A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és az egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 3. § (2) bekezdése és az 5. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és az egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozó – saját ügyében személyesen eljárva – alkotmányjogi panasz indítványt terjesztett elő, amelyet 2015. április 9-én nyújtott be közvetlenül az Alkotmánybíróságon. Az indítvány a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és az egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. § (2) bekezdése, az 5. § (3) bekezdése és a 37. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult.
[2] Az Alkotmánybíróság főtitkára 2015. április 14-én kelt levelében az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 55. § (3) bekezdése alapján hiánypótlásra hívta fel az indítványozót.
[3] A hiánypótlási felhívást tartalmazó levelében tájékoztatta az indítványozót arról, hogy indítványa nem tartalmaz határozott kérelmet, mert nem adott elő kellő, alkotmányjogi érvekkel alátámasztott indokolást arra vonatkozóan, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés – álláspontja szerint – miért és mennyiben ellentétes az Alaptörvénynek az alkotmányjogi panaszban hivatkozott rendelkezéseivel.
[4] Az indítványozó 2015. május 19-én érkezett beadványával – a főtitkári hiánypótlási felhívásra válaszolva – módosította és kiegészítette beadványát. Az indítványozó visszavonta indítványát a Tv. 37. §-a vonatkozásában, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörét a korábban hivatkozott Abtv. 26. § (2) bekezdéséről az Abtv. 26. § (1) bekezdésére módosította, azonban a sérelmezett bírói döntést nem jelölte meg. Az indítványozó továbbá nem terjesztett elő valamennyi hivatkozott alaptörvényi rendelkezésre nézve kellő, alkotmányjogi szempontú indokolást arra vonatkozóan, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés – álláspontja szerint – miért és mennyiben ellentétes az Alaptörvénynek az alkotmányjogi panaszban hivatkozott rendelkezéseivel.
[5] Az ügyben az Abtv. 50. § (1) bekezdése, 56. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsban járt el.
[6] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli – többek között – azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével.
[7] Az Abtv. 55. § (3) bekezdése alapján, ha az indítvány nem felel meg az Abtv.-ben előírt formai és tartalmi követelményeknek, az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem, vagy ismételten hiányosan tesz eleget, az indítvány érdemi vizsgálatára nem kerül sor.
[8] Az indítványozó a főtitkári hiánypótlási felhívásra közölt indítvány-kiegészítésben nem jelölte meg helyesen azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, valamint nem terjesztett elő – valamennyi hivatkozott alaptörvényi rendelkezésre nézve – kellő, alkotmányjogi szempontú indokolást arra vonatkozóan, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés, álláspontja szerint, miért és mennyiben ellentétes az Alaptörvénynek az alkotmányjogi panaszban hivatkozott rendelkezéseivel.
[9] Mindezek alapján alkotmányjogi panasza nem felel meg a törvényi követelményeknek, annak érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.
[10] Az Alkotmánybíróság az indítványban felvetett problémákkal összefüggésben megjegyzi, hogy számos hasonló tárgyú ügyben már döntött [34/2014. (XI. 14.) AB határozat, 2/2015. (II. 2.) AB határozat, 7/2015. (III. 19.) AB határozat, 3121/2015. (VII. 9.) AB határozat].
[11] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
[12] Mivel az indítványozó az indítványát az Tv. 37. §-a vonatkozásában visszavonta, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az Abtv. 59. §-a, valamint az Ügyrend 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.
Dr. Szalay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró |
. |