Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02049/2017
Első irat érkezett: 11/07/2017
.
Az ügy tárgya: A Lenti Járásbíróság 3.P.20.001/2017/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (ingóságok eltávolítása, perbeli részvétel, jogorvoslat)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §- a alapján - a Lenti Járásbíróság 3.P.20.001/2017/4. számú ítélete megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indíványozók előadták, hogy a sérelmezett döntés a használatukban levő ingóságok lebontásáról döntött, holott a perben ők nem voltak felek, a határozat rájuk nézve rendelkezést nem tartalmazott, így jogorvoslattal sem tudtak élni ellene. A bíróság az okiratokat tévesen értelmezte, nem állította perbe az indítványozókat, illetve az alperest kötelezte az ingóságok elbontására, holott a kötelmi jogviszonynak nem volt alanya.
Az álláspontjuk szerint sérült az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való alapjoguk, és a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjoguk..
.
Indítványozó:
    Balogh Ferenc
Támadott jogi aktus:
    Lenti Járásbíróság 3.P.20.001/2017/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2049_4_2017_ind_kieg. anonim.pdfIV_2049_4_2017_ind_kieg. anonim.pdfIV_2049_0_2017_inditvany. anonim.pdfIV_2049_0_2017_inditvany. anonim.pdf
.
A határozat száma: 3125/2018. (IV. 9.) AB végzés
.
Az ABH 2018 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban)
.
A határozat kelte: Budapest, 03/27/2018
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.03.27 16:00:00 3. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3125_2018 AB végzés.pdf3125_2018 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Lenti Járásbíróság 3.P.20.001/2017/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Bóka Vince, Fehér Imre, Tompos József, Varga Károly, Rudas Miklós, Vörös István, Czigány László, Vajnai Dóra Margit, Kovács Norbert, Kovács Imre, Bódi Imre, Balogh Ferenc, Keszei József, Szabó Ernő, Horváth István, Fojtek József, Király Győző, Benke Gyula, Fehér Zoltán, Ruzsics István, Nagy Ferenc, Zakály Ferenc, Bekk Gábor, Simon Ferenc, Főr Péter, Fehér István, Tiszai Zoltán, Tüske Zoltán (a továbbiakban: indítványozók) szabályszerűen igazolt jogi képviselőjük útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a to­váb­biakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtottak be alkotmányjogi panaszt a Lenti Járásbíróság 3.P.20.001/2017/4. számú ítéletével szemben.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy tárgya egy víztározó ingatlanon lévő ingóságok eltávolítása iránti per. A víztározón 2015. december 31-ig halászati jogosultsággal rendelkezett egy horgászati tevékenységet folytató egyesület (a továbbiakban: egyesület), amelynek az indítványozók tagjai. A víztározó tulajdonjogát 2013-ban szerezte meg a támadott bírói döntés felperese, (a továbbiakban: felperes). A területet a felperestől bérleti szerződés alapján bérelte a V. gazdasági társaság. A V. gazdasági társaság 2006. június 22-én haszná­lati szerződést kötött az egyesülettel, amelynek értelmében bérleti díj megfizetése mellett lehetővé vált az egyesület tagjai számára, hogy horgászati tevékenység céljából a meglévő 69 stéget bérleti díj ellenében használják (használati szerződés I/4. pont), illetve a használatba adó engedélyével új stégeket építsenek (használati szerződés III/7. pont). A szerződésben rögzítették, hogy a szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén az egyesület köteles 14 napon belül, saját költségén eltávolítani a stégeket, ellenkező esetben azt a használatba adó a használatba vevő költségére elvégeztetheti (használati szerződés IV/18. pont). 2013. augusztus 30-án a V. gazdasági társaság engedményezési szerződést kötött a támadott bírói döntés alperesével, az E. gazdasági társasággal, a továbbiakban: alperes), amely alapján a volt bérlő az egyesülettel szemben fennálló követelését átruházta az alperesre. Az engedményező bérleti jogviszonya már 2006. december 22-én megszűnt az engedményezési szerződés 3. pontja szerint. Az egyesülettel kötött használati szerződés 2015. december 31-én szűnt meg.
[3] A felperes keresetet indított az alperes ellen, mert a használati szerződés megszűnését követően nem került sor a stégek eltávolítására. A felperes kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest a stégek 15 napon belül történő lebontására és a felmerült költségek megtérítésére. A bíróság megállapította, hogy az alperes és az egyesület között megkötött szerződés alapján a víztározó használati szerződés megszűnését követően a stégek lebontása az alperes kötelessége lett volna. Az eljárás során ezt az alperes sem vitatta. Mindezek alapján a bíróság kötelezte az alperest valamennyi stég 15 napon belül történő lebontására.
[4] Az indítványozók több ponton is sérelmezik a bíróság ítéletét. Fő érvük, hogy a volt bérlő és az alperes között kötött engedményezési szerződés nem vonatkozik a stégeltávolítási kötelezettségre. Álláspontjuk szerint a bíróság több ponton is tévesen értelmezte az okiratokat. Emellett kifogásolják azt, hogy a bíróság úgy hozta meg ítéletét, hogy a stégek tulajdonosai, az indítványozók nem álltak perben, ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz való joguk. Az indítványozók véleménye szerint a bíróság ítélete sérti a tulajdonjogukat.


