Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01182/2015
Első irat érkezett: 05/05/2015
.
Az ügy tárgya: a Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.027/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (uniós jog közvetlen hatálya)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/13/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.027/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok - előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmével összefüggésben - nem vizsgálták érdemben az uniós jog közvetlen alkalmazása és hatálya körében előterjesztett indítványait, megsértve ezzel a hivatkozott, Alaptörvényben biztosított jogait..
.
Támadott jogi aktus:
    a Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.027/2015/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
Nemzeti Hitvallás
B) cikk (1) bekezdés
E) cikk (3) bekezdés
M) cikk (2) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1182_12_2015_ind_kieg.pdfIV_1182_12_2015_ind_kieg.pdfIV_1182_4_2015_ind_kieg.pdfIV_1182_4_2015_ind_kieg.pdfIV_1182_0_2015_inditvany.pdfIV_1182_0_2015_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3069/2016. (IV. 11.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: érdemi döntés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 04/04/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.04.04 10:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.27.021/2014/3. és a Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.027/2015/2. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] A Gyulai Törvényszék 11.K.23.056/2012/2. számú végzésével elutasította az indítványozó igazolási kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 330. § (5) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 105–110. §-aiban foglalt rendelkezések alapján, megállapítva, hogy az indítványozó elmulasztotta a Pp. 330. § (2) bekezdésében rögzített, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt.
      [3] A Gyulai Törvényszék 3.Kpkf.27.004/2013/4. számú végzésével helyben hagyta az elutasító határozatot.
      [4] Az indítványozó perújítási kérelmet nyújtott be a Gyulai Törvényszék 3.Kpkf.27.004/2013/4. végzése ellen.
      [5] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.396/2013/11. számú végzésével a benyújtott perújítási kérelmet mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant elutasította, mivel perújításnak a Pp. 260. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet, valamint a 262. § alapján a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen van helye.
      [6] Az indítványozó az elutasító végzés ellen fellebbezést nyújtott be és az elsőfokú végzés megváltoztatását, valamint az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérte.
      [7] A Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.27.021/2014/3. számú végzésével a fellebbezést elutasította. Indokolása szerint a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a perújítási kérelem érdemi tárgyalásra alkalmatlannak minősítése a Pp. szabályainak megfelelően történt-e, vagyis nem a perújítás érdemében, hanem megengedhetőségének törvényi feltételei tekintetében kellett döntenie. Az indítványozó fellebbezésében ugyanakkor az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának megindítását is kérte. A Gyulai Törvényszék támadott végzése a kérelmet elutasította, mivel a perújítás megengedhetőségének formai kérdését a Pp. vonatkozó szabályai rendezik, ugyanakkor viszont az indítványozó által hivatkozott közösségi jogi normák az alapügy érdemére vonatkoznak, és nem érintik a Pp.-nek a perújítás megengedhetőségére vonatkozó szabályait. Ezen túlmenően az indítványozó nem a közösségi jog értelmezését kérte, hanem azt kifogásolta, hogy az alapügy érdemére vonatkozó, irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jogszabályoknak. A bíróság ennek következtében az előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó kérelmet elutasította. A perújítás megengedhetősége tekintetében hozott első fokú elutasító végzést a Gyulai Törvényszék támadott végzése azért hagyta helyben, mert a perújítást az indítványozó olyan határozattal szemben nyújtotta be, amelynek vonatkozásában – figyelemmel a Pp. 266. §-ára – perújításnak nincs helye.
      [8] Az indítványozó kérte a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.27.021/2014/3. számú határozata indokolásának a kiegészítését az előzetes döntéshozatali eljárás elutasítása tekintetében.
      [9] A végzés indokolásának kiegészítése iránti kérelmet a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.27.021/2014/7. számú végzésével elutasította, amelyet az indítványozó megfellebbezett.
      [10] A Szegedi Ítélőtábla Pkf. II.20.027/2015/2. számú végzésével a fellebbezést elutasította, mert álláspontja szerint az indítványozó minden kérelmét, beleértve az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet is, az első fokú végzés megfelelően megindokolta.
      [11] Az indítványozó a Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.027/2015/2. számú végzését 2015. február 23-án vette kézhez, majd az elsőfokú bíróságnál 2015. április 17-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be – e végzés ellen –, amely az Alkotmánybírósághoz 2015. május 5-én érkezett.
      [12] Az Alkotmánybíróság főtitkára 2015. szeptember 2-án kelt levelében tájékoztatta az indítványozót, hogy a végzés indokolásának kiegészítésére irányuló kérelmet elutasító elsőfokú határozatot helyben hagyó másodfokú végzés nem tekinthető sem az ügy érdemében hozott, sem pedig az eljárást befejező döntésnek, így érdemi alkotmánybírósági eljárás megindítására nincs lehetőség.
      [13] Az indítványozó 2015. szeptember 18-án az Alkotmánybírósághoz érkezett, a hiánypótlásra benyújtott válaszlevele mellékleteként alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.27.021/2014/3. számú, a perújítás megengedhetőségét és az előzetes döntéshozatali eljárás megindítását elutasító másodfokú – 2014. október 21-én kézhez vett – végzése ellen is.

