Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00355/2019
Első irat érkezett: 02/25/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.I.517/2018/14. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (tisztességtelen bírósági eljárás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/07/2019
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó − az Abtv. 27. § alapján − a Kúria Bfv.I.517/2018/14. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.534/2014/23. számú ítélete, a Kecskeméti Törvényszék 10.B. 177/2012/157. számú ítéletére kiterjedően.
Az indítványozó álláspontja szerint, azáltal, hogy az első és másodfokú bíróságok súlyos eljárásjogi sérelmei ellenére a Kúria a támadott döntésével hatályában fenntartotta az első és másodfokú ítéleteket, s azáltal, hogy a bíróságok a pártatlanság követelményének sérelmével, a védelemhez való jog korlátozásával, fegyverek egyenlőségének hiányában, inkompetens tanú vallomására hivatkozással hozták meg ítéleteiket, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésében biztosított tisztességtelen bírósági eljárás tilalmába ütköző módon jártak el..
.
Támadott jogi aktus:
    A Kúria Bfv.I.517/2018/14. számú végzése, a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.534/2014/23. számú ítélete, a Kecskeméti Törvényszék 10.B. 177/2012/157. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_355_2_2019_indíkieg.anonim.pdfIV_355_2_2019_indíkieg.anonim.pdfIV_355_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_355_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria végzése alaptörvény-ellenességének
    megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó a
    Kúriának benyújtott felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy az első- és
    másodfokon eljáró bíróságok magatartása a tisztességes bírósági eljáráshoz való
    jogába ütközött, valamint az eljárás során sérült a védelemhez való joga. Az
    indítványozó a felülvizsgálati kérelemben tételesen megjelölte az állított
    eljárási szabálysértéseket, azok helytállóságát azonban a Kúria a támadott
    határozatában csak részben cáfolta, továbbá úgy foglalt állást, hogy a
    megjelölt eljárási szabályszegések még esetleges fennállásuk esetén is
    legfeljebb relatív eljárási szabálysértést valósítanak meg, melyek nem
    tartoznak a törvényben megjelölt és felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló
    eljárási szabálysértések körébe. Így a felülvizsgálati indítványt a Kúria
    törvényben kizártnak minősítette. Az indítványozó meggyőződése szerint
    ugyanakkor a részletezett eljárási szabálysértések együttesen (de legtöbbjük
    külön-külön is) a tisztességes eljáráshoz való joga megsértését eredményezték.
    Az indítványozó példaként említette, hogy a felülvizsgálati eljárás idején nem
    álltak rendelkezésre az eljárás iratai tanulmányozható módon, és a vádiratot
    számára nem kézbesítették. Ezen hiányosság és mulasztás következtében az
    indítványozó nem gyakorolhatta megfelelően a védelemhez való alapvető jogát.
    Szintén a védelemhez való jog, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog
    sérelmére vezetett az indítványozó szerint, hogy az egyik tárgyaláson olyan
    védő járt el, akinek a meghatalmazását előzetesen visszavonta. Kifogásolta
    továbbá az indítványozó azt is, hogy a másodfokú tárgyaláson annak ellenére nem
    vehetett részt, hogy arra irányuló szándékát jelezte. Figyelemmel ezekre,
    továbbá az indítványozó egyéb kifogásait is megvizsgálva, az Alkotmánybíróság
    arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozóval szemben folytatott
    büntetőeljárásban nem kérdőjeleződött meg a pártatlanság értelmében az ügyben
    eljáró bíróval szemben támasztható elvárások érvényesülése. Nem lehetett
    megállapítani ugyanis sem azt, hogy a Kúria a megítélendő ügy tekintetében
    előítéletekkel rendelkezett volna, sem pedig azt, hogy az ügyben szereplő egyik
    fél, jelen esetben az indítványozó javára, avagy hátrányára elfogult döntést
    hozott. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a tényállás
    megállapítása, a bizonyítékok értékelése, a cselekmény minősítése és a szankció
    kiszabása olyan törvényességi kérdések, amelyekről történő döntés az eljáró
    bíróságok hatáskörébe tartozik, így az Alkotmánybíróság nem mérlegelhette felül
    a bíróságok eljárását egy konkrét bizonyíték felhasználásával összefüggésben.
    Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta azt is, hogy önmagukban a rendes bíróságok
    által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot
    alkotmányjogi panasz előterjesztésére, mert így az Alkotmánybíróság burkoltan
    negyedfokú bírósággá válna. Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság az
    indítvány vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Kúria a
    támadott végzéssel sem az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát, sem
    a védelemhez való jogát nem sértette meg, ezért az Alkotmánybíróság az
    indítványt elutasította.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.01.21 9:00:00 1. öttagú tanács
    2020.02.11 8:45:00 1. öttagú tanács

    .
    .







    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    Subject of the case:
    .
    Constitutional complaint against the ruling No. Bfv.I.517/2018/14 of the Curia (unfair court procedure)
    Number of the Decision:
    .
    Date of the decision:
    .
    .
    .