English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/04990/2021
Első irat érkezett: 12/21/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VI.30.200/2021/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (devizahitel, tisztességtelen fogyasztói szerződés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/13/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Salamon László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján - a Kúria Gfv. VI.30.200/2021/2. számú felülvizsgálati végzése, a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.079/2021/2. számú végzése, illetve a Fővárosi Törvényszék 57.Pf.636.007/2020/4. számú végzésének megsemmisítését kérik.
Az indítványozók sérelmezik az általuk kötött devizahitel szerződés konstrukcióját, miszerint az tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazott, melyekről őket fogyasztóként nem tájékoztatták, a kockázatokat nem tudták felmérni. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélete ellen az indítványozók fellebbezést terjesztettek elő, amit a Fővárosi Törvényszék hivatalból elutasított, mert a kérelemből nem derült ki annak határozott tartalma. A végzés ellen az indítványozók fellebbezéssel éltek, a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú bíróság végzését jóváhagyta a fellebbezés megalapozatlansága okán. Az indítványozók felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyet a Kúria hivatalból elutasított a jogszabályai feltételek fennállásának hiányára hivatkozva.
Az indítványozók érvelése szerint a devizahitel szerződés folytán sérült az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés szerinti tulajdonhoz való joguk, az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdés szerinti vállalkozás szabadságához való joguk, illetve az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésben foglalt törvény előtti egyenlőség követelménye. A bíróságok döntéshozataluk során pedig megsértették a XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogukat..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Gfv. VI.30.200/2021/2. felülvizsgálati végzése
    Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.079/2021/2. számú végzése
    Fővárosi Törvényszék 57.Pf.636.007/2020/4. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
E) cikk (2) bekezdés
I. cikk (1) bekezdés
IV. cikk (1) bekezdés
V. cikk
XII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_4990_9_2021_ind_kieg_anonim.pdfIV_4990_9_2021_ind_kieg_anonim.pdfIV_4990_0_2021_indítvány_anonim.pdfIV_4990_0_2021_indítvány_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3462/2024. (XII. 13.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 12/03/2024
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2024.12.03 13:00:00 3. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3462_2024_AB_végzés.pdf3462_2024_AB_végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv. Vl.30.200/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Indítványukban a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 57.Pf.636.007/2020/4. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.25.079/2021/2. számú, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv. Vl.30.200/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték, mivel azok álláspontjuk szerint ellentétesek az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésével, IV. cikk. (1) bekezdésével, V. cikkével, XII. cikk (1) bekezdésével, XIII. cikkével, XV. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével, valamint – tekintettel arra, hogy álláspontjuk szerint nincsenek összhangban az Európai Unió irányelveivel, illetve az EUB számos döntésével – az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésével.

    [2] 2. Az indítvány benyújtását megelőző bírósági eljárásnak az alkotmányjogi panasz elbírálása szempontjából lényeges elemei a következőképpen foglalhatók össze.
    [3] Az indítványozók deviza alapú hitelükhöz kapcsolódóan nyújtották be keresetüket, melyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság 33.P.86.274/2020/21. számú ítéletével elutasított.
    [4] Az indítványozók jogi képviselő igénybevételével fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú ítélettel szemben.
    A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az ügyben alkalmazandó, a polgári peres eljárásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 235. § (1) bekezdésére hivatkozva, határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre utalással hiánypótlásra hívta fel az indítványozókat abban a tekintetben, hogy mennyiben kívánják az elsőfokú ítélet megváltoztatását. Egyben jelezte azt is, hogy a fellebbezési kérelmet ítéleti rendelkezésre alkalmas módon kell megfogalmazniuk. Az indítványozók jogi képviselője válaszbeadványában közölte, hogy az elsőfokú ítélet teljeskörű megváltoztatását a polgári peres eljárásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 369. § (1) és (3) bekezdésének
    a) és c) pontjai alapján kéri. A bíróság, ismételten rámutatva arra, hogy az eljárásban a régi Pp. alkalmazandó, továbbá mivel a fellebbezés a hiánypótlást követően sem felel meg a régi Pp. rendelkezéseinek, a fellebbezést 57.Pf.636.007/2020/4. számú végzésével hivatalból, érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
    [5] Az indítványozók e döntéssel szemben fellebbezést nyújtottak be a Fővárosi Ítélőtáblához, mely 6.Pkf.25.079/2021/2. számú végzésével a Törvényszék végzését helybenhagyta.
    [6] A Kúria a Gfv. Vl.30.200/2021/2. számú végzésével az indítványozók felülvizsgálati kérelmét hivatalból eluta­sította.

