kérelem nem kellően megalapozott.
      [3] Ezen döntés ellen panasszal élt az indítványozó, amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettese 30500/925-8/2017. számú határozatával szintén elutasított. A határozat indokolásában a BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettese a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 21. § (5) bekezdés utolsó mondata („A panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”) alapján kizárta a további jogorvoslatot.

      [4] 2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettese 30500/925-8/2017. számú határozatának alaptörvény-ellenességét állította az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogának sérelme miatt.
      [5] Kérte továbbá a Bvtv. 21. § (5) bekezdés utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. A támadott szövegrésszel összefüggésben előadta, hogy az azért sérti a jogorvoslathoz való jogot, mert nem biztosítja a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.
      [6] Azt is kifogásolta indítványában, hogy a börtön intézetparancsnokának mint a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a döntése ellen intézett panasz nem biztosít hatékony jogorvoslatot.

      [7] 2.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontjára, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdésére alapította.
      [8] Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. 26. § (2) bekezdésében írt törvényi feltételeknek.
      [9] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
      [10] A BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettese határozatában alkalmazta a Bvtv. 21. § (5) bekezdés utolsó mondatát, hiszen az alapján zárta ki a további jogorvoslatot. Az állított jogsérelem tehát alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabályi rendelkezés alkalmazása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló további jogorvoslati eljárás. Az indítvány ezért megfelel az Abtv. 26. § (2) bekezdésében, az ún. kivételes alkotmányjogi panasszal szemben támasztott törvényi követelményeknek.

      [11] 2.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az indítványozó határidőben nyújtotta-e be a panaszt. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése szerint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
      [12] Az alkotmányozási és jogalkotási hatalommal felruházott Országgyűlés főszabályként az alkotmányjog panasz eljárásban a bírói döntések és a bírósági eljárások során alkalmazott jogszabályok vizsgálatát adta az Alkotmánybíróság feladatául. A kivételes alkotmányjogi panasz intézményesítésével a jogalkotó az olyan jogszabályok alkotmányossági vizsgálatának lehetőségét teremtette meg, amelyek alkalmazását követően a bírósági felülvizsgálat nem biztosított, illetve amely jogszabályi rendelkezések közvetlen hatályosulása okozza a jogsérelmet. Ezen kivételes eljárás megindításának lehetőségét azonban szigorú határidőhöz kötötte a jogalkotó, és ezen panaszfajtát illetően nem tett különbséget aszerint, hogy az indítványozó esetében a támadott jogszabály közvetlen hatályosult, vagy a jogszabályt egy bíróságtól eltérő szerv egy konkrét ügyben alkalmazta.
      [13] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Bvtv. 21. §-a 2015. január 1-jén lépett hatályba. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó 2017. május 23. napján adta postára, ekként az alkotmányjogi panasz a támadott jogszabályi rendelkezés hatálybalépését követő száznyolcvan napon túl érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja értelmében amennyiben az indítvány elkésett, az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja.

      [14] 3. Az indítványozó BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettesének 30500/925-8/2017. számú határozatának megsemmisítését is kérte, azonban ezt az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti eljárásban nem kezdeményezheti.
      [15] Az Abtv. 45. § (2) bekezdése is azt írja elő, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
      [16] Az indítvány ezen részében tehát nem felel meg az Abtv.-ben foglalt törvényi feltételeknek.

      [17] 4. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 30. § (1) bekezdésben foglalt feltételnek, ezért az Alkotmánybíróság a további vizsgálatot mellőzve az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidő elmulasztása miatt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és h) pontjai alapján visszautasította.
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          06/07/2017
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the last sentence of Section 21 (5) of the Act CCXL of 2013 on the execution of punishments, criminal measures, certain coercive measures and confinement for administrative offences (exclusion of legal remedy against a complaint) (IV/1219/2017.)
          Number of the Decision:
          .
          3369/2017. (XII. 22.)
          Date of the decision:
          .
          12/12/2017
          .
          .