A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2015. július 1-jétől hatályos 247/E. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Dr. Zakar Gergely (a továbbiakban: indítványozó) 2018. március 21-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2015. július 1-jétől hatályos 247/E. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását kezdeményezte. Az Abtv. 41. § (1) bekezdése felhívásával kérte a jogszabály megsemmisítését, és a 2015. június 30-ai állapot visszaállítását. A kiegészített, módosított indítvány szerint a leszerelési segélynek az altiszti és tiszti állományú szerződéses katonák esetében végkielégítéssé alakítása 2015. július 1-jétől – az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény végkielégítési különadóra vonatkozó szabályaira tekintettel – az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését, az Alaptörvény XVII. cikkében foglalt munkavállalót megillető jogot, az Alaptörvény I. cikk (1)–(3) bekezdését, a XV. cikk (2) bekezdését és a B) cikk (1) bekezdését sértik.
[2] 2. A Hjt. 247/E. § (4) bekezdése szerint, ha a 2015. június 30-án szerződéses állományban lévő tiszt, altiszt szerződéses jogviszonyának megszűnésekor jogosult e törvény alapján végkielégítésre, akkor
a) a szerződéses jogviszonyának megszűnésekor hatályos szabályok szerint megállapított, és a szerződéses szolgálati viszonyának megszűnéséig részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj, valamint jubileumi jutalom mértékével csökkentett mértékű, vagy
b) a jogviszony megszűnéséig megszerzett szerződéses szolgálati idő figyelembevételével a 2015. június 30-án hatályos 74. § szerinti jogosultsági szabályok alapján számított – a szolgálati viszony alatt részére korábban kifizetésre került jubileumi jutalom mértékével csökkentett – leszerelésisegély-mérték és a 2015. június 30-án érvényes illetményből képzett távolléti díj szorzatának megfelelő összegű végkielégítésre jogosult azzal, hogy az a) és a b) pontok alapján megállapított összegek közül a jogosult választása szerinti összeget kell a részére kifizetni.
[3] 3. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
[4] A 30. § (4) bekezdése kimondja, hogy a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
[5] A jelen esetben a Hjt. támadott rendelkezése 2015. július 1-jén lépett hatályba, a panaszt az indítványozó 2018. március 21-én nyújtotta be.
[6] Az Ügyrend 28. § (1) bekezdése szerint a beadványt a benyújtására nyitva álló törvényi határidőben kell az érkeztetésére az Abtv. alapján jogosult szervhez személyesen benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A (2) bekezdés úgy szól, hogy az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott határidő a jogszabály hatályba lépését követő napon kezdődik. A jogszabály hatályba lépését követő naptól számított száznyolcvan nap 2015. december 29-én eltelt. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó elkésetten terjesztette elő, ezért az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panaszt az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította {az Alkotmánybíróság hasonlóan járt a 3218/2012. (IX. 17.) AB végzéssel lezárt ügyben, Indokolás [5]–[7] bekezdés}.
[7] 4. Az Alkotmánybíróság a végkielégítési különadó többször módosított egyes szabályai alaptörvény-ellenességét és nemzetközi szerződésbe ütközését számos alkalommal vizsgálta, legutóbb a 3146/2016. (VII. 22.) AB határozatban. Az Alkotmánybíróság a különadó jövőre szóló, módosított rendelkezéseit nem találta alaptörvény-ellenesnek vagy nemzetközi egyezménybe ütközőnek.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |