A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Utólag kiegészített indítványa érdemben arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság a Fővárosi Választási Bizottság 17/2018. (VIII. 13.) FVB számú határozatára (a továbbiakban: FVB határozat) kiterjedő hatállyal állapítsa meg a Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességét, s azokat semmisítse meg.
[2] Az alkotmányjogi panasz előzményeként az FVB határozat hitelesítette a fővárosi szintű helyi népszavazás kitűzésére irányuló népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő alábbi kérdést: „Óhajtja-e Ön, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendeletet hozzon arról, hogy a következő egy évben a Duna Budapest római-parti szakaszán a parti sávban árvízvédelmi létesítmény építésének előkészületei nem végezhetők?”
[3] Ezt követően a népszavazási kezdeményezés szervezőjétől eltérő természetes személy felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriához az FVB határozattal szemben, kérve ennek megváltoztatását annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés ne kerüljön hitelesítésre. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel azt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtották be.
[4] Az indítványozó, aki nem vett részt a felülvizsgálati eljárásban, az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszában a Kúria végzését az FVB határozatra kiterjedő hatállyal támadta. Panaszában az Alaptörvény számos rendelkezésének sérelmére hivatkozott, indítványának érdemét tekintve a népszavazási kérdés hitelesítését kifogásolta.
[5] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerint eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit, különösen a 27. §-a szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.
[6] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[7] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, és ezzel összefüggésben az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszban a bírói döntés felülvizsgálata kezdeményezhető, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján azt a támadott bírói döntést vizsgálja felül, amely az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria Knk.VII.37.928/2018/2. számú végzése felülvizsgálatát kezdeményezte. A támadott végzéssel befejezett eljárásban az indítványozó nem vett részt. A Kúria végzése a más által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, a kötelező jogi képviselet hiánya okán utasította el. Megállapítható ezért, hogy a Kúriának a kötelező jogi képviselet hiánya okán a más felülvizsgálati kérelmét elutasító végzése az indítványozót nem érintette, az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogára nem vonatkozott. Az indítványozónak a támadott kúriai végzéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasza ilyen módon az indítványozó érintettsége hiányában nem felelt meg az Abtv. 27. §-ának.
[8] Az Alkotmánybíróság a fentiek figyelembevételével a jelen alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Dr. Szívós Mária s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |