Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01380/2018
Első irat érkezett: 09/11/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.082/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pertárgy értéke)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/11/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Gfv.VII.30.082/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó felperes szerződés létre nem jötte, teljes- illetőleg részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indított peres eljárást az alperesi lízingügyekkel foglalkozó részvénytársaság ellen. Az elsőfokú bíróság a szerződés létre nem jöttének megállapítására vonatkozó kereseti kérelmet elutasította, másodlagosan a szerződés érvénytelenségét megállapította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 272. § (2) bekezdésére hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése azért sértette meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát, és a (7) bekezdésben foglalt jogorvoslathoz való jogát, mert a bíróságok nem a felperes által kért jogkövetkezményt alkalmazták, és a Kúria a másodfokú bíróság által megállapított több mint hárommillió forint pertárgyértéket a végzése indokolásának 6. pontjában önkényesen csökkentette a marasztalni kért összegre, mely kevesebb mint hárommillió forint..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Gfv.VII.30.082/2018/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
II. cikk
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1380_4_2018_indkieg. anonim.pdfIV_1380_4_2018_indkieg. anonim.pdfIV_1380_0_2018_indítvány. anonim.pdfIV_1380_0_2018_indítvány. anonim.pdf
.
A határozat száma: 3202/2019. (VII. 16.) AB végzés
.
A határozat kelte: Budapest, 07/09/2019
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2019.07.09 8:30:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3202_2019 AB végzés.pdf3202_2019 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.082/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Csitos Eszter 6000 Kecskemét, Kisfaludy utca 8.) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.082/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel az véleménye szerint ellentétes az Alaptörvény R) cikkének (2) bekezdésével, II. cikkével., XV. cikkének (1)–(2) bekezdéseivel, valamint XXVIII. cikkének (1) és (7) bekezdésével.

[3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege az ügyben előterjesztett beadvány és a bíróságok által hozott határozatok alapján az alábbiakban összegezhető.
[4] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló perben megállapított tényállás szerint az indítványozó többször módosított kereseti kérelmében az elsőfokú bíróságtól elsődlegesen a lízingügyekkel foglalkozó részvénytársaság alperessel 2006. szeptember 30-án kötött kölcsönszerződés létre nem jöttére hivatkozással 876 641 Ft, másodlagosan a szerződés érvénytelenségére hivatkozással 21 701 Ft megfizetésére, továbbá a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására kérte kötelezni az alperest.
[5] Az első fokon eljárt Szegedi Törvényszék a 2017. április 10-én kelt 11.P.22.799/2016/20. számú ítéletével a felperes kereseti kérelmének részben helyt adott. A kölcsönszerződést évi 6,14%-os mértékű induló ügyleti kamat meghatározásával érvényessé nyilvánította és kötelezte az alperest a perbeli gépjármű törzskönyvének kiadására. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[6] Az elsőfokú ítélettel szemben mind a felperes mind az alperes fellebbezéssel élt.
[7] A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. október 11-én hozott Pf.II.20.433/2017/5. számú jogerős ítéletével az illeték fizetésre vonatkozó pontosítással az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[8] Az indítványozó felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte.
[9] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a 2018. június 5-én kelt Gfv.VII.30. 082/2018/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 271. § (2) bekezdése alapján. Végzésében megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
[10] A Kúria rámutatott, hogy a régi Pp. 271. § (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg. A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatott értéknek a keresetben kért marasztalás összegét kell tekinteni, ezért a régi Pp. 271. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A Kúria erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet az régi Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásával hivatalból elutasította.

[11] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. §-a alapján az alkotmányjogi panaszát, amelyet a főtitkár felhívására határidőben kiegészített. Indítványában a Kúria támadott végzésének a megsemmisítését arra tekintettel kérte, hogy az megítélése szerint sérti az Alaptörvény R) cikke (2) bekezdését, II. cikkét, XV. cikkének (1)–(2) bekezdéseit, valamint XXVIII. cikkének (1) és (7) bekezdését.
[12] Az indítványozó az alkotmányjogi panasz kiegészítésben a hiánypótlásra felhívást több okból is vitatta. Az Alkotmány­bíróság ehelyütt is felhívja az indítványozó figyelmét az Abtv. 52. § (4) bekezdésében és 52. § (1) és (1b) bekezdéseiben foglaltakra.
