English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00109/2018
Első irat érkezett: 01/22/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.III.321/2017/25. számú ítélete, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdése, 24. § (3) bekezdése, 361. § (1) bekezdése és 362. § (3) bekezdés elleni alkotmányjogi panasz (zsarolás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/03/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján - a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.474/2013/153. számú ítélete, a Gyulai Törvényszék 9.Bf.389/2016/52. számú ítélete, a Kúria Bfv.III.321/2017/25. számú ítélete, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdése, 24. § (3) bekezdése, 361. § (1) bekezdése és 362. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek találta zsarolás bűntettében, ezért őt 1 év 6 hónao szabadságvesztés büntetésre ítélte, amit 3 év próbaidőre felfüggesztett. A másodfokú bíróság a próbaidőt 4 évre súlyosította. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik a tisztességes, független és pártatlan eljáráshoz való jogot, a jogorvoslathoz való jogot, a védelemhez való jogot, az ártatlanság vélelmét, és nézete szerint az ítéleteket törvényes vád hiányában hozták meg.
Álláspontja szerint a Be. 361. § (1) bekezdése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a másodfokú tanács elnökének mérlegelési jogot biztosít arra, hogy nyilvános ülést tartson tárgyalás helyett, ami befolyásolhatja a tanács tagjait az ügy megítélésével kapcsolatban. Az indítványozó szerint a Be. 362. § (3) bekezdése sérti a védelemhez való jogot, mert lehetővé teszi, hogy a másodfokú eljárás során a nyilvános ülést a vádlott távollétében is meg lehet tartani, így a vádlott jelenléte nélkül hozhat a tanács döntést. Nézete szerint a Be. 21. § (3) bekezdése, 24. § (3) bekezdése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a védelemhez való jogot, mert gyakorlatilag lehetetlenné teszik sikeres kizárási indítvány előterjesztését..
.
Indítványozó:
    Becze Viktor
Támadott jogi aktus:
    a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdése, 24. § (3) bekezdése, 361. § (1) bekezdése, 362. § (3) bekezdés
    Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.474/2013/153. számú ítélete
    Gyulai Törvényszék 9.Bf.389/2016/52. számú ítélete
    Kúria Bfv.III.321/2017/25. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_109_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_109_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_109_6_2018_indkieg_anonim.pdfIV_109_6_2018_indkieg_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3158/2019. (VII. 3.) AB végzés
    .
    Az ABH 2019 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a jogsérelem orvoslása; alkotmányjogi panasz
    .
    A határozat kelte: Budapest, 06/25/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.06.25 15:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3158_2019 AB végzés.pdf3158_2019 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      1. Az Alkotmánybíróság a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.474/2013/153. számú ítélete, a Gyulai Törvényszék 9.Bf.389/2016/52. számú ítélete és a Kúria Bfv.III.321/2017/25. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

      2. Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 24/A. § (1) bekezdése és 361. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó Becze Viktor az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
    [2] A Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.474/2013/153. számú – a Gyulai Törvényszék 9.Bf.389/2016/52. számú ítéletével részben megváltoztatott – jogerős ítéletében bűnösnek mondta ki az indítványozót folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében és vele szemben – egyebek mellett – egy év hat hónap tartamú, négy évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki.
    [3] Az indítványozó felülvizsgálati indítványa alapján eljáró Kúria a Bfv.III.321/2017/25. számú végzésében hatályában fenntartotta az említett ítéleteket.

    [4] 2. Az indítványozó ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt az ismertetett bírósági határozatokkal szemben, amelyet a főtitkár hiánypótlási felhívására kiegészített.

    [5] 2.1. Az Abtv. 27. §-a szerinti panasza értelmében a támadott bírósági döntések az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (3) bekezdésében garantált védelemhez való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát sértették meg.
    [6] A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét az indítványozó abban látta, hogy a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el vele szemben, mert a vádirat nem tartalmazta azokat a tényeket, amelyek megvalósulása megalapozta volna a zsarolás bűntette törvényi tényállásának megállapíthatóságát vele szemben (így például a kilátásba helyezett, súlyos hátrány konkrét leírása hiányzott a vádiratból).
    [7] A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának és a védelemhez való jogának együttes sérelme – az indítványozó szerint – abban nyilvánult meg, hogy a részére kirendelt védők nem voltak függetlenek a bíróságtól és az ügyészségtől. A bíróságok – kérelmére – annak ellenére nem zárták ki őket a büntetőeljárásból, hogy semmit nem tettek a védelme érdekében.
    [8] Az indítványozó szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát és a jogorvoslathoz való jogát is megsértették, mert a jogorvoslati eljárás során a kizárási kérelmeit formálisan bírálták csak el, így a bírói jogvédelem mértéke is csekélyebb volt az elvárttól. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során is csak annyiban vizsgálta az indítványozó által bejelentett felülvizsgálati okot, hogy az alapeljárásban eljárt bírákat a kizárás tárgyában folytatott eljárásban kizárták-e, vagy sem, illetve azt is kifogásolta, hogy a Kúria a bizonyítási indítványok elutasításának hiányára történő hivatkozást nem tekintette felülvizsgálati oknak.

