Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02939/2021
Első irat érkezett: 07/28/2021
.
Az ügy tárgya: A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 90. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (életfogytig tartó szabadságvesztés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Indítvány befogadás:
.
Indítvány befogadva.
.
Befogadás dátuma:
.
03/08/2022
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 90. § (2) bekezdésének „Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.” mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.71/2019/55. számú ítélete felülvizsgálatát kérte az Alkotmányíróságtól.
Az indítványozót a Pécsi Törvényszék elsőfokú ítéletében rablás bűntette miatt indult büntetőeljárásban, mint erőszakos többszörös visszaesőt mérlegelés nélkül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a döntést csak annyiban változtatta meg, hogy az indítványozó cselekményét további 1 rendbeli magánlaksértés bűntettére minősítette, és az életfogytig tartó szabadságvesztés halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, ugyanakkor mellőzte a feltételes szabadságra bocsátás kizárására vonatkozó rendelkezést, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó előadása szerint a jelen ügyben felvetett kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű, mivel a személyi szabadság lehető legszigorúbb korlátozását teszi kötelezővé a jogalkalmazó a bíróságok számára a „három csapás” néven ismert szabály által. Az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) számú határozatában már foglalkozott a három csapás néven elhíresült büntetőjogi szankciós elvvel, melynek során megsemmisítette a Btk. 81. § (4) bekezdését.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségét teljes egészében elvonja, lehetetlenné teszi az egyéniesített büntetéskiszabást, így sérti az indítványozó tisztességes eljáráshoz való alapjogát. Jelen ügy gyakorlati példája az Alkotmánybíróság fenti határozatában kifejtett alkotmányossági aggályra, miszerint a törvényalkotó elvonta annak lehetőségét, hogy az indítványozó szabadsághoz való jogát a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozza. Az indítványozó hangsúlyozza, hogy a három cselekménye közül önmagában egyik sem büntethető életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel. .
.
Támadott jogi aktus:
    a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 90. § (2) bekezdése
    Pécsi Ítélőtábla Bf.I.71/2019/55. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
C) cikk (1) bekezdés
IV. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2939_0_2021_Inditvany.anonim.pdfIV_2939_0_2021_Inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
IV_2939_6_2021_Amicus_curiae_anonim_IM.pdfIV_2939_6_2021_Amicus_curiae_anonim_IM.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C.
törvény (a továbbiakban: Btk.) 90. § (2) bekezdésének második mondata
alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló
alkotmányjogi panaszt. A támadott rendelkezés az erőszakos többszörös
visszaesőkre vonatkozó büntetésfokozási szabály, amely a köznyelvben a „három
csapás” szabály részeként ismert. Ennek lényege, hogy az a bűnelkövető, aki
legalább három alkalommal követ el személy elleni erőszakos bűncselekményt, és
ezzel erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, súlyosabb büntetőjogi
megítélés alá esik: az általa elkövetett harmadik bűncselekmény büntetési
tételének felső határa szabadságvesztés esetén a törvény erejénél fogva a
kétszeresére emelkedik, és ha ez a megemelt felső határ húsz évet meghaladna, a
bíróságnak életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia. Az eljárás
alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla
rablás bűntette miatt mint erőszakos többszörös visszaesőt mérlegelés nélkül
életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján.
A bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben
állapította meg. Az indítványozó állítása szerint a kötelező életfogytig tartó
szabadságvesztést előíró törvényi szabály elvonja a bírói mérlegelés
lehetőségét, sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, valamint
aránytalanul korlátozza a szabadsághoz való jogot. Álláspontja szerint a „három
csapás” szabály alkalmazása olyan helyzetet is eredményezhet, hogy életfogytig
tartó szabadságvesztést kell kiszabni akkor is, ha az egyes terhére rótt
bűncselekmények önmagukban nem lennének életfogytig tartó szabadságvesztéssel
büntethetők, ez pedig ellehetetleníti az egyéniesített büntetéskiszabást. Az
Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a többszörös
bűnelkövetőkkel szemben alkalmazandó, súlyosabb szankcionálásukat megengedő
szabályok kidolgozása az állami büntetőpolitika körébe eső, a jogalkotó döntési
kompetenciájába tartozó kérdés. Alkotmányjogilag az nem kérdőjelezhető meg,
hogy ezen megoldások alkalmasak-e a kitűzött büntetőpolitikai célok elérésére,
mindazonáltal az ismételt bűnelkövetés esetén irányadó szabályoknak is
összhangban kell állniuk az Alaptörvény rendelkezéseivel. A testület
leszögezte, hogy a visszaeső bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépés a
magyar büntetőjog bevett és alkotmányosan elfogadott eleme. A büntetett előélet
figyelembevétele összhangban áll a jogbiztonság elvével, hiszen kizárólag
jogerős bírósági ítéletekhez fűz jogkövetkezményeket. Az igazságszolgáltatásnak
nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is számításba venni ezeket a döntéseket.
A súlyosabb büntetés ebben az értelemben nem az elkövető „múltjának
megtorlása”, hanem az újabb, konkrét tett értékelése annak fényében, hogy az
elkövető tudatosan és vállaltan ismételte meg a jogsértést. Az Alkotmánybíróság
értékelése szerint a támadott szabályozás megfelel az arányosság
követelményének, mert az erőszakos többszörös visszaesői minősítés kizárólag
olyan korábbi elítéléseken alapul, amelyek súlyos, személy elleni erőszakos
bűncselekményekhez kapcsolódnak, és ezért érdemben indokolják a fokozott
büntetőjogi fellépést. Lényeges továbbá, hogy a törvény nem korlátlanul veszi
figyelembe az elkövető előéletét, hanem csak az egymáshoz időben viszonylag
közel eső elítéléseknek tulajdonít büntetésfokozó jelentőséget, ezzel
biztosítva a jogkövetkezmények kiegyensúlyozott és előrelátható alkalmazását.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a
támadott rendelkezés nem sérti sem a tisztességes bírósági eljáráshoz való
jogot, sem a szabadsághoz való jogot, ezért az alkotmányjogi panaszt
elutasította.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2022.03.08 9:15:00 1. öttagú tanács
2024.06.04 10:00:00 Teljes ülés
2025.12.02 10:00:00 Teljes ülés
2025.12.09 10:00:00 Teljes ülés
2025.12.16 10:00:00 Teljes ülés

.
A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege: (pdf):
Sz_IV_2939_2021.pdfSz_IV_2939_2021.pdf
.







.
English:
.
Petition filed:
.
Subject of the case:
.
Constitutional complaint aimed at establishing the conflict with the Fundamental Law and annulling Section 90 para. (2) of the Act C of 2012 on the Criminal Code (life imprisonment)
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.