English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01882/2019
Első irat érkezett: 11/25/2019
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 47.Pkf.630.550/2019/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pénzbírság)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/03/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Horváth Attila Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 47.Pkf.630.550/2019/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - adós - előadta, hogy a védjegybitorlással kapcsolatos végrehajtási ügyben a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 0105-1.Vh.1309/2016/4. számú végzése végrehajtást kérő végrehajtási kifogásának részben helyt adott. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 0105-1.Vh.1309/2016/18. számú végzése az indítványozót pénzbírság megfizetésére kötelezte, melyet a Fővárosi Törvényszék 47.Pkf.630.550/2019/3. számú végzése helybenhagyott.
Az indítványozó álláspontja szerint a Törvényszék elmulasztotta eljárási kötelezettségét a végrehajtó jegyzőkönyv szabályossá tételére való felszólítás tekintetében. Olyan időponttól származik a bírságolás, amikor az indítványozó eleget tett a kötelezettségének, ezzel megsértve a tisztességes eljáráshoz való alapjogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Törvényszék 47.Pkf.630.550/2019/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (4) bekezdés
XXVIII. cikk (5) bekezdés
XXVIII. cikk (6) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
24. cikk (2) bekezdés d) pont
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1882_3_2019_indkieg.anonim.pdfIV_1882_3_2019_indkieg.anonim.pdfIV_1882_0_2019_inditvany.anonim.pdfIV_1882_0_2019_inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3231/2020. (VI. 19.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/26/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.05.26 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3231_2020 AB végzés.pdf3231_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 47.Pkf.630.550/2019/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője (dr. Boóc Ádám ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

      [2] 1. Az indítványozó – az Abtv. 27. § alapján – a Fővárosi Törvényszék 47.Pkf.630.550/2019/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

      [3] 1.1. Az indítványozó mint alperes és a végrehajtást kérő mint felperes szellemi tulajdon megsértése miatt perben állt. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva megállapította, hogy az indítványozó a végrehajtást kérő védjegyét bitorolta. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék elrendelte a másodfokú ítélet végrehajtását. A végrehajtó 2016 augusztusában kézbesítette az indítványozó számára a végrehajtható okiratot, amely alapján az indítványozó több meghatározott cselekmény végrehajtására volt köteles. A végrehajtást kérő végrehajtási kifogásának részben helyt adva a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság ismételt teljesítésre kötelezte az indítványozót közzétételi kötelezettsége tekintetében. E végzéssel szemben a végrehajtást kérő fellebbezést terjesztett elő, amelynek eredményeképpen a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta.
      [4] Ezt követően az indítványozó a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetet terjesztett elő a végrehajtást kérővel szemben. Az így megindult perben a végrehajtást kérő elismerte az indítványozó teljesítését, a végrehajtási eljárásban azonban kérelmet terjesztett elő, amelyben az indítványozó napi összeg szerinti pénzbírságolását kérte. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság e kérelmet megalapozottnak találta, és az indítványozóval szemben 4 260 000 Ft pénzbírságot szabott ki.
      [5] Az indítványozó és a végrehajtást kérő fellebbezése alapján másodfokon a Fővárosi Törvényszék járt el, amely az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, és a kiszabott pénzbírság összegét 62 420 000 Ft-ra felemelte. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a késedelem esetére megállapított pénzbírság kiszabásakor kizárólag annak van jelentősége, hogy a kötelezett mely időszakban volt késedelemben a végrehajtásban a teljesítéssel. A késedelem jogkövetkezményei alól a kötelezett nem mentesülhet akkor, ha a kötelezettséget nem teljesíti, azonban ennek ellenére a végrehajtó tévesen a teljesítést megállapítja, a végrehajtó jogsértő intézkedésével szembeni végrehajtási kifogás pedig eredményre vezet. A jogerős ítéletben meghatározott közzétételi kötelezettség végrehajtását a Fővárosi Törvényszék rendelte el, a kötelezettség önkéntes teljesítésére 3 napos határidőt szabott, amely határidő 2016. augusztus 5-én lejárt, így a kötelezett indítványozó késedelme 2016. augusztus 6-án beállt. A pénzbírság kiszabásakor figyelembe vett végidőponttal kapcsolatban a másodfokú bíróság rögzítette, hogy a teljesítési késedelem akkor szűnik meg, ha a kötelezett vagy igazolja a teljesítést vagy a végrehajtásban a kötelezettség kikényszerítésére kerül sor. A kötelezett a teljesítést 2017. március 23-án közjegyzői tanúsítvánnyal igazolta. Ennek megfelelően a Törvényszék 229 napi késedelemre szabta ki a pénzbírságot. Az indítványozó a jogerős döntést alkotmányjogi panasszal támadta, amelyet az Alkotmánybíróság visszautasította, figyelemmel arra, hogy folyamatban lévő felülvizsgá­lati eljárásról volt tudomása. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria hivatalból elutasította.

