Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01421/2014
Első irat érkezett: 08/19/2014
.
Az ügy tárgya: a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (cégnyilvántartás közhitelessége)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/03/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Indítványában előadta, hogy az eljáró bíróság arra kötelezte, hogy a felperesi társaság részére fizesse vissza az átvett áruk ellenértékét, figyelemmel arra, hogy a vásárlás időpontjában már a felperesi cég felszámolás alatt állt, és a vásárlás a felszámoló jóváhagyása nélkül történt. A felszámolásról született jogerős végzés közzététele az elektronikus Cégközlönyben történt meg először, azt követően a közhiteles Cégnyilvántartásban. Az eljáró bíróság szerint az elektronikus Cégközlönyben megjelenő közzététel időpontja a meghatározó. Álláspontja szerint ezzel sérült az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elve, valamint a 28. cikk szerinti értelmezési követelmény elve..
.
Támadott jogi aktus:
    Zalegerszegi Törvényszék 4.G.40.025/2014/4. számú ítélete, Zalaegerszegi Törvényszék 4.G.40.025/2014/6. számú végzése, a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1421_4_2014_ind_kieg.pdfIV_1421_4_2014_ind_kieg.pdfIV_1421_0_2014_inditvany.pdfIV_1421_0_2014_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3021/2015. (I. 27.) AB végzés
    .
    Az ABH 2015 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a jogsérelem; jogbiztonság mint jogsérelem alapja
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/19/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.01.20 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3021_2015_végzés.pdf3021_2015_végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztője – jogi képviselője útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján 2014. augusztus 15-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [2] Az indítványozó előadta, hogy az alapügy felperese képviseletében eljáró felszámoló keresetet nyújtott be ellene a felperesi cég részére 2012. július 11. után az indítványozó zalaegerszegi fióktelepén készpénzfizetés ellenében 388 775 Ft értékben megvásárolt áruk vételárának visszafizetése iránt, mivel az adásvételre a felszámoló jóváhagyása nélkül került sor. A felszámolásról szóló jogerős végzést a Zalaegerszegi Törvényszék 2012. július 11-én hozta meg, amely aznap megjelent az elektronikus Cégközlönyben, azonban a közhiteles Cégnyilvántartásban a változás bejegyzésére csak 2012. augusztus 2-án került sor. Az alkotmányjogi panaszban támadott ítélet szerint a Cégnyilvántartás közhitelességét kimondó 2006. évi V. törvény 22. §-át felülírja a csődeljárási és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. számú törvény (Cstv.) 34. § (2) bekezdése, mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
      [3] Főtitkári felhívásra az indítványozó 2014. október 10-én küldte meg alkotmányjogi panasza kiegészítését. Ennek értelmében álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, illetve a 28. cikk szerinti értelmezési követelményt. A bíróság döntésével ugyanis jogalkotóként lép fel, amikor a Cstv. rendelkezéseit az Alaptörvény 28. cikkében foglalt rendelkezését sértve kiegészíti. Az indítványozó szerint ugyanis a bírói ítélet alkotmányossá minősítése megkérdőjelezi valamennyi közhitelesnek minősülő nyilvántartás tartalmát, amely alkalmas a közbizalom megingatására és ezáltal veszélyezteti a jogállam alapjait.

      [4] 2. Az Abtv. 56. § értelmében az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendje 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt formai és tartalmi feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

      [5] 2.1. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [6] Az ítéletet az indítványozó jogi képviselője 2014. július 25-én vette kézhez, az alkotmányjogi panasz benyújtására az Abtv. 30. §-ában meghatározott hatvannapos határidőn belül került sor.
      [7] Az Abtv. 52. § (1) bekezdésében előírt határozott kérelemnek az indítvány nem felel meg. Az indítvány megjelölte az Alkotmánybíróság Abtv. 27. § szerinti hatáskörét, azonban nem hivatkozik az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére. Alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § a) pontja alapján csak Alaptörvényben biztosított jogok védelmének eszköze.
      [8] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése után is fenntartotta korábbi értelmezését, mely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog, így a B) cikk (1) bekezdésének a sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [14]–[17]; 3322/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [10]; 3323/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3324/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [11]} – lehet alapítani.
      [9] Az Alaptörvény 28. cikkének címzettje nem az indítványozó, hanem a bíróságok. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {l. pl. 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. Az Abtv. 27. § szerinti eljárás a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatát teszi lehetővé, melynek során az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell az Alaptörvény 28. cikkének érvényesülését. Ilyen panasz alapján az Alkotmánybíróság a bírói döntésben foglalt jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, azt, hogy a jogszabály alkalmazása során a bíróság az Alaptörvényben biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre juttatta-e. Ha a bíróság az előtte fekvő ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, illetve az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. Önmagában a 28. cikkre azonban alkotmányjogi panaszt alapozni nem lehet, jelen indítvány pedig nem jelöli meg egyetlen Alaptörvényben biztosított jog sérelmét sem, melyek tekintetében az eljáró bíróságok megsértették volna a 28. cikk szerinti alkotmányos kötelezettségüket.
      [10] Mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat valamilyen, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére való hivatkozással vizsgálhatja, az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszauta­sította.
          Dr. Kiss László s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/19/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3021/2015. (I. 27.)
          Date of the decision:
          .
          01/19/2015
          .
          .