A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettesének 30500/925-8/2017. számú határozata, illetve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 21. § (5) bekezdés utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselővel eljárva 2017. május 23-án alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amit az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására 2017. július 24-én kiegészített.
[2] Az indítványozó három éves börtönbüntetésének végrehajtása alatt a szabadságvesztés büntetésének félbeszakítását kezdeményezte orvosi vizsgálatok elvégzése miatt, kérelmét azonban a Szegedi Fegyház és Börtön (a továbbiakban: börtön) intézetparancsnoka mint a végrehajtásért felelős szerv vezetője 30528-7/608/3/2017. számú határozatával elutasította. Az intézetparancsnok határozata indokolásában rámutatott, hogy az indokolt egészségügyi vizsgálatok a büntetés-végrehajtás keretein belül, előállítással vagy külső egészségügyi intézetben őrzéssel biztosíthatók, ezért a kérelem nem kellően megalapozott.
[3] Ezen döntés ellen panasszal élt az indítványozó, amit a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettese 30500/925-8/2017. számú határozatával szintén elutasított. A határozat indokolásában a BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettese a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 21. § (5) bekezdés utolsó mondata („A panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”) alapján kizárta a további jogorvoslatot.
[4] 2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettese 30500/925-8/2017. számú határozatának alaptörvény-ellenességét állította az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogának sérelme miatt.
[5] Kérte továbbá a Bvtv. 21. § (5) bekezdés utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. A támadott szövegrésszel összefüggésben előadta, hogy az azért sérti a jogorvoslathoz való jogot, mert nem biztosítja a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.
[6] Azt is kifogásolta indítványában, hogy a börtön intézetparancsnokának mint a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a döntése ellen intézett panasz nem biztosít hatékony jogorvoslatot.
[7] 2.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontjára, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdésére alapította.
[8] Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. 26. § (2) bekezdésében írt törvényi feltételeknek.
[9] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
[10] A BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettese határozatában alkalmazta a Bvtv. 21. § (5) bekezdés utolsó mondatát, hiszen az alapján zárta ki a további jogorvoslatot. Az állított jogsérelem tehát alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabályi rendelkezés alkalmazása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló további jogorvoslati eljárás. Az indítvány ezért megfelel az Abtv. 26. § (2) bekezdésében, az ún. kivételes alkotmányjogi panasszal szemben támasztott törvényi követelményeknek.
[11] 2.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az indítványozó határidőben nyújtotta-e be a panaszt. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése szerint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
[12] Az alkotmányozási és jogalkotási hatalommal felruházott Országgyűlés főszabályként az alkotmányjog panasz eljárásban a bírói döntések és a bírósági eljárások során alkalmazott jogszabályok vizsgálatát adta az Alkotmánybíróság feladatául. A kivételes alkotmányjogi panasz intézményesítésével a jogalkotó az olyan jogszabályok alkotmányossági vizsgálatának lehetőségét teremtette meg, amelyek alkalmazását követően a bírósági felülvizsgálat nem biztosított, illetve amely jogszabályi rendelkezések közvetlen hatályosulása okozza a jogsérelmet. Ezen kivételes eljárás megindításának lehetőségét azonban szigorú határidőhöz kötötte a jogalkotó, és ezen panaszfajtát illetően nem tett különbséget aszerint, hogy az indítványozó esetében a támadott jogszabály közvetlen hatályosult, vagy a jogszabályt egy bíróságtól eltérő szerv egy konkrét ügyben alkalmazta.
[13] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Bvtv. 21. §-a 2015. január 1-jén lépett hatályba. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó 2017. május 23. napján adta postára, ekként az alkotmányjogi panasz a támadott jogszabályi rendelkezés hatálybalépését követő száznyolcvan napon túl érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja értelmében amennyiben az indítvány elkésett, az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja.
[14] 3. Az indítványozó BVOP Országos Parancsnok Biztonsági és Fogvatartási Helyettesének 30500/925-8/2017. számú határozatának megsemmisítését is kérte, azonban ezt az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti eljárásban nem kezdeményezheti.
[15] Az Abtv. 45. § (2) bekezdése is azt írja elő, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
[16] Az indítvány ezen részében tehát nem felel meg az Abtv.-ben foglalt törvényi feltételeknek.
[17] 4. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 30. § (1) bekezdésben foglalt feltételnek, ezért az Alkotmánybíróság a további vizsgálatot mellőzve az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidő elmulasztása miatt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |