Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01682/2018
Első irat érkezett: 11/15/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (helyi népszavazás, Római-parti mobilgát)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/06/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzése és a Fővárosi Választási Bizottság 17/2018. (VIII. 13.) FVB számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó, mint helyi lakos és mint az Egyesület a Római Partért civilszervezet alapító tagja indítványában részletezve előadta, hogy milyen érvek mentén nehezményezi, hogy egy magánszemély fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezéssel élt a római-parti árvízvédelem kapcsán az alábbi javasolt kérdéssel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Csillaghegyi öblözet római-parti szakaszának árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon meg?"
A Fővárosi Választási Bizottság a 17/2018. (VIII. 13.) FVB számú határozatával a népszavazási kezdeményezést jóváhagyta. A Kúria a Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a helyi népszavazás engedélyezése által megsértették az Alaptörvény XIII. cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglalt tulajdonhoz való jogát, a XV. cikk (2) bekezdésből adódó alapvető jogvédelemhez fűződő jogát, a XXVII. cikk (1) bekezdésben foglalt szabad mozgáshoz és tartózkodási hely megválasztásához fűződő jogát, a XXI. cikk (1) bekezdése szerinti egészséges környezethez való jogát. Továbbá a Kúria érdemi vizsgálat nélküli eljárása miatt sérült a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is..
.
Támadott jogi aktus:
    A Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzése és a Fővárosi Választási Bizottság a 17/2018. (VIII. 13.) FVB számú határozata
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
G) cikk (2) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXI. cikk (1) bekezdés
XXII. cikk (1) bekezdés
XXII. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
Iv_1682_3_2018_indkieg.anonim.pdfIv_1682_3_2018_indkieg.anonim.pdfIV_1682_2_2018_indkieg.anonim.pdfIV_1682_2_2018_indkieg.anonim.pdfIV_1682_2018_indítvány.anonim,pdf.pdfIV_1682_2018_indítvány.anonim,pdf.pdf
.
A határozat száma: 3122/2019. (V. 29.) AB végzés
.
A határozat kelte: Budapest, 05/21/2019
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2019.05.21 15:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3122_2019 AB végzés.pdf3122_2019 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Utólag kiegészített indítványa érdemben arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság a Fővárosi Választási Bizottság 17/2018. (VIII. 13.) FVB számú határozatára (a továbbiakban: FVB határozat) kiterjedő hatállyal állapítsa meg a Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességét, s azokat semmisítse meg.
[2] Az alkotmányjogi panasz előzményeként az FVB határozat hitelesítette a fővárosi szintű helyi népszavazás kitűzésére irányuló népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő alábbi kérdést: „Óhajtja-e Ön, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendeletet hozzon arról, hogy a következő egy évben a Duna Budapest római-parti szakaszán a parti sávban árvízvédelmi létesítmény építésének előkészületei nem végezhetők?”
[3] Ezt követően a népszavazási kezdeményezés szervezőjétől eltérő természetes személy felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához az FVB határozattal szemben, kérve ennek megváltoztatását annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés ne kerüljön hitelesítésre. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel azt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtották be.
[4] Az indítványozó, aki nem vett részt a felülvizsgálati eljárásban, az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszában a Kúria végzését az FVB határozatra kiterjedő hatállyal támadta. Panaszában az Alaptörvény számos rendelkezésének sérelmére hivatkozott, indítványának érdemét tekintve a népszavazási kérdés hitelesítését kifogásolta.

[5] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerint eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit, különösen a 27. §-a szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.
[6] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmány­bírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[7] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, és ezzel összefüggésben az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszban a bírói döntés felülvizsgálata kezdeményezhető, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján azt a támadott bírói döntést vizsgálja felül, amely az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzése felülvizsgálatát kezdeményezte. A támadott végzéssel befejezett eljárásban az indítványozó nem vett részt. A Kúria végzése a más által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, a kötelező jogi képviselet hiánya okán utasította el. Megállapítható ezért, hogy a Kúriának a kötelező jogi képviselet hiánya okán a más felülvizsgálati kérelmét elutasító végzése az indítványozót nem érintette, az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogára nem vonatkozott. Az indítványozónak a támadott kúriai végzéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasza ilyen módon az indítványozó érintettsége hiányában nem felelt meg az Abtv. 27. §-ának.
[8] Az Alkotmánybíróság a fentiek figyelembevételével a jelen alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

    Dr. Szívós Mária s. k.,
    tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Pokol Béla s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Stumpf István s. k.,
    előadó alkotmánybíró
    Dr. Schanda Balázs s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Varga Zs. András s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    11/15/2018
    .
    Number of the Decision:
    .
    3122/2019. (V. 29.)
    Date of the decision:
    .
    05/21/2019
    .
    .