      [6] 1.2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és a korábban benyújtott alkotmányjogi panaszának megfelelően kérte a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletének megsemmisítését, alaptörvény-­ellenességének megállapítását. Alkotmányjogi panaszában előadta, hogy álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék végzése ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével és a XXVIII. cikk (1) bekezdésével.
      [7] Az indítványozó szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét jelentette, hogy alappal bízhatott abban, hogy a bíróság tájékoztatja a közzététel meg nem feleléséről, illetve a végrehajtó a közzététel megfelelőségének jegyzőkönyvben való rögzítésével kárt okozott az indítványozónak. Az indítványozó szerint a jogbiztonság sérelmét jelenti az is, hogy a Fővárosi Törvényszék részben azonos összetétellel eljáró tanácsa ugyanazon tényállásra két végzésében eltérő kezdő időponttól ítélte kiszabhatónak a pénzbírságot.
      [8] A panaszban írtak szerint a Fővárosi Törvényszék végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Az indítványozó álláspontja szerint eleget tett közzétételi kötelezettségének, amit a végrehajtó jegyzőkönyvben rögzített. Ha később, a végrehajtási kifogás eredményeképpen a bíróság meg is változtatta ezt a végrehajtói intézkedést, az indítványozót ezért nem lehet felelőssé tenni. A törvényszék az indítványozó szerint bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül következtetéseket vont le az indítványozó kötelezettségei elmulasztása tekintetében, ami szintén sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való ­jogát.

      [9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
      [10] Az indítványozó határidőben érkezett alkotmányjogi panaszában megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [B) cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése], a támadott bírói döntést, a Fővárosi Törvényszék 47.Pkf.630.550/2019/3. számú végzését, továbbá az alaptörvény-ellenességre vonatkozó okfejtést, valamint kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, valamint jogosultsága és érintettsége egyértelmű, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
      [11] Az Alkotmánybíróság fenntartja korábbi értelmezését, mely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog, így a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás, valamint a felkészülési idő hiánya esetén {3051/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [15]–[16]} – lehet alapítani. Az indítványozó sérelme viszont nem tartozik a fentiek szerint megjelölt kivételes esetek körébe, az általa előadottak nincsenek összefüggésben a visszaható hatályú jogalkotással vagy jogalkalmazással vagy a felkészülési idő hiányával.
      [12] Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének b) pontján alapuló feltételnek, így az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálatának nincs helye.

      [13] 3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így fennállásukat az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
      [14] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság hangsúlyozza azt a következetes gyakorlatát, hogy az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére, azonban nincs hatás­köre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára {3212/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [11]}.
      [15] Az indítványozó panaszában és annak kiegészítésében felvetett kérdések nem alkotmányossági, hanem törvényességi jellegűek. Az indítványozó a bírósági döntéssel szembeni kifogásait fogalmazza meg, illetve a bíróság jogértelmezését, jogalkalmazását vonja kritika alá, és a támadott végzésben foglalt döntést magát, annak hátrányos voltát tekinti alapjogi sérelemnek, a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében. Valójában az indítványozó nem ért egyet azzal, hogy a bíróság mely időszakot határozta meg kötelezetti késedelemként.
      [16] Fentiekre figyelemmel az indítvány nem tartalmaz olyan érvet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdését.

      [17] 4. A fentiek alapján az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében, részben az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételeknek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmány­jogi panaszt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Czine Ágnes

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Juhász Miklós

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Horváth Attila

          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Sulyok Tamás

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/25/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 47.Pkf.630.550/2019/3 of the Budapest-Capital Regional Court (pecuniary fine)
          Number of the Decision:
          .
          3231/2020. (VI. 19.)
          Date of the decision:
          .
          05/26/2020
          .
          .