Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00354/2018
Első irat érkezett: 02/28/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.450/2017/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelenségének megállapítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/03/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §- a alapján - a Kúria Gfv.VII.30.450/2017/3. számú végzése, a Szegedi Törvényszék 2.Pf.22.146/2013/1. számú végzése és a Szegedi Járásbíróság 7.P.21.022/2013/12. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók előadták, hogy I. rendű és II. rendű alperesek között létrejött devizahitel szerződés megkötéséhez kézfizető kezességet vállaltak. Az indítványozók először a Baranya Megyei Bíróság előtt indítottak eljárást szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A bíróság elutasította a keresetet, mint megalapozatlant, melyet a Pécsi Ítélőtábla helybenhagyott.
Az indítványozók ismételten keresetet terjesztettek elő, melyet a Szegedi Járásbíróság ítélt dologra hivatkozással idézés kibocsátása nélkül elutasított. A Szegedi Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmét elutasította.
Az indítványozók álláspontja szerint a bírói döntések megsértették az Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz való alapjogukat, mert a bíróságok nem döntöttek minden kereseti kérelemről, továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogukat, mert nem született az ügyben érdemi döntés, és a végzésekben a bíróságok nem indokolták meg azt, hogy milyen tényekre és bizonyítékokra alapozták az elutasításokat. Sérült továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joguk. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Gfv.VII.30.450/2017/3. számú végzése
    Szegedi Törvényszék 2.Pf.22.146/2013/1. számú végzése
    Szegedi Járásbíróság 7.P.21.022/2013/12. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (3) bekezdés
II. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_354_2_2018_indkieg_anonim.pdfIV_354_2_2018_indkieg_anonim.pdfIV_354_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_354_0_2018_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3317/2018. (X. 16.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/02/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.10.02 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3317_2018 AB végzés.pdf3317_2018 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.VII.30.450/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria Gfv.VII.30.450/2017/3. számú végzése, a Szegedi Törvényszék 2.Pf.22.146/2013/1. számú végzése és a Szegedi Járásbíróság 7.P.21.022/2013/12. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő.
    [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

    [3] 1.1. Az alapeljárás I. rendű alperese és a II. rendű alperes pénzintézet deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján a pénzintézet kölcsönt nyújtott az I. rendű alperes magánszemélynek. E szerződés megkötésével egyidejűleg az indítványozók (I. és II. rendű felperes) egyetemleges készfizető kezességet vállaltak és a tulajdonukban álló ingatlanokra az I. rendű alperes javára jelzálogjogot alapítottak.
    [4] Az indítványozók először a Baranya Megyei Bíróság előtt indítottak eljárást szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. A keresetükben egyebek mellett az indítványozók hivatkoztak tévedés, megtévesztés és téves feltevés miatti érvénytelenségre, illetve a szerződés több pontjának jóerkölcsbe ütköző és színlelt voltára. A felperes indítványozók amellett is érveltek, hogy az egyik szerződési pont a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdésébe ütközik, illetőleg e jogszabályhely megkerülésével került kikötésre. A bíróság a keresetet elutasította, a Pécsi Ítélőtábla pedig az elsőfokú döntést helybenhagyta.
    [5] A fenti előzmények után az indítványozók módosított keresetükben ismét a kölcsönszerződés semmisségének megállapítását kérték. A Szegedi Járásbíróság 7.P.21.022/2013/12. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Megítélése szerint ugyanezen felek között és ugyanezen jog iránt korábban már folyamatban volt perben a Pécsi Ítélőtábla ítélete a jogvitát jogerősen eldöntötte. A felperesek fellebbezése folytán másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék 2.Pf.22.146/2013/1. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A törvényszék megállapította, hogy a mind a Hpt. 213. § (1) bekezdésébe ütközésre irányuló hivatkozás, mind a megtévesztéssel kapcsolatos felperesi álláspont már a korábbi eljárás keretében elbírálásra került.
    [6] Az indítványozók által előterjesztett felülvizsgálati kérelemre eljáró Kúria kifejtette, hogy a kereseti kérelem szerződés érvénytelenségének megállapítására és nem végrehajtás megszüntetésére irányult, ezért nem tudta értelmezni a felperesek azon érvelését, amely az utóbbira irányuló – szerintük el nem bírált – kereseti kérelemre vonatkozott. A Kúria megállapította továbbá, hogy az indítványozók nem jelölték meg részletesen, hogy konkrétan melyek azok a jogcímek, amelyek a korábbi eljárásban nem kerültek elbírálásra. A fentiekre tekintettel a Kúria Gfv.VII.30.450/2017/3. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.