    [7] 3. Az indítványozók ezt követően fordultak az Alkotmánybírósághoz; indítványukban a Fővárosi Törvényszéknek a fellebbezésüket hivatalból elutasító döntése, valamint az ezt helybenhagyó, a Fővárosi Ítélőtábla által hozott végzés és a Kúriának a felülvizsgálatot hivatalból elutasító végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az elsőfokú, érdemi döntés megsemmisítését indítványukban nem kezdeményezték, alkotmányjogi panaszukban ugyanakkor tartalmilag az elsőfokú döntéshez kapcsolódó kérdésekben állítottak alaptörvény-ellenességet. Nézetük szerint – többek között – a bíróságok nem vették figyelembe az Európai Uniónak irányelvekben (93/13/EGK Irányelv) és az EUB döntéseiben megjelenő, a fogyasztók védelmével kapcsolatos gyakorlatát. Hivatkoztak az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésének, IV. cikk. (1) bekezdésének, V. cikkének, XII. cikk (1) bekezdésének, XIII. cikkének, XV. cikk (1) bekezdésének a sérelmére. A XXVIII. cikk (1) bekezdéséhez kapcsolódóan a kereseti kérelmük határozottsága mellett érveltek. „Az érdemi eljárás lefolytatásnak hiánya Alkotmányellenessége: A kereseti kérelem tartalom szerinti elbírálása alapján megállapítható lett volna a határozott kereseti kérelem, amelynek »hiányát« az aktuális bíróság hatáskörét túllépve, a felperesi tartalmi ügyelőterjesztést felülbírálva állapította meg, ezzel kizárva a felperest – megalapozatlanul – az érdemi ügyvizsgálat lehetőségéből, sértve ezzel az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt törvényes bíróhoz történő fordulás jogát. Az alsóbíróságoknak ugyanis, szerény véleményünk szerint nincs joga a kereseti kérelem tartalmi módosítására történő felhíváshoz. A »hiánypótlási felhívás« ugyanis ilyen keresetmódosításra történő felhívást jelent és nem hiánypótlását. […] Továbbá a kereset tartalmazza a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.” Az indítványozók az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelméhez kapcsolódóan hivatkoztak az érdemi indokolás hiányára valamint olyan további szempontokat és érveket adtak elő, amelyek egyértelműen az elsőfokú döntéshez kapcsolhatók.
    [8] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmét az érdemi felülvizsgálat hiányában látták, mivel a döntés csupán formai okokon alapul.
    [9] Az indítványozó hivatkoztak továbbá az „Egyezségokmány” 6. cikkére.

    [10] 4. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
    [11] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány határidőben érkezett, az indítványozók érintettnek tekinthetők és jogorvoslati jogukat a hivatkozott fővárosi törvényszéki, a fellebbezést hivatalból elutasító döntés tekintetében kimerítették.
    [12] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia; az (1b) bekezdése alapján a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [b) pont], és indokolást tartalmaz arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [e) pont].
    [13] Az indítványozók által megsemmisíteni kért végzések nem a devizahitelhez kapcsolódó ügyben hozott érdemi döntések, hanem a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasító döntés, illetve ennek fellebbezése és felülvizsgálata körében hozott döntés. Így tehát az elsőfokú eljáráshoz kapcsolható érvek ([lásd: az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésével, IV. cikk (1) bekezdésével, V. cikkével, XII. cikk (1) bekezdésével, XIII. cikkével, XV. cikk (1) bekezdésével, E) cikk (2) bekezdésével és részben a XXVIII. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos indokolás] a jelen eljárás szempontjából nem vehetők indokolásként figyelembe.
    [14] Az indítványozók az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelme vonatkozásában hivatkoztak arra, hogy a bíróságnak érdemben el kellett volna bírálnia a fellebbezést, azonban ezen állításukat releváns, alkotmányjogilag értékelhető érvekkel nem támasztották alá.
    [15] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének állított sérelmével kapcsolatban felmerülhet, hogy az indítványozóknak a kereseti kérelem tartalom szerinti elbírálása melletti érvelése valójában (az indítványozók szándéka szerint) a fellebbezés tartalom szerinti elbírálására vonatkozik, azonban az indokolás még ebben az esetben sem tekinthető megfelelőnek. Bár az indítványozók hivatkoztak az érdemi indoklás hiányára is, azt azonban nem fejtették ki, hogy a fellebbezést hivatalból elutasító döntésnek mely körben kellett volna még indokolást tartalmazni (a Törvényszék döntése azt ugyanis tartalmazza, hogy miért nem felel meg a fellebbezés a törvényi feltételeknek és emiatt nem lehetséges az érdemi vizsgálata).
    [16] Az indítvány tehát nem felel meg az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdésében foglalt befogadási feltételeknek.

    [17] 5. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (1)–(2) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Abtv. 52. § (1) bekezdése és (1b) bekezdésének b) és e) pontjára, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontjára tekintettel – visszautasította.
        Dr. Patyi András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró

        .
        Dr. Horváth Attila s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Salamon László
        s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        .
        Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szabó Marcel
        s. k.,
        alkotmánybíró

        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        12/21/2021
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. Gfv.VI.30.200/2021/2 of the Curia (foreign currency-based loan, unfair consumer contract)
        Number of the Decision:
        .
        3462/2024. (XII. 13.)
        Date of the decision:
        .
        12/03/2024
        .
        .