English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00996/2019
Első irat érkezett: 06/12/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.22.561/2017/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/03/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Pfv.V.22.561/2017/4. számú ítélete megsemmisítését kérte.
Az inídtványozó - perbeli felperes - mint vevő adásvételi szerződést kötött. A szerződő felek az okirat elkészítésével a perbeli alperest bízták meg. Az eladó a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt kezdeményzett pert az indítványozó ellen. A bíróság a megállapította, hogy az adásvételi szerződés semmis és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását. Az indítványozó ezt követően keresteében kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet hatyályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint a támadott döntések sértik a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát, mivel a bíróság nem észlete hivatlból, hogy a követelést az öt éves elévülési hatásidőn túl nyújtották be, így a szerződés semmisségének megállapítására irányúló perben a keresetet idézés kibocsátása nélkül, hivatalból el kellett volna utasítani..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.V.22.561/2017/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_996_2_2019_indkieg_anonimizált.pdfIV_996_2_2019_indkieg_anonimizált.pdfIV_996_0_2019_indítvány_anonimizált.pdfIV_996_0_2019_indítvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3324/2020. (VII. 24.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/07/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.07.07 14:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3324_2020 AB végzés.pdf3324_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.22.561/2017/4. számú ítélete, továbbá a Nagykanizsai Járásbíróság 1.P.20.901/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A jogi képviselővel (dr. Szilágyi Attila ügyvéd) eljáró indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, melyben a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.22.561/2017/4. számú ítélete, a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.541/2017/6. számú ítélete, a Marcali Járásbíróság 3.P.20.309/2015/39/III. számú ítélete, valamint a Nagykanizsai Járásbíróság 1.P.20.901/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

      [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló peres eljárás előzményeként megállapított tényállás szerint indítványozó (az alapügy felperese) 1996. július 20. napján egy nagykanizsai ingatlanra adásvételi szerződést kötött, mely alapján tulajdonjogot szerzett. Az indítványozó volt élettársa a Nagykanizsai Járásbíróság előtt az indítványozóval szemben közös vagyon megosztása iránt pert kezdeményezett, melynek során ezen adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd (az alapügy I. rendű alperese, a továbbiakban: eljáró ügyvéd) úgy nyilatkozott, hogy az adásvételi szerződés megkötésére lehetséges hitelezői igények miatt, fedezetelvonás céljából volt szükség, és vételár átadására nem került sor. Ezt követően az indítványozó volt élettársa szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert kezdeményezett az indítványozó ellen ugyancsak a Nagykanizsai Járásbíróság előtt, hivatkozással arra, hogy a szerződés valódi átruházási szándékot nem tartalmazott. A Nagykanizsai Járásbíróság 1.P.20.901/2012/3. számú ítéletével megállapította, hogy az 1996. július 20. napján kötött adásvételi szerződés semmis, tényleges adásvételi szerződés nem történt, a szerződés célja lényegében fedezetelvonás volt, az ingatlan hitelezők előli eltüntetése, és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását. Az indítványozó ezen eljárás során nem bizonyította, hogy ez a színlelt szerződés más szerződést leplezett volna, illetve azt sem, hogy a vételár kifizetése megtörtént. A jogerős ítélet alapján az indítványozó tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásból törölték.

      [3] 1.2. Az indítványozó ezt követően a Marcali Járásbíróság előtt kártérítés iránti peres eljárást kezdeményezett, kérte a Járásbíróságot, hogy állapítsa meg az eljáró ügyvéd károkozó magatartását, valamint azt is, hogy az eljáró ügyvédnél biztosítási esemény következett be, mely alapján a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (mint II. rendű alperes, a továbbiakban: MÜBSE) az eljáró ügyvéddel fennálló biztosítási jogviszony alapján helytállásra köteles. Az első fokon eljáró Marcali Járásbíróság az indítványozó keresetét elutasította, mert az indítványozó a perben nem bizonyította, hogy az eljáró ügyvéd megbízási szerződésüket megszegte, és ezen jogellenes magatartásával okozati összefüggésben a felperest vagyoni hátrány érte. Mivel a bíróság az eljáró ügyvéd kártérítési felelősségét nem állapította meg, kártérítés fizetésére nem kötelezte, a MÜBSE-vel szembeni megállapítás iránti keresetet mint megalapozatlant elutasította. Az ítélet ellen az indítványozó fellebbezést terjesztett elő. A másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék a Marcali Járásbíróság 3.P.20.309/2015/39/II. számú ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűen értékelte, és az abból levont jogi következtetést is helytállónak tartotta, az abban foglaltakkal mindenben egyetértett.

