English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01969/2019
Első irat érkezett: 12/11/2019
.
Az ügy tárgya: Az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.347/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtási ügy; zálogjogosult bekapcsolódásának engedélyezése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/17/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Horváth Attila Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - az Egri Járásbíróság 1001-Vh.1160/2017/50. számú végzésével kijavított 44. számú végzése és az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.347/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó, mint adós ellen végrehajtási eljárás volt folyamatban. A végrehajtási eljárás során az ügyben 'egyéb érdekelt' - a továbbiakban: kérelmező - kérte jogutódlás megállapítását és bekapcsolódósát az eljárásba, mint zálogjogosult. Az elsőfokú bíróság megállapította a kérelmező jogutódlását és engedélyezte a zálogjogosultkénti bekapcsolódását, azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú döntést megváltoztatta és a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet elutasította (Egri Törvényszék 1.Pkf.20.297/2018/2. számú végzése). Ezzel ellentétben egy későbbi eljárásban az elsőfokú bíróság engedélyezte a kérelmező bekapcsolódását a végrehajtási eljárásba, a másodfokú bíróság az indítványozó fellebbezését elutasította és az elsőfokú végzést helybenhagyta (Egri Törvényszék 1.Pkf.50.033/2019/2. számú végzése). Ezt követően nyújtotta be az indítványozó a végrehajtás megszüntetése iránti keresetét, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított, a másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. Alkotmányjogi panaszában e döntéseket támadja.
Az indítványozó álláspontja szerint azáltal, hogy a kérelmező jogutódlásra és bekapcsolódásra vonatkozó kérelmét a bíróság 1.Pkf.20.297/2018/2. számon jogerősen elutasította, döntött a kérelmező eljárási jog- és cselekvőképessége hiányáról is. Ezt követően született a 1.Pkf.50.033/2019/2. számon hozott jogerős döntés, amely a kérelmező perbeli jog- és cselekvőképessége hányában rendelkezett a bekapcsolódás engedélyezéséről, holott a bíróságnak a perbeli legitimáció kérdését az egész eljárás során vizsgálnia kell. A bekapcsolódást engedélyező döntést jogszerűnek elfogadó, az indítványozónak a végrehajtás megszüntetésére vonatkozó keresetét elutasító és az alkotmányjogi panaszban is sérelmezett döntés ezért sérti a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    az Egri Járásbíróság 1001-Vh.1160/2017/50. számú végzésével kijavított 44. számú végzése és az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.347/2019/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
C) cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1969_2_2019_indkieg_anonim.pdfIV_1969_2_2019_indkieg_anonim.pdfIV_1969_0_2019_indítvány_anonim.pdfIV_1969_0_2019_indítvány_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3255/2020. (VII. 1.) AB végzés
.
A határozat kelte: Budapest, 06/09/2020
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2020.06.09 9:00:00 1. öttagú tanács
.

.
A határozat szövege (pdf):
3255_2020 AB végzés.pdf3255_2020 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.347/2019/2. számú végzése, valamint a bírósági végre­hajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 214. § (1) bekezdése „olyan” és „amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való eltiltásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt vissza­utasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.347/2019/2. számú végzése, valamint az Egri Járásbíróság 1001-Vh.1160/217/44. számú és 50. sorszám alatt kijavított végzése ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. Az indítványozó alkotmányjogi panasza kiegészítésében indítványát az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései megsértésének kifogásolására korlátozta.
    [2] Az indítványozó által támadott bírósági végzések alapjául szolgáló ügyben az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott és kijavított végzésével az adós végrehajtás megszüntetése iránti kérelmét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 56. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt törvényi feltételek hiányában elutasította, mert az indítványozó adós tulajdoni hányadára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, önálló zálogjoggal biztosított követelés tekintetében az önálló zálogjog jogosultja jogcímmel rendelkezett. A másodfokon eljáró Egri Törvényszék 1.Pkf.50.347/2019/2. számú végzésével az Egri Járásbíróság 1001-Vh.1160/217/44. számú és 50. sorszám alatt kijavított végzését helyben hagyta.

    [3] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Abtv. 27. §-a alapján alapvetően azt sérelmezte, hogy álláspontja szerint a bíróságok nem vizsgálták a Vht. 18. § (3) bekezdése és 114/A. § (10) bekezdése szerint a zálogjogosult igényérvényesítési jogosultságát, eljárási jogképességét és cselekvőképességét, valamint e tárgyban elmulasztottak jogorvoslattal támadható döntést hozni, illetve nem szüntették meg a végrehajtási eljárást.
    [4] Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok ezen eljárásukkal megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát.
    [5] Az indítványozó indítvány-kiegészítésében kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 28. §-ának alkalmazásával állapítsa meg, hogy a Vht. 214. § (1) bekezdése „olyan” és „amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való eltiltásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött” szövegrésze alaptörvény-ellenes, és e szövegrészt semmisítse meg.
    [6] Ezen túlmenően az indítványozó mulasztás megállapítását indítványozta, mert álláspontja szerint a Vht. szabályozási rendszere nem felel meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti normavilágosság és kiszámítható­ság elvének, valamint nem felel meg a jogorvoslathoz való jog követelményeinek.
    [7] Az indítványozó továbbá alkotmányos követelményként kérte megállapítani a bírói döntések nyilvánosság számára történő közzétételét, a felülvizsgálat jogintézményének, valamint az alkotmánybíróság eljárás lefolytatásának biztosítását.

    [8] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként az alkotmányjogi panasz befogadható­sága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
    [9] Az Abtv. 27. §-a a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [10] A testület megállapította, hogy az indítványozó érintettnek tekinthető és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
    [11] Az indítványozó az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezésként az Abtv. 27. §-át jelölte meg.
    [12] Az indítványozó a Vht. 214. § (1) bekezdése „olyan” és „amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való eltiltásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint e jogszabályhellyel összefüggésben indítványozott mulasztás megállapítását indítvány-kiegészítésében az Abtv. 28. §-ának alkalmazhatóságára hivatkozással kérte. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó ezen kérelme az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasz. Ugyanakkor a Vht. 214. § (1) bekezdését az eljáró bíróságok nem alkalmazták az indítványozó ügyében, ily módon nem teljesül az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti befogadási feltétel. Az indítványozó mindazonáltal a Vht. 214. § (1) bekezdése megjelölt szövegrészével kapcsolatos kifogásait a bírói döntésekkel szemben előadott kifogásaival indokolta, így az Alkotmánybíróság az indítványozó ezen érveit az Abtv. 27. §-ára alapított panaszaként bírálja el.
    [13] Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az Abtv. 46. § (1) bekezdése szerinti jogalkotói mulasztást egyéb hatáskörei gyakorlása során hivatalból állapítja meg, ezt az indítványozó nem kérheti.
    [14] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseként az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit jelölte meg.
    [15] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz vonatkozásában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését érintően nem látott lehetőséget a befogadásra. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy „az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására” {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]}. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy az indítvány az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére hivatkozása esetén nem értelmezhető az Alaptörvényben biztosított jog sérelme, ezért e tekintetben érdemi alkotmányossági vizsgálat lefolytatására indokolás előterjesztése esetében sem lenne lehetőség {3115/2016. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [30]}. Ennek oka, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése vonatkozásában a visszaható hatályú jogalkotás, illetve a felkészülési idő hiányára való hivatkozás kivételével alkotmányjogi panasz benyújtására nincs lehetőség {3059/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]}. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a B) cikk (1) bekezdése vonatkozásában nem ezen esetekre alapította, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben nem felel meg az Abtv. 27. §-a szerinti befogadhatósági feltételeknek.
    [16] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése előírja, hogy az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltakat. Az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat az indítványban megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik.
    [17] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja szerint a kérelem akkor tekinthető határozottnak, ha alkotmányjogi panasz esetén egyértelműen megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, illetve az e) pont szerint egyértelműen indokolni kell, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, valamint az f) pont szerint kifejezett kérelmet kell előterjeszteni a jogszabály, jog­szabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.
    [18] Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése vonatkozásában tartalmaz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti indokolást.

