Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bekezdése 2020. március 31. napjáig hatályos a) és d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók - az alapper II. és III. rendű alperesi érdekeltjei - földtulajdonosi közösség tagjai voltak. Az érintett vadászterület földtulajdonosi közössége az I. rendű alperesi érdekeltet megválasztotta meg a közösség közös képviselőjének, akit az elsőfokú hatóság nyilvántartásba vett. Ezt követően a hatóság hivatalból lefolytatott felülvizsgálati eljárás során az I. rendű alperesi érdekelt képviselőkénti nyilvántartásba vételéről szóló határozatát visszavonta, az I. rendű alperesi érdekeltet a földtulajdonosi közös képviselők nyilvántartásából törölte. A másodfokú hatóság (Pesti Megyei Kormányhivatal, kormányhivatal) a visszavonásról szóló elsőfokú határozatot megsemmisítette. A bírósági felülvizsgálat során a bíróság jogerős ítéletével a kormányhivatal határozatát megsemmisítette és a kormányhivatalt új eljárásra kötelezte. A Kúria az indítványozók felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadta arra hivatkozva, hogy a kérelem a Kp. 118. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban foglalt követelményeknek nem felelt meg.
Az indítványozók álláspontja szerint az elsőfokú bíróság (és a közigazgatási hatóságok) olyan súlyos eljárási jogszabálysértéseket követtek el, hogy azok alapján nem csupán a jogsérelem vetődik fel, hanem a kúriai gyakorlattól indokolatlanul eltérő alsóbb szintű bírósági döntés is. Az eljárás során hatályos Kp. alapján pusztán a rendes bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabálysértés miatt a Kúria nem fogadta be a felülvizsgálati kérelmeket. Ezen változtatott a Kp. 118. § (1) bekezdése 2020. április 1-től hatályos módosítása, amely a jogszabálysértésre hivatkozást is a befogadhatósági körülmények közé emelte. Hivatkoznak az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 9.) AB határozatára (ABH), amellyel az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rPp. 270. § (2) bekezdésének rendelkezéseit; érvelésük szerint az általuk sérelmezett szabályozás az ABH-val megsemmisített rendelkezésekkel teljes analógiát mutatva korlátozzák a jogalkotó által biztosított rendkívüli jogorvoslatot azáltal, hogy a jogszabálysértésen felül olyan többletkövetelményeket támasztanak a befogadhatósággal kapcsolatban, amelyek magát a jogorvoslatot teszik előreláthatatlanná és kiszámíthatatlanná. Mindez jogbiztonság és a jogorvoslathoz való jog sérelmével jár.
Az indítványozók a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz valamint a jogorvoslatoz való joguk sérelmét állítják..
. |