Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 5.Bv.245/2018/20. számú végzés
Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.841/2019/2. számú végzés

A döntés szövege:

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 5.Bv.245/2018/20. számú végzése, valamint a Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.841/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

[9] 2.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a Magyar Állam annak ellenére, hogy ez kötelessége, mégsem biztosított számára utólagos kompenzációt a fogvatartása végrehajtása során elszenvedett és azzal együtt járó sérelmeiért, ezzel megsértve az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésében foglalt kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát. Álláspontjának alátámasztásaként utalt többek között a nemzetközi esetjogra és az Alkotmánybíróság korábbi releváns gyakorlatára is ennek kapcsán.

[10] 2.2. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog kapcsán egyfelől az észszerű határidő követelményének megsértését, másfelől contra legem jogértelmezés kifejtését, illetve a bírósághoz való jog – mint részjogosítvány – megsértését kifogásolta.
[11] Az indítványozó előadta, hogy a bíróságnak a kérelem érdemi elutasításra való okát már a beadvány érkezésekor észlelnie kellett volna. Ennek ellenére az előterjesztett kártalanítási kérelme tárgyában a Székesfehérvári Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja az 5.Bv.245/2018/20. számú elsőfokú végzését csak két év múlva hozta meg, holott az adott eljárásra a Bv. tv. szerint 15+30 nap (meghosszabbítás esetén), azaz összesen 45 nap volt az irányadó eljárási határidő. Mindez az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált észszerű határidőn belüli elbírálás követelményének a sérelmével járt.
[12] Az indítványozó szerint az eljáró bíróságok megsértették a tisztességes bírósági eljárásból levezethető contra legem jogértelmezés tilalmát, ugyanis a végzések indokolása az Alaptörvény 28. cikkének értelmezési klauzulájából úgy indult ki, hogy a Bv. tv. 144/B. § szerinti panasz jogintézmény bevezetésének célját vette kizárólagosan figyelembe egy másik jogintézmény, a Bv. tv. 10/A. § szerinti kártalanítási eljárás különös szabályainak alkalmazásakor, így tehát figyelmen kívül hagyta az ún. átmeneti rendelkezések rendszertani és nyelvtani értelmét, ezáltal téves következtetésre jutva.
[13] Végül az indítványozó kifejtette, hogy az említett contra legem jogértelmezés és az észszerű határidő követelményének megsértése azt eredményezte, hogy az Alaptörvény III. cikkében garantált jogainak sérelme miatt nem tud bírósághoz fordulni, azaz a kifogásolt végzések megfosztották őt a bírósághoz való hozzáférés jogától és ezzel összefüggésben a jogorvoslathoz való jogától is.

[14] 2.3. Az indítványozó a fentebb kifejtett álláspontjának és sérelmeinek alátámasztásaként utalt a nemzetközi jogi gyakorlatra és az EJEB esetjogával, valamint az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával érvelt. Indítványkiegészítésében ezen kívül hivatkozott arra is példaként, hogy a Szegedi Törvényszék jelen üggyel azonos tényállású másik esetben, már véleménye szerint olyan döntést hozott, amelyből kitűnik az általa érzékelt alaptörvény-ellenesség a panaszában foglaltakra tekintettel.

[15] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.

[16] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.

[17] 3.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést, indokolja annak Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítését.

[18] 3.3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
[19] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben kártalanítási kérelmet nyújtott be. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozattal szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
[20] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
[21] Az Alkotmánybíróság – az észszerű határidő követelménye kapcsán – utal arra, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetén csupán az indítványban támadott bírósági ítélet megsemmisítése felől rendelkezhet az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján, ha a bírói döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az Alkotmánybíróság által hozható megsemmisítő döntés azonban – szükségszerű utóidejűsége következtében – már nem lehet kihatással a múltban meghozott bírósági döntés időszerűségére. Az Alkotmánybíróság utólag a bírói döntés esetleges alaptörvény-ellenességének megállapításával, illetve megsemmisítésével már nem tudja orvosolni az eljárás résztvevőinek az eljárás elhúzódásából eredő sérelmét {3024/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [18], [20]; 3167/2019. (VII. 10.) AB határozat, Indokolás [17]}.
[22] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem teljesíti az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeket annak a kifogásolása, hogy a kártalanításos ügyekben eljáró bíróságok megkövetelik az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz előzetes (vagy legalábbis a kérelemmel egyidejűleg történő) előterjesztését a folyamatos – tehát 2017. január 1. napját megelőzően indult, de azt követően is megszakítás nélkül tartó – fogvatartásban lévő elítéltek tekintetében, ha a kártalanítás iránti kérelmet 2017. január 1. napját követően terjesztik elő {lásd például: 3360/2019. (XII. 16.) AB végzés, Indokolás [28]; 3246/2020. (VII. 1.) AB végzés, Indokolás [22]; 3455/2020. (XII. 9.) AB végzés, Indokolás [22]}.

[23] 3.4. A fentebb kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, figyelembe véve az eljáró bíróságok végzésében kifejtett indokolását is, hogy az indítványozó panasza a sérelmezett döntésekkel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

[24] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Dr. Handó Tünde s. k., tanácsvezető alkotmánybíró .
Dr. Handó Tünde s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett Dr. Handó Tünde s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Szalay Péter alkotmánybíró helyett .	Dr. Handó Tünde s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Schanda Balázs alkotmánybíró helyett Dr. Handó Tünde s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Szívós Mária előadó alkotmánybíró helyett .