      [4] 1.3. A jogerős ítélet ellen az indítványozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének megfelelően döntés hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Érvelése szerint az eljáró bíróságok nem vették figyelembe az eljáró ügyvéd személyét érintő összeférhetetlenség tényét, valamint nem minősítették jogellenessé az eljáró ügyvéd fedezetelvonó magatartását. Kifogásolta, hogy a felek szerződésének célját az elsőfokú bíróság átminősítette, azaz a felek akarata nem ingatlan átruházására, hanem fedezetelvonásra irányult. Kifogásolta, hogy eljáró ügyvédtől semmilyen tájékoztatást a jogügylet során nem kapott, és azt, hogy a bíróságok nem a magát jogi szakembernek tartó eljáró ügyvédnek rótták fel a jogismeret és jogalkalmazás hiányát, hanem a teljesen laikus szerződő feleknek. A jogerő tényét, amit az eljáró bíróságok hangsúlyoztak, és ami minden bizonyítatlan jogi tényt felülír, kétségesnek minősítette. Álláspontja szerint a szabályszerűen szerzett és bejegyzett tulajdonjoga éppen olyan védelmet érdemel, mint a jogerő intézménye.
      [5] A Kúria döntésével a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.541/2017/6. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. Az indítványozó az 1996. július 20. napján létrejött adásvételi szerződés színlelt voltát a bíróságok előtt és felülvizsgálati kérelmében annak ellenére vitatta, hogy jelen pernek nem lehetett tárgya olyan bizonyítás, ami a színleltség cáfolatát szolgálta volna, erre indítványozónak csak a Nagykanizsai Járásbíróság előtt folyamatban volt, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per során lett volna lehetősége, azonban ezt az indítványozó akkor elmulasztotta. Jelen perben nem lehetett kérdéses a szerződés színlelt volta, azt kiinduló pontnak kellett tekinteni. A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet helytállóan mutatott rá arra, hogy a szerződés nem az eljáró ügyvéd közreműködése okán lett színlelt, hanem a szerződő felek, köztük az indítványozó kifejezett akarata irányult ilyen szerződés megkötésére, ennek következményét pedig indítványozó nem háríthatja át az eljáró ügyvédre.

      [6] 1.4. A Kúria ítéletével szemben indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtott be alkotmányjogi panaszt, melyben az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (7) bekezdése, továbbá a XXVIII. cikk megsértését állította.
      [7] Az indítványozó érvelése szerteágazó, indokolása részben a Nagykanizsai Járásbíróság által hozott jogerős döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztásául szolgál. Állítása szerint azért kéri a Nagykanizsai Járásbíróság 1.P.20.901/2012/3. számú ítéletének megsemmisítését is, mert ezzel keletkezett az a jogerő, amely a későbbi bírósági ítéleteknek – a Marcali Járásbíróság, a Kaposvári Törvényszék és a Kúria határozatának is – ítélt dologként hivatkozási alapul szolgált.
      [8] Az indítványozó álláspontja szerint sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét, hogy a Nagykanizsai Járásbíróság jogerős ítélete jogerejével „törvényesíti” a felperes Alaptörvényben és egyéb jogszabályokban rögzített alapjogainak sérelmét, továbbá nem konkurálhat egy 1996-ban keletkezett felperesi tulajdonjoggal szemben egy későbbi, élettársi vagyonközösséget megszüntető perből 2010-ben beszerzett tanúvallomás, melyet ugyanazon eljáró bíró az érvénytelenségi-semmisségi perben is felhasznált az érvénytelenséget megállapító jogerős határozatához. Jogbizonytalanságot, a jogállamiság sérelmét eredményezi továbbá a 16 év után hamis tanúvallomás alapján hozott jogerős határozat, amely miatt az indítványozó tulajdonjoga időbeli korlátra tekintet nélkül került törlésre. Alaptörvény-ellenes eljárás során keletkezett jogerő nem szolgálhat a jogbiztonság alapjául, a jogerő mindenkire kötelező, jogbiztonságot szolgáló, abszolút hatálya ilyen körülmények mellett nem felel meg az Alkotmánybíróság jogbiztonságra vonatkozó értelmezésének. Az indítványozó szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkében szabályozott tisztességes eljáráshoz való jogosultság követelményét, hogy az eljáró bíróságok nem észlelték az idő múlását, nem vették figyelembe a Kúria ítélkezési gyakorlatát, alaptörvény-ellenesen értelmezték a jogszabályokat, a semmiségi hivatkozás időbeli feltételeit. Alaptörvény-ellenesen jártak el akkor, amikor a Nagykanizsai Járásbíróság által hozott, érvénytelenséget megállapító ítélet jogerejének tényét a bizonyítási eljárás és határozathozatal hivatkozási alapjának tekintették. Az eljáró bíróságok a kötelezően alkalmazandó határidőket következetesen mellőzték, és ezzel indítványozó Alaptörvény XXIV. cikke szerinti alkotmányos érdeksérelmét okozták.
      [9] Az indítványozó kritikával illeti továbbá a Kúria eljárását és azon döntését, hogy a színlelt, fedezetelvonó szerződés elkészítéséért saját felróható magatartása miatt a megbízó laikus szerződő felek a felelősek. Álláspontja szerint azért vált kötelezővé az ügyvédi közreműködés az ilyen jogügyleteknél, hogy a jogügyletek egységes követelményrendszerben, szakmailag is biztosított egységes követelményeknek megfelelően kerüljenek megkötésre. Jogellenes tehát az a kúriai következtetés, mi szerint a felperesre hátrányára alkalmazandó a felróható magatartás elve.