[13] Nehezményezte az indítványozó, hogy megítélése szerint olyan egyedi „régiós joggyakorlatnak” az alanya, amely csak a jelen ügyben határozatot hozó ítélőtáblán valósul meg, amely határozataiban „nem hajlandó alkalmazni a közösségi jogot”. Az indítványozó álláspontja szerint, az általa megindított peres eljárás tekintetében ezért a Kúria a jogalkalmazás egyetlen meghatározó fóruma.
[14] A panasz rögzíti, hogy a jogszabályok mindenkire kötelezőek, a bíróságnak nem áll módjában a jogszabályok normaszövegétől és céljától önkényesen eltérni. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben foglalt alapjogok sérelmével összefüggésben sérült az R) cikk (2) bekezdésében foglalt alaptörvényben biztosított jog is.
[15] Az indítványozó álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jog a felülvizsgálatra, mint rendkívüli jogorvoslatra is vonatkozik, ezért a Kúria azzal, hogy nem bírálta el érdemben felülvizsgálati kérelmét, ezen alapjogának sérelmét okozta.
[16] Az indítványozó sérelmezte, hogy a szerződés létre nem jötte, illetve érvénytelenségének megállapítása iránt előterjesztett kereseti kérelmét a Kúria nem megállapítási keresetnek minősítette, miközben – álláspontja szerint – az valójában megállapításra irányult. Érvelése szerint az érvénytelenség megállapítása esetén a jogkövetkezményről való döntéstekintetében a bíróság nincs kötve a kereseti kérelemhez, ezért, az nem is képezhette a kereseti kérelem részét. Hivatkozott a régi Pp. 271. § (2) bekezdésére, ami alapján az értékhatárból való kizárás a megállapításra irányuló keresetekre nem vonatkozik. Az indítványozó megítélése szerint a Kúria a felülvizsgálati eljárást, a régi Pp. 271. § (2) bekezdését tekintve „contra legem” jogértelmezés mellett nem folytatta le.
[17] Az indítványozó rámutatott, hogy mindhárom fokon hozott határozatok fejrészében a per tárgya megnevezéseként szerződés érvénytelensége szerepel, továbbá az indítványozó álláspontja szerint a Szegedi Ítélőtábla szerinti pertárgyérték 3 850 680 Ft volt, amelyet a Kúria saját hatáskörben „mérsékelt”, amelyre nem is lenne lehetősége a hivatalból történő elutasítás esetén, csupán az érdemi vizsgálat keretei között.
[18] Az indítványozó szerint az, hogy a Kúria más tanácsa a megállapítási keresetek körében nem dönt iratellenesen és érdemben foglalkozik a kérelemmel, az egyenlő bánásmódhoz való jogát sérti.
[19] Álláspontjának alátámasztására az indítványozó csatolt egy, a Kúria mint felülvizsgálat bíróság a jelen alkotmányjogi panasz ügyben el nem járt tanácsa által 2018. június 19. napján kibocsátott idéző végzést, és a jogi képviselő által benyújtott felülvizsgálati kérelmet.
[20] Az ügyben első fokon eljárt bíróság tájékoztatta az Alkotmánybíróságot arról, hogy a támadott határozat tekintetében nincs folyamatban rendkívüli jogorvoslati eljárás.

[21] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.
[22] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[23] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az Abtv. 27. §-ára hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
[24] A Kúria Gfv.VII.30.082/2018/2. számú végzését – az első fokon eljárt bíróság tájékoztatása szerint – 2018. június 20. napján elektronikus úton kézbesítették az indítványozó perbeli jogi képviselőjének, míg alkotmányjogi panaszát a kézbesítéstől számított 62. napon, 2018. augusztus 21-én, munkaszüneti napot követő napon, nyújtotta be az ügyben első fokon eljárt bírósághoz.
[25] Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a Kúria Gfv.VII.30. 082/2018/2. számú végzésével szemben a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
[26] Az indítványozó a bírósági eljárásban félként részt vett, így érintettsége a támadott határozattal összefüggésben megállapítható. Az indítvány az Abtv. 27. § b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

[27] 3.2. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltéte­leit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek csak részben felel meg.
[28] Az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli a sérelmezett bírói döntést továbbá kifejezett kérelmet terjeszt elő annak megsemmisítésére.
[29] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában szereplő, megsértettnek állított alaptörvényi rendelkezések közül az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése nem minősül az Alaptörvényben biztosított jognak.
[30] Az Alkotmánybíróság továbbá megállapította, hogy bár az indítványozó kifejtette, hogy az álláspontja szerint az Alaptörvény II. cikkében foglalt az emberi méltósághoz való joga, a XV. cikk (1) bekezdésében írott általános (jog)egyenlőséghez való joga és a XV. cikk (2) bekezdésében rögzített diszkrimináció tilalma is sérelmet szenvedett, érvei tartalmilag az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogra vonatkoznak.

[31] 4. Az Alkotmánybíróság a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése tekintetében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt további feltételeinek való megfelelést. Vizsgálata során a következőket állapította meg.
[32] Az Abtv. 27. §-a értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogát sérti [a) pont].
[33] Az Abtv. 52. § (4) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
[34] Az indítványozó által kifejtettek lényege szerint a Kúria végzésével megfosztotta a felülvizsgálati eljárás lehetőségétől, ezáltal – álláspontja szerint – a támadott döntés sérti a jogorvoslathoz való jogát.
[35] Az Alkotmánybíróság a 3025/2016. (II. 23.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) indokolásának [24] bekezdé­sében megerősítette azt a töretlen gyakorlatát, amely szerint „az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatokra vonatkozik. Tárgyát tekintve a bírói, illetőleg hatósági döntésekre terjed ki, tartalma szerint pedig az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét jelenti […]. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján a felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslat – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel nem hozható összefüggésbe”. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog sérelmét az érdemi felülvizsgálati eljárás – a kúriai jogértelmezés miatt bekövetkezett – elmaradása miatt látta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatát figyelembe véve ugyanakkor megállapítható, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog sérelmét a felülvizsgálati eljárás esetleges elmaradása, a felülvizsgálati kérelem nem érdemben történő elutasítása – érdemi összefüggés hiányában – nem alapozza meg (Abh.,, Indokolás [24]).
[36] Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz benyújtott egy idéző végzést, evvel kívánván alátámasztani az eltérő kúriai gyakorlatra vonatkozó állítását. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor IV/214/2019. számú alkotmányjogi panasz ügyben benyújtott iratok alapján hivatalos tudomása van arról, hogy az indítványozó által csatolt idéző végzést kibocsátó kúriai tanács az indítványozó által felhívott ügyben a 2018. november 15. napján kelt Pfv.V.22.493/2017/6. számú végzésével (tárgyaláson kívül) a felperes másodlagos felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította, és indokolásában a jelen ügy indítványozója által határozottan vitatott indokolás lényege megtalálható. A Kúria továbbá e végzésében rámutatott, hogy a régi Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja folytán a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakában köteles elutasítani, ha felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.
[37] A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.22.493/2017/6. számú végzése indokolásának [10] bekezdése kimondta:
A Kúria a felperes másodlagos felülvizsgálati kérelmét a régi Pp. 3. § (2) bekezdése szerint értelmezte, és megállapította, hogy ténylegesen nem megállapításra, hanem a szerződés létre nem jöttére hivatkozással a befizetett összeg egy részének visszafizetésére irányul. A felperes által kért megállapítás erre tekintettel nem tekinthető önálló igénynek, hanem csupán a pénzkövetelés, a marasztalásra irányuló kereset jogcímét képezi. Ennek megfelelően valódi tárgyi keresethalmazat nem áll fenn, a szerződéses érték és a marasztalás összege nem adódik össze, és a perérték meghatározásának a régi Pp. 25. § (3) bekezdésében írt szabálya nem alkalmaz­ható. A felülvizsgálati pertárgyérték megállapítása során azt az összeget kell irányadónak tekinteni, amelyhez az alkalmazni kért jogkövetkezmény alapján a fél az állítása szerint hozzájuthat, illetve amely alól – tartozása részbeni fennmaradása esetében – mentesül (Gfv.VII.30.410/2017/2., Gfv.VII.30.283/2017/2.). Ez az összeg – a felperes által előadottak szerint – 473 878 Ft.
[38] Az indítványozó hivatkozott a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga sérelmére is, miszerint a Kúria contra legem jogértelmezéssel fosztotta meg a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálásától, és azt állította, hogy a ­Kúriának csak egy tanácsa értelmezi az indítványozó által vitatott módon a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket.
[39] Az Alkotmánybíróság a hasonló tárgyú 3199/2019. (VII. 16.) AB végzésben (a továbbiakban: Abv.) rámutatott, hogy az Alkotmánybíróságnak hivatalos tudomása van a benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján arról, hogy a Kúria több, – eltérő összetételű – felülvizsgálati tanácsa a polgári eljárásjogi dogmatika elveit követve egyaránt hozott olyan határozatokat, amelyek szerint úgy ítélte meg, hogy a megállapításra irányuló ügyek körébe a csak a „valódi” megállapítási keresetek sorolhatók, azok azonban nem, amelyeknél a megállapítás iránti kérelem valójában a vele együtt előterjesztett marasztalási igény jogalapját képezi.
[40] Az Abv.-ben rögzített elvi álláspontját fenntartva az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy a jelen ügyben is a(z összegszerű) marasztalás előfeltétele a jogalap vizsgálata. Az eljárásjogi dogmatikai tételek szerint is a marasztalási kereset esetében a marasztalás jogalapjának megállapítása iránti kérelem, még ha a jogalap tekintetében vagylagos vagy eshetőleges is, nem hoz létre valódi keresethalmazatot, tehát nincs egy önálló megállapítási kereseti kérelem, amelyre vonatkozhatna a régi Pp. 271. § (2) bekezdésében a megállapítási keresetekre vonatkozó kivételes szabály. Természetesen elképzelhető, hogy kizárólag megállapítási kérelmet terjesszen elő valamely perben a felperes, például csak a szerződés létre nem jötte megállapítását kérve.
[41] A tárgybeli ügyben viszont a szerződés létre nem jötte vagy érvénytelensége megállapítása, a marasztalás előfeltételeként a jogalap vizsgálatát jelenti.
[42] Amikor a felperes a keresetét pl. úgy fogalmazza meg, hogy valamely jogviszony érvénytelenségének a megállapítását és (az elszámolás keretében) az alperes valamely meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezését kéri, a per tárgya a marasztalási kérelem.
[43] Rámutat továbbá az Alkotmánybíróság, hogy amennyiben az egységes joggyakorlat kialakítása azt indokolná, arra irányuló indítvány esetén – az Alaptörvény 25. cikkének (2) bekezdése alapján – a jogegységi határozat meghozatala a Kúria hatáskörébe tartozik.
[44] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz indítvány akkor fogadható be, ha az abban kifejtettek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet támasztanak alá, vagy ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnek fel.
[45] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mert az indítványozó egyértelműen az ügyében eljárt bíróságok jogértelmezését tartotta alaptörvény-ellenesnek.
[46] Rámutat az Alkotmánybíróság, hogy a vizsgált kúriai végzés fejrészében a per tárgyának megjelölése, és az indokolásban a per tárgyaként megjelölt pertípus megjelölése eltérő, előbbi nyilvánvaló elírást tartalmaz. Az Alkotmány­bíróság irányadó gyakorlata értelmében az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a bírói döntést törvényességi szempontból nem vizsgálhatja felül.
[47] „Önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntések alaptörvény-ellenességének alátámasztására. Ezért az indítvány nem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét” {3179/2016. (IX. 26.) AB végzés, Indokolás [15]}.
[48] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A bírósági döntéseket – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálata során.
[49] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.
[50] Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) pontjában, valamint 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontjai alapján visszautasította.


    Dr. Horváth Attila s. k.,
    tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Balsai István s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Juhász Imre s. k.,
    előadó alkotmánybíró
    Dr. Czine Ágnes s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    09/11/2018
    .
    Number of the Decision:
    .
    3202/2019. (VII. 16.)
    Date of the decision:
    .
    07/09/2019
    .
    .