A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Mosonmagyaróvári Járásbíróság Szk.820/2015/3-I. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozó magánszemély az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó arra tekintettel kérte a Mosonmagyaróvári Járásbíróság Szk.820/2015/3-I. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert az álláspontja szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.
[3] 1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály határozatával közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértés elkövetése miatt 20 000 forint pénzbírsággal sújtotta az indítványozót, aki e határozat ellen kifogást terjesztett elő.
[4] Az indítványozó a kifogásban előadta, hogy a terhére megállapított szabálysértés nem volt szándékos és durva jellegű, csekély súlyú mulasztásos törvénysértés, amely miatt a szabálysértési felelősségét elismeri, cselekményét megbánta és kérte figyelmeztetés alkalmazását a kiszabott pénzbírság helyett.
[5] A bíróság jelen panasszal támadott jogerős végzésében a szabálysértési hatóság határozatát hatályában fenntartotta.
[6] A végzés indokolása szerint a szabálysértési hatóság a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjait megfelelően értékelte, valamint a határozata indokolása tekintetében helyesen járt el. A megállapított tényállás alapján helyesen következtetett az eljárás alá vont személy felelősségére és törvényes a cselekmény minősítése is, kiegészítése nem indokolt. A bíróság megállapította azt is, hogy a kiszabott büntetési tétel a cselekmény tárgyi súlyához, a megállapított tényálláshoz és a büntetéskiszabás során irányadó egyéb körülményekhez mérten eltúlzottan szigorúnak nem tekinthető, enyhítésére nincs törvényes lehetőség. Ezen felül az indítványozó olyan új bizonyítékra sem hivatkozott, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert és nem bírált el, ezért a bíróság nem látott lehetőséget a kiszabott büntetési tétel enyhítésére.
[7] 2. A panaszos álláspontja alapján a szabálysértési hatóság eljárási szabálysértést követett el azzal, hogy a meghallgatása alkalmával – törvényi kötelezettsége ellenére – nem hívta fel figyelmemét arra, hogy a személyi körülményeit csak akkor veszi figyelembe a joghátrány megállapításánál, ha ezekről tudomása van. Nézete szerint a hatóság a mérlegelés szempontjait nem értékelte megfelelően és határozata indokolása tekintetében sem járt el helyesen, az alkalmazott joghátrány pedig eltúlzott és ellentétes a fokozatosság elvével.
[8] Az indítványozó érvelése szerint a kifogásban új, a joghátrány enyhítésére alkalmas, a személyi körülményeire vonatkozó bizonyítékokat jelölt meg, melyeket a bíróság indokolás nélkül figyelmen kívül hagyott.
[9] A támadott döntés a panaszos szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert a járásbíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, a helytelen mérlegelésen alapuló hatósági határozatot pedig hatályában fenntartotta.
[10] 3. Az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz alkalmas-e az érdemi elbírálásra, azaz megfelel-e a befogadási feltételeknek. Ennek alapján arra a megállapításra jutott, hogy az indítvány az alábbiak szerint nem befogadható.
[11] 3.1 Az Abtv. 27. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panaszt a sérelmezett bírósági döntést követő 60 napon belül nyújtották be [Abtv. 30. § (1) bekezdés]. Az indítvány tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság által az indítványozó szerint vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvénynek az indítványozó véleménye szerint megsértett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítvány tartalmaz érdemi indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítvány tartalmaz kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont]. Az alkotmányjogi panasz megfelel annak a tartalmi feltételnek, mely szerint az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, az indítvány jogerős bírósági döntés ellen irányul [Abtv. 27. § b) pont]. Az indítványozó jogosultnak tekinthető [Abtv. 51. § (1) bekezdés]. Az indítványozó érintettnek tekinthető [Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pont].
[12] 3.2. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[13] Jelen esetben megállapítható, hogy az indítványozó a bíróság mérlegelési tevékenységét vitatja, érvelése pedig a kiszabott büntetési tételre vonatkozó döntés tartalmi kritikáját foglalja magában. A tényállás és a joghátrány megállapítása, az ehhez vezető bizonyítékok felvétele és értékelése, valamint a jogszabályok értelmezése azonban a bíróságok, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Az Alkotmánybíróság továbbá már a 3325/2012. (XI. 12.) AB végzésben kifejtette, ezzel kapcsolatos gyakorlata pedig azóta is töretlen, hogy „[a]z Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. […] [A]z Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban […] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}.
[14] 4. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró |
. |