[5] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi felté­teleit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.
[6] Az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőt tekintve megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz határidőben érkezett. A jogerős bírói ítéletet nem kézbesítették az indítványozók részére, mivel a perben nem vettek részt. Az indítványozók 2017. október 13-án értesültek a bírói döntésről, indítványukat a tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül nyújtották be. Az indítványozók szabályszerű meghatalmazással rendelkező ügyvéd útján járnak el az Alkotmánybíróság előtti eljárásban.
[7] Az indítvány megfelel az Abtv. 52. § (1a) bekezdésében foglalt feltételeknek. Egyértelműen megjelöli a Lenti Járásbíróság 3.P.20.001/2017/4. számú ítéletét, mint a támadott bírósági döntést. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 27. §-ára alapítja, megjelöli az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdését, mint a megsértett alaptörvényi rendelkezéseket, indokokkal alátámasztva az alapjogsérelem mibenlétét. Kifejezett kérelmet tartalmaz a kifogásolt bírói döntés megsemmisítésére.
[8] Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[9] Az indítványozók első fokon jogerőssé vált döntést sérelmeznek, mivel azonban az indítványozók nem voltak peres felek az eljárásban, így nem élhettek jogorvoslattal. Ennek megfelelően teljesül az Abtv. 27. §-ában foglalt feltétel, miszerint az indítványozók számára nem volt biztosítva további jogorvoslati lehetőség.
[10] Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy érintettnek tekinthetőek-e a panasz alapjául szolgáló perben sem félként, sem beavatkozóként részt nem vevő indítványozók.
[11] Az Alkotmánybíróság megállapította a tulajdonjog sérelmére alapított indítványi elem kapcsán, hogy az indítványozók nem minősülnek érintettnek. A panasz alapjául szolgáló per előzménye az ingatlan korábbi bérlője, mint használatba adó, és az egyesület, mint használatba vevő között létrejött, határozott időre szóló egységes víztározó használati szerződés volt. A szerződés 2015. december 31-én megszűnt, de a stégek eltávolítására vonatkozó szerződéses kötelezettségét sem az egyesület, sem a használatba adó nem teljesítette, ezért az ingatlan tulajdonosa a vele jogviszonyban álló használatba adó ellen pert indított a szerződés teljesítése iránt. A pernek nem volt tárgya az indítványozók tulajdonjoga, az indítványozók a per tárgyát képező használati szerződés tekintetében nem voltak szerződéses viszonyban sem az ingatlan tulajdonosával, sem a használatba adóval. Ezen kívül a támadott ítélet, az indítvány, és annak mellékletei alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az indítványozók tulajdonosi minőségüket nem igazolták meggyőzően, mert az indítványozók kijelentése, az egyesület elnökének egyszerű okiratba foglalt nyilatkozata, továbbá a használati szerződés egyes pontjai alapján ebben a jogkérdésben nem lehet, de nem is tiszte az Alkotmánybíróságnak állást foglalni.
[12] Az érintettség hiánya a tisztességes eljárás sérelmére alapított indítványi elem vonatkozásában is megállapítható volt. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozó által megsérteni vélt Alaptörvényi rendelkezésként megjelölt XXIV. cikk (1) bekezdése a tisztességes hatósági eljáráshoz biztosít jogot, ilyen eljárás azonban az indítvány tartalmából megállapíthatóan nem volt folyamatban az ügyben. Az indítvány tárgyára tekintettel az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog vonatkozásában vizsgálta a panasz befogadhatóságát. Az indítványozók ezen alapjog vonatkozásában azt sérelmezték, hogy nem vettek részt a perben. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog az eljárásban részt vevők, alapvetően a felek eljárási jogainak érvényesülését biztosítja, és ez az alapjog nem biztosít jogosultságot bárki számára, aki az eljárásnak nem résztvevője. Arra a kérdésre pedig, hogy a polgári per kik között folyik, vagyis kik állnak a felperesi és alperesi oldalon, a bíróság csak kivételesen lehet ráhatással, hiszen a felperes rendelkezési jogának gyakorlásával fordul bírósághoz, az alperes személyét – jól vagy rosszul –, de ő választja meg.


[13] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók érintettségének hiányában az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, ezért azt a befogadhatóság egyéb feltételei vizsgálatának mellőzésével, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének c) pontja alapján visszautasította.

    Dr. Salamon László s. k.,
    tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
    előadó alkotmánybíró

    Dr. Szabó Marcel s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szalay Péter s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    11/07/2017
    Subject of the case:
    .
    constitutional complaint against the judgement No. 3.P.20.001/2017/4 of the Lenti District Court (removal of tangible assets, participation in the lawsuit, legal remedy)
    Number of the Decision:
    .
    3125/2018. (IV. 9.)
    Date of the decision:
    .
    03/27/2018
    .
    .