A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztője – jogi képviselője útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján 2014. augusztus 15-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.029/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[2] Az indítványozó előadta, hogy az alapügy felperese képviseletében eljáró felszámoló keresetet nyújtott be ellene a felperesi cég részére 2012. július 11. után az indítványozó zalaegerszegi fióktelepén készpénzfizetés ellenében 388 775 Ft értékben megvásárolt áruk vételárának visszafizetése iránt, mivel az adásvételre a felszámoló jóváhagyása nélkül került sor. A felszámolásról szóló jogerős végzést a Zalaegerszegi Törvényszék 2012. július 11-én hozta meg, amely aznap megjelent az elektronikus Cégközlönyben, azonban a közhiteles Cégnyilvántartásban a változás bejegyzésére csak 2012. augusztus 2-án került sor. Az alkotmányjogi panaszban támadott ítélet szerint a Cégnyilvántartás közhitelességét kimondó 2006. évi V. törvény 22. §-át felülírja a csődeljárási és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. számú törvény (Cstv.) 34. § (2) bekezdése, mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
[3] Főtitkári felhívásra az indítványozó 2014. október 10-én küldte meg alkotmányjogi panasza kiegészítését. Ennek értelmében álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, illetve a 28. cikk szerinti értelmezési követelményt. A bíróság döntésével ugyanis jogalkotóként lép fel, amikor a Cstv. rendelkezéseit az Alaptörvény 28. cikkében foglalt rendelkezését sértve kiegészíti. Az indítványozó szerint ugyanis a bírói ítélet alkotmányossá minősítése megkérdőjelezi valamennyi közhitelesnek minősülő nyilvántartás tartalmát, amely alkalmas a közbizalom megingatására és ezáltal veszélyezteti a jogállam alapjait.
[4] 2. Az Abtv. 56. § értelmében az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendje 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt formai és tartalmi feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[5] 2.1. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[6] Az ítéletet az indítványozó jogi képviselője 2014. július 25-én vette kézhez, az alkotmányjogi panasz benyújtására az Abtv. 30. §-ában meghatározott hatvannapos határidőn belül került sor.
[7] Az Abtv. 52. § (1) bekezdésében előírt határozott kérelemnek az indítvány nem felel meg. Az indítvány megjelölte az Alkotmánybíróság Abtv. 27. § szerinti hatáskörét, azonban nem hivatkozik az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére. Alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § a) pontja alapján csak Alaptörvényben biztosított jogok védelmének eszköze.
[8] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése után is fenntartotta korábbi értelmezését, mely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog, így a B) cikk (1) bekezdésének a sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [14]–[17]; 3322/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [10]; 3323/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3324/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [11]} – lehet alapítani.
[9] Az Alaptörvény 28. cikkének címzettje nem az indítványozó, hanem a bíróságok. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {l. pl. 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. Az Abtv. 27. § szerinti eljárás a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatát teszi lehetővé, melynek során az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell az Alaptörvény 28. cikkének érvényesülését. Ilyen panasz alapján az Alkotmánybíróság a bírói döntésben foglalt jogértelmezés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, azt, hogy a jogszabály alkalmazása során a bíróság az Alaptörvényben biztosított jogok alkotmányos tartalmát érvényre juttatta-e. Ha a bíróság az előtte fekvő ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, illetve az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. Önmagában a 28. cikkre azonban alkotmányjogi panaszt alapozni nem lehet, jelen indítvány pedig nem jelöli meg egyetlen Alaptörvényben biztosított jog sérelmét sem, melyek tekintetében az eljáró bíróságok megsértették volna a 28. cikk szerinti alkotmányos kötelezettségüket.
[10] Mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat valamilyen, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére való hivatkozással vizsgálhatja, az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Kiss László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |