Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00403/2015
Első irat érkezett: 01/28/2015
.
Az ügy tárgya: A Kaposvári Törvényszék 1.Pf.21.353/2014/2. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (megbízási szerződés feltűnő értékaránytalansága)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/17/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - kérték a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.21.353/2014/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozók előadják, hogy a felperesi Kft. jogelődjével kötött megbízási szerződés alapján a felperes 2.000.000,-Ft+ÁFA megfizetésére kötelezte az indítványozókat. Az elsőfokon eljáró bíróság a felperes követelését 2.P.20.195/2013/36. számú ítéletével elutasította, és megállapította a követelés alapját képező szerződés feltűnő értékaránytalanságát. A fellebbezés folytán a Kaposvári Törvényszék járt el, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az indítványozókat a követelés megfizetésére kötelezte.
Az indítványozók véleménye szerint az eljáró bíróság alaptörvény-ellenesen járt el akkor, amikor mellőzte a szakártői véleményt a bizonyítékok köréből, ezzel elzárta az indítványozókat az indokoláshoz való joguktól, és a tiszességes bíróság előtti eljáráshoz való joguktól. Ezen felül az eljáró bíróság a 23/2007 (IV. 17.) FVM rendeletet alkalmazta, holott a megbízási szerződésben vállalt mérnöki szolgáltatás nem merítette ki az integrált mérnöki tevékenységet.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott ítélet megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogukat, a XXIV. cikk (2) jogellenesen okozott kár megtérítéséhez való jogukat, a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bíróság előtti eljáráshoz való jogukat. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kaposvári Törvényszék 1.Pf.21.353/2014/2. számú ítélete
    Fonyódi Járásbíróság 2.P.20.195/2013/36. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
26. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_403_2_2015_ind_kieg anonim.pdfIV_403_2_2015_ind_kieg anonim.pdfIV_403_0_2015_inditvany. anonim.pdfIV_403_0_2015_inditvany. anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3129/2015. (VII. 9.) AB végzés
    .
    Az ABH 2015 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A határozat kelte: Budapest, 06/30/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.06.30 15:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3129_2015_végzés.pdf3129_2015_végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.12.353/2014/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó alapítvány és magánszemély indítványozó készfizető kezessége mellett megbízási szerződést kötött egy gazdasági társasággal (a továbbiakban: az egyedi ügy felperese). Az egyedi ügy felperese megbízottként integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatási kérelem benyújtására volt köteles, melynek részfeladatait a szerződésben pontokba szedve meghatározták. A megbízási díj – az egyes részfeladatok díjának összegeként – 6 500 000 Ft+áfa összegben került meg­határozásra. A szerződés 4.1. b) pontjában foglalt feladatért – „integrált mérnöki szolgáltatás” – a kikötött 4 150 000 Ft+áfa összeg helyett az indítványozók csak 2 150 000 Ft+áfa összeget fizettek meg, mivel szerintük a szerződés szerinti teljes összeg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. § (2) bekezdése alapján feltűnően aránytalan a ténylegesen elvégzett szolgáltatáshoz képest. Az egyedi ügy felperese a szerződés alapján járó, elmaradt 2 000 000 Ft+áfa megfizetésére kötelezni kérte az elsőfokú bíróságot. Az elsőfokú bíróság igazságügyi építész, valamint pályázatíró szakértő kirendelése mellett megállapította, hogy az egyes megbízási díjak külön-külön és együttesen sem arányosak, mivel több részfeladat teljesítése elmaradt, ezért a keresetet elutasította.
      [2] Az egyedi ügy felperese fellebbezést nyújtott be, melynek eredményeképpen a másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Az ítéletének indokolásában arra mutatott rá, hogy a felek gondossági típusú szerződést kötöttek, vagyis a megbízottat az ügy ellátásáért illeti meg a megbízási díj, nem az eredményes eljárásért, így a megbízás teljesítésének nem feltétele az, hogy a megbízott elérje a megbízó által kívánt eredményt. Az indítványozók nem hivatkoztak olyan körülményre, amely arra utalna, hogy az egyedi ügy felperese az őt terhelő bármely kötelezettséget megszegi.
      [3] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § szerinti alkotmányjogi panasszal támadták meg a Kaposvári Törvényszék döntését. Panaszukban az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljárás követelményének sérelmét állították; érvelésük szerint ugyanis a törvényszék nem tett eleget indokolási kötelezettségének azzal, hogy nem adta indokát annak, miért mellőzi a bizonyítékok köréből a szakértői véleményt, illetve miért tesz azzal ellentétes megállapításokat. Emellett kifogásolták azt, hogy a törvényszék az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletet alkalmazta annak ellenére, hogy az elvégzett szolgáltatás nem merítette ki a benne foglalt mérnöki tevékenységet.

      [4] 2. Az Abtv. 27. §-a értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, valamint az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [5] Panaszukban az indítványozók a szakértő állásfoglalásának mellőzését hiányolják, valamint téves jogszabályalkalmazást állítanak. Az Alkotmánybíróság döntéseiben következetesen érvényre juttatja azt az álláspontot, hogy „[a] bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz […] nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének. […] A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]–[14]}. Az Alkotmánybíróság emellett nem vizsgálja azt, hogy az indokolásban megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat. {3237/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [12]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]} A tisztességes eljárás alkotmányos követelményéből az következik, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]} Tekintettel arra, hogy a jelen esetben az indítványozók panasza nem mutat túl a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó kérdések felülbírálatán, az ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, avagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, amely esetén az Abtv. 29. §-a alapján az indítvány érdemi vizsgálatának lenne helye.

      [6] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Szívós Mária s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/28/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3129/2015. (VII. 9.)
          Date of the decision:
          .
          06/30/2015
          .
          .