English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01722/2022
Első irat érkezett: 07/22/2022
.
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.762/2020/26. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/04/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.762/2020/26. számú ítélete és a Gödöllői Járásbíróság 11.P.22.195/2017/66. számú ítélete ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó (perbeli felperes) és volt házastársa (perbeli alperes) házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződése alapján a közös lakás céljára szolgáló ingatlan a volt házastárs tulajdonába került. A felek az életközösségüket a vagyonközösséget megszüntető szerződés után is fenntartották, az ingatlanba beruházások is történtek. Az életközösség ezt követő megszakadása után az alperes az ingatlant - állítása szerint a visszatérés szándékával - elhagyta, az indítványozó ezt követően az ingatlan zárait lecseréltette, az alperest az ingatlanba nem engedte vissza. A felek házasságát a bíróság részítéletével felbontotta, az ingatlan használata körében azonban a felek nem tudtak megegyezni (az ingatlanba időközben az alperes is visszaköltözött). A volt házastárs birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, amelyben kérte, hogy a jegyző a kizárólagos tulajdonát képező ingatlan használatától az indítványozót tiltsa el. Az indítványozó is nyújtott be birtokvédelmi kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a jegyző adja vissza jogos birtokát, és tiltsa el az alperest a további birtokháborító magatartástól. A jegyző az alperes birtokvédelmi kérelmének helyt adott, kötelezte az indítványozót, hogy azonnal, de legkésőbb három napon belül biztosítsa alperes számára a birtokbavételt és a háborítatlan birtoklást; a jegyző az indítványozó birtokvédelmi kérelmét elutasította. Az indítványozó keresetet terjesztett elő a jegyzői határozat megváltoztatása iránt. Az elsőfokú bíróság a jegyzői határozatot akként változtatta meg, hogy felperest a közös használat 15 napon belüli biztosítására kötelezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a birtokvédelem mindkét felet megilleti, akár egymással szemben is, azonban a kizárólagos birtoklás egyik felet sem illeti meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta.
Az indítványozó szerint azt eljárás során sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz fűződő alapjoga. Álláspontja szerint a hatóság kizárólag és érdemben csak az alperes által tett valótlan tartalmú nyilatkozatokra alapozta határozatát, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az alperes magánlaksértés bűncselekményét is megvalósította. A bíróságok döntése valótlan, hamis és egyoldalú bizonyítékokon alapulnak; a bíróság nem értékelte, hogy a házassági vagyonközösség megszüntetéséről szóló szerződés színlelt szerződés volt, amelynek célja az indítványozó tulajdonában álló vállalkozás felszámolási eljárása alóli vagyonmentés volt. Érvelés eszerint a szerződés semmissége esetén a bíróságnak az eredeti állapot helyreállításáról kellett volna döntenie..
.
Támadott jogi aktus:
    a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.762/2020/26. számú ítélete, a Gödöllői Járásbíróság 11.P.22.195/2017/66. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1722_4_2022_indkieg_anonim.pdfIV_1722_4_2022_indkieg_anonim.pdfIV_1722_0_2022_indítvány_anonim.pdfIV_1722_0_2022_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3231/2023. (V. 5.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 04/18/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.04.18 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3231_2023 AB végzés.pdf3231_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.762/2020/26. számú ítélete alaptörvény-­ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Erdei Csaba ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó – az Abtv. 27. § alapján – a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.762/2020/26. számú ­ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, a Gödöllői Járásbíróság 11.P.22.195/2017/66. számú ítéletére is kiterjedően. Az indítványozó szerint az ítéletek ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével.

      [3] 1.1. Az indítványozó az alapügy felperese. A felperes az alperes ellen birtokvédelem iránt indított pert a Gödöllői Járásbíróság előtt 11.P.22.195/2017. szám alatt. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes tulajdonát képezi a Veresegyház belterületi ingatlan. Az alperes tulajdonjoga bejegyzésére házastársi közös vagyon megszüntetése jogcímén került sor a felek, mint házastársak által 2008.
      [4] augusztus 18. napján kelt házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján. A szerződés alapján az alperes az ingatlant terhelő 18 340 000 Ft tartozás megfizetését vállalta. Az ingatlanban található, a szerződés 2. pontjában feltüntetett ingóságok az alperes tulajdonába kerültek. A felek e szerződéssel a házastársi vagyonközösségüket véglegesen megosztották, ezáltal megszűntnek tekintették. A felek a szerződés aláírását köve­tően is fenntartották az életközösségüket, közös gyermekükkel együtt éltek a perbeli ingatlanban, melyet az életközösségük alatt tovább építettek. A felperes 2016 szeptemberében ismerkedett meg B. O.-val, akivel párkapcsolatot létesített. 2016. október 4. napján közölte az alperessel válási szándékát, életközösségük azonban csak 2017 februárjában szűnt meg. Az alperes 2017. február 3. napján elköltözött a perbeli ingatlanból, melynek során jelentős mennyiségű ingóságot vitt magával és a felperestől kapott 21 000 000 Ft-ot, melyet a házastársi közös vagyon megosztása iránti előlegnek tekintett. B. O. az ezt követő napon a perbeli ingatlanba beköltözött. Az ingatlanban maradt a peres felek közös gyermeke is. A felek között a viszony megromlott, a felperes több pert és büntetőeljárást indított az alperessel szemben és az alperes is indított büntetőeljárást a felperes­sel szemben. A felek házassága részítélettel felbontásra került.
      [5] Az alperesnek a perbeli ingatlanból történő kiköltözését követően a felperes lecseréltette az ingatlan zárját, annak kulcsát az alperesnek nem adta át. A felperes az alperest az ingatlanba nem engedte be. A felek között egyeztetések voltak a házassági vagyonközösség megszüntetése tárgyában, melyek azonban eredményre nem vezettek.
      [6] Az alperes 2017. augusztus 26. napján a felperes és gyermekük távollétében az ingatlan zárját kinyitatta, az ingatlanba visszaköltözött és az ingatlan zárját lecseréltette. Az alperes a szomszédos ingatlannal közös falán léte­sített átjárót befalaztatta, a felperes ingóságait az ingatlan teraszára kitette.
      [7] A felperes a perbeli ingatlanba 2017. augusztus 28. napján érkezett haza, ekkor feltörte az alperes által kicserélt zárat, bement az ingatlanba és kidöntötte a befalazott átjáró falát. Rendőri intézkedésre került sor, melynek eredményeképpen az alperes az új zárhoz kulcsot kapott, azonban az ingatlanba a felperes nem engedte ­vissza. Az alperes 2017. augusztus 28. napján birtokvédelmi eljárást indított a felperessel szemben, melyben kérte, hogy a kizárólagos tulajdonát képező perbeli ingatlan használatától a jegyző tiltsa el a felperest, kötelezze arra, hogy az ingóságait az ingatlanból elvigye és a perbeli ingatlant a szomszédos ingatlannal összekötő átjárót a felek között költség viselése mellett megszüntesse.
      [8] A felperes 2017. augusztus 28. napján kelt birtokvédelmi kérelmében kérte, hogy a jegyző „adja vissza a jogos birtokát és tiltsa el a további birtokháborító magatartástól az alperest”.
      [9] Az alperes az ingatlant 2017. február elején a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, az ingóságait magával vitte és az ingatlant a felperes kizárólagos használatába és birtokába adta. 2017. augusztus 28. napján jutott a tudomására, hogy az alperes tilos önhatalommal zárcserét hajtott végre, ezáltal az alperes a jogszerű birtoklásában zavarta meg a felperest.
      [10] A Veresegyházi Polgármesteri Hivatal 6087-13/2017. számú határozatával az alperes birtokvédelem iránti kérelmének helytadott és kötelezte a felperest, hogy azonnal, de legkésőbb 3 napon belül biztosítsa, hogy az al­peres lakását birtokba vegye és azt továbbiakban háborítatlanul birtokolja. Kötelezte a felperest, hogy az ikerház földszintjén lévő válaszfalat eredeti állapotának megfelelően állítsa helyre. Eltiltotta a felperest az ilyen és más hasonló birtoksértő cselekmények elkövetésétől. A felperes birtokvédelem iránti kérelmét elutasította.
      [11] A felperes a jegyzői határozat megváltoztatása iránt terjesztett elő keresetet.
      [12] Az elsőfokú bíróság ítéletében a jegyzői határozatot akként változtatta meg, hogy kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül biztosítsa az alperesnek a Veresegyház belterületi ingatlan közös használatát, míg a határozat rendelkező részének egyéb megállapításait mellőzte. A fentieket meghaladóan a felperes kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 150 000 Ft perköltséget.
      [13] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.

      [14] 1.2. Az indítványozó ezt követően az Abtv. 27. § alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmány­bírósághoz, melyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.762/2020/26. számú ítélete alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg a Gödöllői Járásbíróság 11.P.22.195/2017/66. számú ítéletére is kiterjedően, mivel a bírói döntések – álláspontja szerint – ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel. Főtitkári felhívásra indítványát kiegészítette. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően azért „jogsértő”, mert „az ügyben eljáró bíróságok nem biztosították az alperes (sic!) részére a tisztességes eljárást és a II. fokú bíróság ebben a tekintetben az ­érdemi, hatékony jogorvoslatot sem.” A sérelmezett közigazgatási határozat jogkérdésben foglal állást, ezért szerinte eleve jogsértőnek tekintendő. A döntést hozó hatóság tényállás tisztázási kötelezettségének sem tett teljes körűen eleget, mert az eredeti, tényleges birtokállapotot nem vizsgálta érdemben, ebben a körben az indítványozó által indítványozott tanúkat nem hallgatta meg. A sérelmezett bírói ítéletek az indítványozó szerint érdemben döntően valótlan, hamis és egyoldalú bizonyítékokon alapulnak. A felperes jelen esetben az alperesnek az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg még bejegyzett tulajdonjog ellenében a felperes, mint saját kizárólagos és végleges tulajdonjoga és kizárólagos és végleges birtoka alapján kérte a birtokvédelmet és a jegyzői határozat megváltoztatását, amelyet azonban a sérelmezett ítélet nem részesít oltalomban. Az al­perest a Gödöllői Járásbíróság tévesen, jog-, tény- és iratellenesen tekintette a veresegyházi ingatlan jogszerű tulajdonosának és ezáltal birtokosának, illetve erre tekintettel jogalap nélkül, jogellenes módon részesítette birtokvédelemben.

      [15] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.Az alkotmányjogi panasz határidőben érkezett. Az indítvány megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelem feltételeinek, mivel az indítványozó az alkotmányjogi panaszban megjelöli az Alkotmány­bíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés], a támadott bírói döntést [a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.762/2020/26. számú ítélete], továbbá az alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére.
      [16] Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, valamint jogosultsága és érintettsége egyértelmű, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az alkotmányjogi panaszt.

      [17] 3. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [18] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen alkotmányjogi panaszban foglalt egyik indítványelemmel össze­függésben sem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség. Az indítvány nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető érveket sem a tisztességes eljáráshoz való jog, sem a jogorvoslathoz való jog megsértésével összefüggésben.
      [19] Az alkotmányjogi panasz a bírói döntések tartalmi kritikáját foglalja magában, és a bíróságok tényállás-­megállapítási, bizonyításfelvételi, bizonyítékértékelési és jogértelmezési tevékenységét sérelmezi. A panasz tartalma szerint a tényállás felülvizsgálatára és a bírósági jogértelmezés és jogalkalmazás megváltoztatására, összes­ségében egy más tartalmú, a felperes pernyertességét eredményező ítélet meghozatalára irányul; érdemi alkotmányjogi okfejtést nem tartalmaz. Ennek okán az indítvány nem veti fel annak a lehetőségét, hogy akár a bírói döntések bármelyikét érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség történt volna, akár hogy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésről volna szó, így a panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában meghatározott feltételnek.
      [20] A tényállás megállapítása és az ehhez vezető bizonyítékok felvétele és értékelése, ezen belül az alkalmazandó jogszabályok értelmezése a bíróságok, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Az Alkotmánybíróság továbbá már a 3325/2012. (XI. 12.) AB végzésben kifejtette, ezzel kapcsolatos gyakorlata pedig azóta is töretlen, hogy „[a]z Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alap­törvény védelmének legfőbb szerve. […] [A]z Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban […] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.

      [21] 4. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.762/2020/26. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          alkotmánybíró




          . Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Márki Zoltán s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/22/2022
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 3.Pf.20.762/2020/26 of the Budapest Environs Regional Court (changing the municipal notary’s decision on the protection of possession)
          Number of the Decision:
          .
          3231/2023. (V. 5.)
          Date of the decision:
          .
          04/18/2023
          .
          .