Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00353/2016
Első irat érkezett: 02/23/2016
.
Az ügy tárgya: a Mosonmagyaróvári Járásbíróság Szk.820/2015/3-I. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szabálysértési ügyben előterjesztett kifogás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/18/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Mosonmagyaróvári Járásbíróság Szk.820/2015/3-I. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése miatt fordult az Alkotmánybírósághoz.
Előadja, hogy szabálysértési ügyében a pénzbírságot megállapító határozat ellen kifogással élt, amit a járásbíróság elutasított. Kifogásában a felelősség elismerése mellett pénzbírság helyett figyelmeztetés kiszabását kérte, arra hivatkozással, hogy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és szabálysértési cselekménye a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. Személyi körülményeiről nem tett nyilatkozatot, nézete szerint a szabálysértési hatóság elmulasztotta figyelmeztetni arra, hogy a joghátrány megállapításánál a személyi körülményeit csak akkor tudja figyelembe venni, ha erről tudomása van. Nézete szerint a kiszabott büntetés indokolatlanul magas volt, az enyhítő körülményeket nem tárta fel a hatóság, súlyosbító körülmény nem volt, ezért semmi nem indokolja a súlyosabb büntetés alkalmazását. A járásbíróság a szabálysértési hatóság döntését fenntartotta, döntését azonban nem indokolta, új bizonyítékként előadott személyi körülményeit nem vette figyelembe, így sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga..
.
Támadott jogi aktus:
    a Mosonmagyaróvári Járásbíróság Szk.820/2015/3-I. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_353_2_2016_ind_kieg_anonim.pdfIV_353_2_2016_ind_kieg_anonim.pdfIV_353_0_2016_inditvany_anonim.pdfIV_353_0_2016_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3221/2016. (XI. 14.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/24/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.10.24 11:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3221_2016 AB végzés.pdf3221_2016 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Mosonmagyaróvári Járásbíróság Szk.820/2015/3-I. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozó magánszemély az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó arra tekintettel kérte a Mosonmagyaróvári Járásbíróság Szk.820/2015/3-I. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert az álláspontja szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.

      [3] 1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály határozatával közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértés elkövetése miatt 20 000 forint pénzbírsággal sújtotta az indítványozót, aki e határozat ellen kifogást terjesztett elő.
      [4] Az indítványozó a kifogásban előadta, hogy a terhére megállapított szabálysértés nem volt szándékos és durva jellegű, csekély súlyú mulasztásos törvénysértés, amely miatt a szabálysértési felelősségét elismeri, cselekményét megbánta és kérte figyelmeztetés alkalmazását a kiszabott pénzbírság helyett.
      [5] A bíróság jelen panasszal támadott jogerős végzésében a szabálysértési hatóság határozatát hatályában fenntartotta.
      [6] A végzés indokolása szerint a szabálysértési hatóság a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjait megfelelően értékelte, valamint a határozata indokolása tekintetében helyesen járt el. A megállapított tényállás alapján helyesen következtetett az eljárás alá vont személy felelősségére és törvényes a cselekmény minősítése is, kiegészítése nem indokolt. A bíróság megállapította azt is, hogy a kiszabott büntetési tétel a cselekmény tárgyi súlyához, a megállapított tényálláshoz és a büntetéskiszabás során irányadó egyéb körülményekhez mérten eltúlzottan szigorúnak nem tekinthető, enyhítésére nincs törvényes lehetőség. Ezen felül az indítványozó olyan új bizonyítékra sem hivatkozott, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert és nem bírált el, ezért a bíróság nem látott lehetőséget a kiszabott büntetési tétel enyhítésére.

      [7] 2. A panaszos álláspontja alapján a szabálysértési hatóság eljárási szabálysértést követett el azzal, hogy a meghallgatása alkalmával – törvényi kötelezettsége ellenére – nem hívta fel figyelmemét arra, hogy a személyi körülményeit csak akkor veszi figyelembe a joghátrány megállapításánál, ha ezekről tudomása van. Nézete szerint a hatóság a mérlegelés szempontjait nem értékelte megfelelően és határozata indokolása tekintetében sem járt el helyesen, az alkalmazott joghátrány pedig eltúlzott és ellentétes a fokozatosság elvével.
      [8] Az indítványozó érvelése szerint a kifogásban új, a joghátrány enyhítésére alkalmas, a személyi körülményeire vonatkozó bizonyítékokat jelölt meg, melyeket a bíróság indokolás nélkül figyelmen kívül hagyott.
      [9] A támadott döntés a panaszos szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert a járásbíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, a helytelen mérlegelésen alapuló hatósági határozatot pedig hatályában fenntartotta.

      [10] 3. Az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz alkalmas-e az érdemi elbírálásra, azaz megfelel-e a befogadási feltételeknek. Ennek alapján arra a megállapításra jutott, hogy az indítvány az alábbiak szerint nem befogadható.

      [11] 3.1 Az Abtv. 27. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panaszt a sérelmezett bírósági döntést követő 60 napon belül nyújtották be [Abtv. 30. § (1) bekezdés]. Az indítvány tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság által az indítványozó szerint vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvénynek az indítványozó véleménye szerint megsértett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítvány tartalmaz érdemi indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítvány tartalmaz kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont]. Az alkotmányjogi panasz megfelel annak a tartalmi feltételnek, mely szerint az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, az indítvány jogerős bírósági döntés ellen irányul [Abtv. 27. § b) pont]. Az indítványozó jogosultnak tekinthető [Abtv. 51. § (1) bekezdés]. Az indítványozó érintettnek tekinthető [Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pont].

      [12] 3.2. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [13] Jelen esetben megállapítható, hogy az indítványozó a bíróság mérlegelési tevékenységét vitatja, érvelése pedig a kiszabott büntetési tételre vonatkozó döntés tartalmi kritikáját foglalja magában. A tényállás és a joghátrány megállapítása, az ehhez vezető bizonyítékok felvétele és értékelése, valamint a jogszabályok értelmezése azonban a bíróságok, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Az Alkotmánybíróság továbbá már a 3325/2012. (XI. 12.) AB végzésben kifejtette, ezzel kapcsolatos gyakorlata pedig azóta is töretlen, hogy „[a]z Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. […] [A]z Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban […] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}.

      [14] 4. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/23/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3221/2016. (XI. 14.)
          Date of the decision:
          .
          10/24/2016
          .
          .