Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00247/2018
Első irat érkezett: 02/13/2018
.
Az ügy tárgya: A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.211/2017/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (elmaradt pótlék megfizetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/18/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.211/2017/9. számú ítélete és a BEN/02/000167-11-2017. számú közigazgatási határozat alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó iskolát a közigazgatási határozat kötelezte, hogy a pedagógusoknak fizessen meg nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot. A határozat ellen az indítványozó bírósághoz fordult, keresetében kérte a határozat hatályon kívül helyezését. A bíróság az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, és a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a bíróság a döntését hatáskör hiányában hozta meg..
.
Támadott jogi aktus:
    Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.211/2017/9. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_247_3_2018_indkieg_anonimizált.pdfIV_247_3_2018_indkieg_anonimizált.pdfIV_247_0_2018_indítvány_anonimizált.pdfIV_247_0_2018_indítvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3238/2018. (VII. 9.) AB végzés
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: jogbiztonság mint jogsérelem alapja
    .
    A határozat kelte: Budapest, 06/19/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.06.19 16:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3238_2018 AB végzés.pdf3238_2018 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.211/2016/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Egy egyházi fenntartású oktatási-nevelési intézmény (a továbbiakban: indítványozó) 2018. február 2-án jogi képviselővel eljárva, a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amit az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására 2018. április 6-án kiegészített.

    [2] 1.1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.211/2016/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

    [3] 1.2. Az indítványozónál a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala (a továbbiakban: közigazgatási hatóság) munkaügyi ellenőrzést tartott. Ennek során megállapítást nyert, hogy az indítványozó több munkavállalója részére nem fizette meg a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot; több munkavállalója esetében nem tett eleget maradéktalanul elszámolási kötelezettségének, és a munkaviszony megszűnését követően nem fizette meg a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot; továbbá több munkavállalója foglalkoztatásához kapcsolódó bejelentési kötelezettségét késve teljesítette. A feltárt szabálytalanságok miatt a közigazgatási hatóság BEN/02/00167-11/2017. számú határozatában az indítványozót 300 000 forint összegű munkaügyi bírsággal sújtotta, és a munkáltatót arra kötelezte, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot az érintett munkavállalóknak fizesse meg.
    [4] Az indítványozó a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ez alapján eljárva 1.M.211/2016/9. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította. A bíróság ítélete indokolásában rögzítette, hogy maga a közigazgatási bíróság, illetve a Gyulai Törvényszék már korábban megállapította az indítványozónak a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékfizetési kötelezettségét. Tényként rögzítette, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 16. § (8) bekezdése pedagógusokról rendelkezik, ugyanakkor ugyanezen kormányrendelet 32. § (6) bekezdése azt írja elő, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdésben meghatározott feltételek szerint. A közigazgatási bíróság előtt az indítványozó hivatkozott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (3) bekezdésének sérelmére is, miszerint a felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult. A közigazgatási bíróság ezzel összefüggésben kiemelte indokolásában, hogy a közigazgatási hatóság az indítványozó által szolgáltatott adatok ismeretében hozta meg határozatát, utóbb ezen adatok helytállóságának vitatása nem hat ki a meghozott érdemi határozatra. Az indítványozó elmulasztotta a munkaügyi ellenőrökkel közölni azt a tényt, hogy az érintett munkavállalók vonatkozásában indult-e munkaügyi vita.