      [10] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

      [11] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Nagykanizsai Járásbíróság 1.P.20.901/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének vizsgálatát is kérte, hivatkozással arra, hogy ezen döntés által keletkezett az a jogerő, amely a későbbi bírósági ítéleteknek – a Marcali Járásbíróság, a Kaposvári Törvényszék és a Kúria határozatának is – ítélt dologként hivatkozási alapul szolgált. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Nagykanizsai Járásbíróság 1.P.20.901/2012/3. számú ítéletét 2013. szeptember 11. napján hozta, így az alkotmányjogi panasz a Nagykanizsai Járásbíróság ítéletére irányuló részét illetően nyilvánvalóan elkésett, melyből következően az alkotmányjogi panasz ezen eleme a befogadási feltételeknek nem felel meg.
      [12] Az indítványozó a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.22.561/2017/4. számú döntésével összefüggésben alkotmányjogi panaszát a határidőben nyújtotta be. Az indítványozó megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozói jogosultságát megalapozó törvényi rendelkezéseket, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, a támadott bírói döntéseket, valamint kifejezett kérelmet terjesztett elő a bírói döntések megsemmisítésére. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, jogosultsága és érintettsége egyértelmű, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
      [13] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.541/2017/6. számú ítélete, valamint a Marcali Járásbíróság 3.P.20.309/2015/39/III. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is kérte. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy a 3218/2018. (VI. 21.) AB végzésben foglaltakat tovább pontosítva kimondta: „az eljárást befejező döntéssel felülvizsgált más bírósági (vagy hatósági) döntések vizsgálatára és megsemmisítésére csak két esetben van lehetőség: az eljárást lezáró döntés megsemmisítése esetében [lásd: Abtv. 43. § (4) bekezdés], illetve akkor, ha az alsóbb fokú bírósági döntés az irányadó szabályok szerint önállóan is támadható volt alkotmányjogi panasszal és az indítványozó ilyen kérelmet korábban benyújtott.” {3078/2020. (III. 18.) AB végzés, Indokolás [9]} Jelen ügyben egyik eset sem áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság az indítványozónak az első és másodfokú bírósági döntésekre vonatkozó érvei vizsgálatát mellőzte.

      [14] 2.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti követelményeknek megfelelő alkotmányjogi panaszt – az egyéb feltételek megléte mellett – abban az esetben fogadja be, amennyiben az határozott kérelmet tartalmaz. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – nem felel meg.
      [15] Az Alaptörvény sérülni vélt B) cikk (1) bekezdését illetően az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy a jogbiztonság önmagában nem olyan, az Alaptörvényben biztosított jog, melyre alkotmányjogi panaszt lehet alapítani. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panaszt alapítani csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás, valamint a felkészülési idő hiánya esetén – lehetséges {legutóbb: 3206/2020. (VI. 11.) AB végzés, Indokolás [19]}. Jelen ügyben az indítványozó az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét nem ebben az összefüggésben állította, az alkotmányjogi panasz ezen eleme visszaható hatályú jogalkotásra vagy jogalkalmazásra, illetve kellő felkészülési idő hiányára vonatkozó indokolást nem tartalmaz.
      [16] Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével, és a XXVIII. cikkével összefüggésben indokolásában az Alkotmánybíróság több korábbi döntését is idézte, azonban ezek, valamint a saját egyedi ügyében általa állított sérelmek között alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatot nem valószínűsített. Az indítványozó az eljáró bíróságok jogértelmezését, a bizonyítékok vizsgálatának és felhasználásának jogszerűségét vitatta, az alkotmányjogi panasz azonban „nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna” {3148/2020. (V. 15.) AB végzés, Indokolás [15]}. Ebből következően az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a bíróságok tevékenységének, így a bizonyítási eljárás lefolytatásának, a bizonyítékok értékelésének, a tényállás megállapításának felülbírálatára. Ugyanígy azt sem vizsgálja, hogy a bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e a jogági dogmatika általánosan elfogadott szabályaihoz {3137/2017. (VI. 8.) AB végzés, Indokolás [10]}. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy indítványozó alkotmányjogi panaszában általánosan az Alaptörvény XXVIII. cikkét jelöli meg, mint sérülni vélt alaptörvényi rendelkezést, ugyanakkor az érvelése tartalmilag pusztán „a tisztességes eljáráshoz való jogosultság”-ának sérelmére irányult.
      [17] Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésén alapuló jogorvoslathoz való jog sérelmére is, azonban indokolást ezzel összefüggésben nem adott elő.
      [18] Mindezekre figyelemmel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglaltaknak, így annak érdemi vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége.

      [19] 3. A fent kifejtettek alapulvételével az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.
          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Szabó Marcel s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Dienes-Oehm Egon
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szabó Marcel s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Salamon László
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Szabó Marcel s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szabó Marcel s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Szalay Péter
          előadó alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          06/12/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. Pfv.V.22.551/2017/4 of the Curia (damages)
          Number of the Decision:
          .
          3324/2020. (VII. 24.)
          Date of the decision:
          .
          07/07/2020
          .
          .