    [9] 2.2. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panaszban az indítványozó a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 24/A. § (1) bekezdése és 361. § (1) bekezdése rendelkezéseit támadta. Indokolása szerint a régi Be. 24/A. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (3) bekezdését és a XXVIII. cikk (7) bekezdését sérti, ugyanis arra kötelezi az ügyben ténylegesen eljáró bíróságot, hogy egy magasabb szintű bírói fórumhoz terjessze fel a kizárási kérelmet, ha azt az egész bírósággal szemben jelentették be.
    [10] Az indítványozó ezenkívül azt sérelmezte, hogy a régi Be. 361. § (1) bekezdése a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot sérti, mivel a másodfokú bíróság tanácsának – tanácselnökön kívüli – tagjai nem tudnak függetlenül eljárni az ügyben. A nyilvános ülés tanácselnök általi kitűzésével ugyanis a tanácselnök egyértelműen kinyilvánítja álláspontját az ügyben, hiszen az eljárási forma meghatározása eleve behatárolja a másodfokú bíróság eljárásának kereteit. Így tehát az ítélkező bírók semlegessége nem érvényesül, tulajdonképpen a tanácselnök álláspontját kénytelenek képviselni.

    [11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.

    [12] 3.1. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz 27. §-a szerinti részével kapcsolatban az alábbiakat rögzíti.

    [13] 3.1.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételei közül megfelel az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt azon követelménynek, hogy azt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül kell benyújtani.
    [14] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)-f) pontjaiban támasztott feltételeknek az alábbiak szerint felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezését. Ezenkívül megjelöli a sérelmezett bírói döntéseket és kifejezetten kéri azok megsemmisítését, valamint indokolást is tartalmaz.

    [15] 3.1.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket az alkotmányjogi panasz kimeríti-e.

    [16] 3.1.3. Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügy terheltje. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozattal szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.

    [17] 3.1.4. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeiként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
    [18] Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy az indítványozó panasza megjelölt-e olyan alaptörvény-ellenességet, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta. Az indítványozó a panaszban az eljárt bíróságok – a kirendelt védő kizárásával, a bíróság tagjainak kizárásával, a törvényes váddal és az indokolási kötelezettséggel kapcsolatos – jogértelmezését véli Alaptörvénybe ütközőnek.
    [19] Az Alkotmánybíróság mindaddig tartózkodik attól, hogy törvényértelmezési és szakjogi kérdésekben állást foglaljon {7/2013. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [33] és [38]}, amíg a jogalkalmazói jogértelmezés közvetlenül nem befolyásolja valamely alapjog gyakorolhatóságát és tényleges érvényesülését {13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [51]}. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria jogszabály-értelmezése nem ébreszt alaptörvény-ellenességi kételyt a kifogásolt bírói döntésekkel szemben {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Az Alkotmánybíróság ezen felül azt is megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza részben arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság a büntetőeljárás során lefolytatott bizonyítás törvényességét, a beszerzett bizonyítékok bizonyító erejét, illetve az azokból levont következtetéseket a bíróságtól eltérő módon értékelje. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmány­bíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
    [20] Az Alkotmánybíróság a panasz befogadhatósági vizsgálata alapján arra a további következtetésre jutott, hogy az indítványozó a panaszban nem vet fel semmilyen alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
    [21] A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó panasza a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.474/2013/153. számú ítéletében, a Gyulai Törvényszék 9.Bf.389/2016/52. számú ítéletében és a Kúria Bfv.III.321/2017/25. számú végzésében foglaltakkal kapcsolatosan sem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

    [22] 3.2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti részével kapcsolatban az alábbiakat állapította meg.
    [23] Az indítvány benyújtását követően, 2018. július 1. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), amelynek 879. §-a hatályon kívül helyezte a régi Be.-t. Az Alkotmánybíróság főszabályként a hatályos jogszabályok alaptörvény-ellenességét vizsgálhatja. Az Abtv. 41. § (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha azt konkrét ügyben még alkalmazni kellene. Tekintettel arra, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezéseket a Be. hatálybalépését követően már nem lehet alkalmazni, az indítványnak a régi Be. 24/A. § (1) bekezdését és 361. § (1) bekezdését érintő része tárgytalanná vált.
    [24] Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján – egyebek mellett – okafogyott válik az indítvány, ha az tárgytalanná vált, ezért az Alkotmánybíróság eljárását a régi Be. említett rendelkezését érintő részében megszüntette.

    [25] 4. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a szerinti részében a 3.1. pontban (Indokolás [12] és köv.) foglaltak okán az Ügyrend 30. § (1) bekezdés a) pontjai alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdéseire is visszautasította, míg az alkotmányjogi panaszt Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti részében az Abtv. 59. §-a szerint megszüntette.

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      tanácsvezető,
      előadó alkotmánybíró

      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      01/22/2018
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. Bfv.III.321/2017/25 of the Curia and Section 21 (3), Section 24 (3), Section 361 (1) and Section 362 (3) of the Act XIX of 1998 on the Criminal Procedure (extortion)
      Number of the Decision:
      .
      3158/2019. (VII. 3.)
      Date of the decision:
      .
      06/25/2019
      .
      .