    [5] 1.3. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése és a XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes hatósági eljáráshoz való joga sérelmére hivatkozva.
    [6] Előadta, hogy a közigazgatási határozat és a bírósági ítélet jogszabálysértő, mert olyan személyek vonatkozásában is döntött, akikre nem volt hatásköre, mert az ő vonatkozásukban a vizsgálat megindítását megelőzően munkaügyi per van, illetve volt folyamatban. A hatáskör hiányában hozott döntés pedig sérti a jogállamisághoz és a tisztességes eljáráshoz való alapjogait.
    [7] Arra is hivatkozott, hogy a közigazgatási határozat és a bírósági ítélet azért is jogszabálysértő, mert a kormányrendelet alapján a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra csak a pedagógusok jogosultak.
    [8] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését azért is sérti a közigazgatási határozat és a bírósági ítélet az indítványozó szerint, mert eljárásukat fel kellett volna függeszteniük és normakontrollt kérni az Alkotmánybíróságtól, hiszen a jogszabály írott szövege ellenkezik a mellékletben meghatározott szöveggel. A jogszabály szövege egyértelműen községről rendelkezik, viszont a mellékletbe egy olyan község neve is bekerült, amelynek várossá nyilvánítása megtörtént. Ez egyértelműen ellentmondás a jogszabályban.

    [9] 2. Az Abtv. 56. §-a alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának kérdésében dönt, ennek során mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
    [10] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban járt el, és az indítványozó panaszának vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panasz az alábbi okok miatt nem fogadható be.

    [11] 2.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. §-ára alapozza. Az Abtv. hivatkozott rendelkezése alapján az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [12] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek, az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány tehát e tekintetben megfelel a törvényi feltételeknek.
    [13] Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztett elő az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszt.
    [14] Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő az indítványát.

    [15] 2.2. Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott feltételeknek megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli továbbá a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri annak megsemmisítését, illetve indokolást is arra nézve, hogy a döntés az indítványozó szerint miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.

    [16] 2.3. Az indítványozó hivatkozik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére. Az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogállamiság (és az annak részét képező jogbiztonság) elvéből eredően olyan típusú jogok sérelmére alapítható alkotmányjogi panasz, mint a kellő felkészülési idő hiánya, illetve a visszaható hatályú jogalkotás tilalma {pl. 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [86]–[91], 3041/2014. (III. 13.) AB végzés, Indokolás [22]}. Az indítványozó azonban nem ilyen értelemben állította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések ellentétesek a B) cikk (1) bekezdésével, ezért az indítványnak a B) cikk (1) bekezdésén alapuló része nem felel meg az Abtv. 27. §-ában írott feltételnek.

    [17] 2.4. Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét a közigazgatási hatóság és a bíróság által alkalmazott jogszabályi rendelkezés téves – az Alaptörvénnyel ellentétes – értelmezésében látja.
    [18] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be. Ez a feltétel a jelen ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz vonatkozásában nem teljesült.
    [19] Az Alkotmánybíróság ezúttal is megerősíti, hogy a tényállás megállapítása és a jogszabályok értelmezése továbbra is a bíróságok hatáskörébe tartozó feladat, melyet az Alkotmánybíróság nem vonhat magához, csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ellenkező esetben egyfajta „szuperbíróságként”, a meglévők melletti újabb hagyományos jogorvoslati fórumként járna el {ennek az elvnek a korai rögzítéséhez lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság feladata nem a tény-, illetőleg jogkérdések felülvizsgálata, hanem az, hogy az Alaptörvényben foglalt garanciákból fakadó minimumot számon kérje a bíróságoktól.

    [20] 3. Az indítványozó a közigazgatási hatóság részére nyújtott adatszolgáltatás során folyamatban lévő munkaügyi vitaként kizárólag a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.550/2016/4. számú ítéletét és az azzal összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panaszt jelölte meg, amit az Alkotmánybíróság 3256/2017. (X. 10.) AB végzésével visszautasított. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az abban az ügyben érintett munkavállalót a jelen alkotmányjogi panasz alapját képező közigazgatási hatósági ellenőrzés és határozat nem érintette.

    [21] 4. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján nem észlelt olyan értelmezési hibát, amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet valószínűsítene, továbbá az indítványozó állításai nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      02/13/2018
      Subject of the case:
      .
      constitutional complaint against the judgement No. 1.M.211/2017/9 of the Gyula Administrative and Labour Court (payment of allowance in arrears)
      Number of the Decision:
      .
      3238/2018. (VII. 9.)
      Date of the decision:
      .
      06/19/2018
      .
      .