      [14] 2. Az indítványozó mindkét támadott végzés tekintetében ugyanazzal az indokolással az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése, E) cikkének (3) bekezdése, M) cikkének (2) bekezdése, I. cikkének (2) bekezdése, XV. cikkének (1) bekezdése, XXIV. cikkének (1) bekezdése, XXVIII. cikkének (1) bekezdése, és 28. cikke megsértését kifogásolta.
      [15] Az indítványozó az Európai Bíróság több ítéletére (alapvetően a C-435/11. számú ítéletre), a 2005/29/EK irányelvre, az EU Alapjogi Chartájára hivatkozva kifogásolta, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság határozatának felülvizsgálatára irányuló perújítási kérelmével kapcsolatban nem vették figyelembe a közösségi jog szabályait. Indokai alapján kérte – a sérelmezett bírósági eljárások – az alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a Gyulai Törvényszék felhívását arra, hogy a 2014. június 4-e (az igazolási kérelmet elutasító másodfokú határozat elleni perújítási kérelmet elutasító 4.K.27.396/2013/11. számú első fokú végzés meghozatala) előtti helyzetet a perújítási eljárásban állítsa vissza.

      [16] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai feltételeit vizsgálta. Az alkotmányjogi panaszok a következő formai hiányosságok miatt nem felelnek meg a törvényben előírt feltételeknek.

      [17] 3.1. A Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.27.021/2014/3. számú végzését az indítványozó 2014. október 21. napján vette kézhez és ezzel kapcsolatos alkotmányjogi panaszát 2015. szeptember 18-án nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz.
      [18] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése szerint a döntés közlésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye. Az ügyben igazolási kérelem benyújtására sincs lehetőség, mivel az indítványozó az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (4) bekezdésében meghatározott 180 napos határidőn túl nyújtotta be.

      [19] 3.2. A Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.027/2015/2. számú támadott végzésével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott végzés egy igazolási kérelmet elutasító végzés ellen benyújtott perújítás megengedhetőségéről szóló eljárást jogerősen lezárt. Az igazolási kérelem elutasítása, valamint ezen határozat elleni perújítás megengedhetőségéről szóló végzés egyike sem az ügy érdemében hozott döntés, ahogyan az a bíróságok határozatainak indokolásából is kitűnik.
      [20] Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtására akkor van lehetőség, ha az ügy érdemében hozott bírói döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [21] Sem az igazolási kérelem, sem az igazolási kérelem elleni perújítás megengedhetősége tárgyában hozott végzés nem tekinthető az ügy érdemében hozott döntésnek, ezért – figyelemmel az Abtv. 27. §-ában foglaltakra – alkotmányjogi panasz benyújtására, illetve érdemi alkotmánybírósági eljárás megindítására nincs lehetőség. {Lásd mutatis mutandis, 3037/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [7], 3002/2014. (I. 24.) AB végzés, Indokolás [14]–[18]}
      [22] Az Alkotmánybíróság 26/2015. (VII. 21.) AB határozatában rögzítette, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének elutasítása tárgyában a bíróságnak döntenie kell és azt legkésőbb az ügydöntő határozatban köteles megindokolni. (Rendelkező rész 1. pont)
      [23] A Gyulai Törvényszék már a perújítás megengedhetősége kapcsán hozott elutasító határozatában kifejtette, hogy milyen indokok alapján nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, amelynek szerepe a közösségi jog értelmezése.
      [24] A kifejtett indokok alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. §-ának (4) bekezdése, az Abtv. 27. §-a, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének d), f) és h) pontjai alapján visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/05/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3069/2016. (IV. 11.)
          Date of the decision:
          .
          04/04/2016
          .
          .