    [7] 1.2. Az indítványozók álláspontja szerint a bírói döntések megsértették az Alaptörvény II. cikke szerinti emberi méltósághoz való alapjogukat, mert a bíróságok nem döntöttek minden kereseti kérelemről.
    [8] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való sérelmét is állították az indítványozók, arra tekintettel, hogy a támadott határozatok szerintük „nem vizsgáltak felül az új kereset korábbi keresethez viszonyított ítélt dolgot kizáró kérelemtartalmát, illetve a szerződés akarathiány miatti létre nem jöttét vagy semmisségét.”
    [9] Ezen felül az indítványozók álláspontja alapján az eljárt bíróságok „nem indokolták meg, hogy milyen tényekre és bizonyítékokra alapozták az elutasításokat”.
    [10] Az indítványozók hivatkoztak továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog sérelmére is. Érvelésük szerint ugyanis „nem történt meg az elsőfokú ítélet és a kereseti kérelem részletes és kellő mélységű analizációja, amely feltárta volna az ellentmondásokat.”

    [11] 2. Az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem befogadható.

    [12] 2.1. Az Alkotmánybíróság tanácsa az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. E vizsgálat elvégzése során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz határidőben érkezett és azt az Abtv. 27. §-a szerint benyújtásra jogosult és érintett indítványozók terjesztették elő jogorvoslati joguk kimerítését követően. Az indítvány – az alábbi kivételtől eltekintve – határozott kérelmet tartalmaz, amelyben az indítványozó megjelöli a megsemmisíteni kért bírói döntéseket, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését és indítványához indokolást fűzött.
    [13] Az indítványozók ugyanakkor az Alaptörvény II. cikkének sérelmét csak állították, de nem tudták alkotmány­jogi érvekkel alátámasztani, hogy az emberi méltósághoz való alapjog milyen érdemi összefüggésben áll az előadott aggályokkal. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja értelmében a kérelemnek tartalmaznia kell alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. A panasz tehát ebben a tekintetben nem felel meg a határozott kérelem követel­ményének.

    [14] 2.2. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be. Ez a feltétel a jelen ügyben benyújtott panasz vonatkozásában nem teljesült.
    [15] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a hatalommegosztás rendszerében a többi állami szervnek a bíróságok jogértelmezését – különösen, ha az értelmezés a Kúria határozatában jelenik meg – el kell ismernie {lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}.
    [16] Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak az alkotmányossági szempontokat vizsgálja, tartózkodik attól, hogy a jogszabályok értelmezésére és azok alkalmazására hivatott bíróságok tevékenységét törvényességi-jogalkalmazási kérdésekben felülbírálja. „Az a tény, hogy az eljárt bíróságok az indítványozó által irányadónak tartott értelmezéstől eltérően értelmezték az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem” {3060/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [41]}.
    [17] A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét az indítványozók részben arra alapozták, hogy a bíróságok helytelenül jutottak arra a következtetésre, hogy a keresetlevélben foglaltak „ítélt dolognak” minősülnek, részben pedig arra, hogy döntésüket nem indokolták meg az indítványozók által elvárt mélységben.
    [18] Az indítványozók ezen érveiket az alapeljárásban is előadták, a bírósági ítéletek vizsgálatát tehát valójában nem alkotmányossági szempontból kérték, hanem azt kívánták elérni, hogy a tények értékelése, és az abból levont következtetések tekintetében elfoglalt bírói álláspontot változtassa meg az Alkotmánybíróság.
    [19] A bírói indokolás kellő terjedelmét kritizáló indítványozói aggályok vonatkozásában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott bírósági döntések részletes indokolást tartalmaznak annak tekintetében, hogy a kereset tárgyává tett követelés jogcímét megalapozó tények megegyeznek a korábban folyamatban volt perben felperesek által hivatkozott tényekkel, illetőleg alkalmazni kívánt jogkövetkezményekkel. Következésképpen azon okból, hogy a bíróságok az indítványozók érvelésétől eltérő álláspontra helyezkedtek, nem helytálló az indítványozók azon kifogása, hogy a bíróságok nem indokolták kellőképpen döntésüket.
    [20] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint tehát az indítványozó panasza a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésekre vonatkozik, a bíróság jogalkalmazását vonja kritika alá, és a támadott végzésekben foglalt döntéseket, azok hátrányos voltát tekinti alapjogi sérelemnek, a döntések Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében.
    [21] Az indítványozók állították továbbá a jogorvoslathoz való alapvető jog sérelmét is. Az Alkotmánybíróság értelmezésében a jogorvoslathoz való jog lényegi tartalma a jogalkotótól azt követeli meg, hogy a hatóságok ­érdemi, ügydöntő határozatai tekintetében tegye lehetővé a valamely más szervhez, vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét. Megállapítható, hogy az indítványozók a jelen ügyben éltek a részükre törvényben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel. Mindemellett tartalmilag az bíróságok indokolási kötelezettsége vélt hiányosságaiból vezetik le a jogorvoslathoz való jog sérelmére vonatkozó érveiket, amely aggályok nem hozhatók érdemi alkotmányos összefüggésbe az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével.
    [22] Az indítvány nem tartalmaz olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdését.

    [23] 3. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. és 29. §-aiban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

      Dr. Horváth Attila s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Czine Ágnes s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      02/28/2018
      Subject of the case:
      .
      constitutional complaint against the ruling No. Gfv.VII.30.450/2017/3 of the Curia (establishing the invalidity of a contract)
      Number of the Decision:
      .
      3317/2018. (X. 16.)
      Date of the decision:
      .
      10/02/2018
      .
      .