    [19] 4. Az Abtv. 29. §-a értelmében alapvető feltétel, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
    [20] Az Alkotmánybíróság elöljáróban kiemeli, hogy feladata az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, és nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazását felülbírálni, hiszen a bírósági joggyakorlat egységének biztosítása a bíróságok, elsősorban a Kúria feladata {3119/2016. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [30]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
    [21] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésének állított sérelmével kapcsolatosan az alábbiakat állapította meg.
    [22] Az indítványozó által állított alapjogi sérelmekkel összefüggésben előadott érvek valójában az ügyben meghozott, az indítványozó által támadott – az indítványozó végrehajtás megszüntetése iránti kérelmét elutasító és azt helybenhagyó – bírósági döntések megállapításainak tartalmi és nem alkotmányossági kritikáján alapulnak, és nem e végzések alaptörvény-ellenességének alátámasztására irányulnak.
    [23] Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a másodfokú bíróság támadott végzésében részletesen megindokolta, hogy „[a] jelen esetben nem a végrehajtást kérő, hanem az adós kérte a végrehajtás megszüntetését, így a Vht. 55. § (1) bekezdés a) pontját alkalmazni nem lehetett. A Vht. 56. § (1) bekezdés alapján a végrehajtás megszüntetésére pedig azért nem kerülhetett sor, mert a végrehajtandó határozatot jogerős határozat nem helyezte hatályon kívül, illetőleg nem változtatta meg.” Ezen túlmenően a másodfokú bíróság az indítványozónak a zálogjogosult igényérvényesítési jogosultságával kapcsolatos fellebbezési érveivel egyrészt azért nem foglalkozott, mert a másodfokú eljárásban a Vht. 9. §-a alapján alkalmazandó – a jelen eljárásban irányadó – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 247. § (1) bekezdése alapján a kérelmet megváltoztatni nem lehet, másrészt megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem a jelen ügyben előterjesztett fellebbezéssel támadott végzésében, hanem egy korábbi, a másodfokú bíróság által helybenhagyott, így jogerős végzésével állapította meg a jelzálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát és a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását. Következésképpen az indítványozó által utóbb előterjesztett végrehajtás megszüntetése iránti kérelem a zálogjogosult végrehajtási eljárásba bekapcsolódása tárgyában nem eredményezhet újabb jogorvoslatot.
    [24] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó valamennyi általa megjelölt alapjog sérelmét kizárólag a saját és az eljáró bíróságok álláspontjának eltéréséből, értelmezésének különbözőségéből vezette le.
    [25] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének megsértését állító indítványi résszel összefüggésben az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy nem foglalhat állást a bíróság döntési jogkörébe tartozó bizonyítékértékelési, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésben {3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]; 3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3098/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [28]}.
    [26] Az Alkotmánybíróság szerint a másodfokú bíróság végzésében az indítványozóval ellentétes jogi álláspontra helyezkedett, a döntését alátámasztó érveiről számot adott. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „[a] bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A jogszabályok végső soron és kötelező erővel történő értelmezése egyébiránt a bíróságok feladata.” {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}
    [27] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének megsértését állító indítványi résszel összefüggésben az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírósági eljárás során az indítványozó élhetett – és élt is – a jogorvoslathoz való jogával, ettől a bírói végzések által nem volt elzárva, így a bírói döntések alaptörvényességének kételye az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés sérelme okán sem merül fel.
    [28] Az indítványozó a támadott bírói döntések alaptörvény-ellenességét egyebekben nem indokolta, az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal vagy a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben, alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülését érintő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.
    [29] Az Alkotmánybíróság az indítványozónak a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmét arra tekintettel nem bírálta el, mert az elsőfokú bíróság a végrehajtást már korábban felfüggesztette.

    [30] 5. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (1) és (2) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdése alapján eljárva – az Abtv. 26. § (1) bekezdésére, 27. § (1) bekezdésére, 29. §-ára, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjaira tekintettel visszautasította.
        Dr. Juhász Imre s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Czine Ágnes

        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Juhász Miklós

        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Horváth Attila

        előadó alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Sulyok Tamás

        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        12/11/2019
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against Section 815 (1) of the Act XC of 2017 on the Criminal Procedure and the ruling No. Bfv.III.967/2019/2 of the Curia (motion for review by supplementary private prosecutor)
        Number of the Decision:
        .
        3255/2020. (VII. 1.)
        Date of the decision:
        .
        06/09/2020
        .
        .