Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01686/2017
Első irat érkezett: 08/29/2017
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 12.Bf.358/2016/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tisztességtelen eljárás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/15/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - Fővárosi Ítélőtábla 12.Bf.358/2016/8. számú ítélete - a Fővárosi Törvényszék 24.B.1120/2015/48. számú ítéletére kiterjedő hatállyal - alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt az elsőfokú bíróság szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság a szabadságvesztés időtartamát mérsékelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó szerint mind a másodfokú, mind az elsőfokú ítélet megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjog szerves részét képző ártatlanság vélelmét és az in dubio pro reo elvét, mert a büntetőeljárásban szolgáltatott bizonyítékok alapján nézete szerint nem lehetett imperatív módon, minden kétséget kizáróan levonni azt a következtetést, hogy a vád tárgyává tett bűncselekményt elkövette volna. Sérelmezi, hogy a bíróság kizárólag egyetlen bizonyítékra, mégpedig az eljárás I. rendű vádlottja - módosított - tanúvallomására alapozta ítéletét. Ezenkívül az ártatlansága igazolása végett előterjesztett bizonyítási indítványait is mellőzték..
.
Támadott jogi aktus:
    a Fővárosi Ítélőtábla 12.Bf.358/2016/8. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 24.B.1120/2015/48. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1686_9_2017_anonim.pdfIV_1686_9_2017_anonim.pdfIV_1686_1_2017_indítvány_anonim.pdfIV_1686_1_2017_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3108/2018. (IV. 9.) AB végzés
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: bizonyítékok felülmérlegelése
    .
    A határozat kelte: Budapest, 03/27/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.03.27 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3108_2018 AB végzés.pdf3108_2018 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 12.Bf.358/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó (jogi képviselője útján: dr. Metzinger Péter, 1052 Budapest, Váci utca 18.) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az ­Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Ítélőtábla 12.Bf.358/2016/8. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 24.B.1120/2015/48. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve.

    [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

    [3] 2.1. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 24.B.1120/2015/48. számú ítélete az indítványozót, mint a büntetőügy III. rendű vádlottját felbujtóként elkövetett csalás bűntettében, bűnsegédként elkövetett közokirat-­hamisítás bűntettében, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségében bűnösnek találta és halma­zati büntetésül három év és hat hónap szabadságvesztésre, illetve közügyektől eltiltásra ítélte.
    [4] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 12.Bf.358/2016/8. számú ítéletével az indítványozó tekintetében a szabadságvesztés tartamát három évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
    [5] Az indítványozó elsősorban azt sérelmezi, hogy a bíróságok kizárólag egyetlen bizonyítékra, az I. rendű vádlott – szerinte más bizonyíték által alá nem támasztott és az eljárás során módosított – vallomására alapozták bűnösségének megállapítását. Előadta, hogy következetesen tagadó vallomása szemben állt az I. rendű vádlott vallomásával, de a bíróság nem adta indokát, hogy mi okból fogadta el tényként a rá nézve kedvezőtlen állításokat. Nézete szerint a bíróságok által elfogadott bizonyítékok alapján nem lehetett imperatív módon és minden kétséget kizáróan levonni azt a következtetést, hogy a vád tárgyává tett bűncselekményeket elkövette volna. Mindezek alapján az indítványozó álláspontja az, hogy a támadott ítéletek megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jog részét képző ártatlanság vélelmének elvét, valamint az in dubio pro reo elvét. A panaszos szerint sérült a hatékony védelemhez való joga is, mert írásszakértői vélemény beszerzésére és további tanúkihallgatásra irányuló bizonyítási indítványait a bíróságok mellőzték.
    [6] Az indítványozó úgy véli, hogy a bíróság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján őt fel kellett volna menteni, ezért a marasztaló ítélet meghozatalára az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésének sérelmével kerülhetett csak sor.
    [7] A fentieken túl az indítványozó a jogerős ítélet végrehajtásának a felfüggesztését is kérte.

    [8] 3. Az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem befogadható.

    [9] 3.1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
    [10] A befogadhatóság feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a határidőben előterjesztett alkotmányjogi panasz érintettől és a benyújtásra jogosulttól, azaz a panasz alapjául szolgáló büntetőeljárás terheltjétől származik [Abtv. 51. § (1) bekezdés].
    [11] Az indítvány megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (Abtv. 27. §). Megjelöli a konkrét bírói döntéseket és kifejezett kérelmet fogalmaz meg azok megsemmisítésére, valamint felsorolja az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Az eljárás során az indítványozó jogorvoslati lehetőségét kimerítette, a panaszindítvány a másodfokú, jogerős ítéletet támadja, az elsőfokú ítéletre is kiterjedően. [Abtv. 27. § b) pont].

    [12] 3.2. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
    [13] Az Alkotmánybíróság ezért azt vizsgálta, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (2) bekezdése sérelmének vonatkozásában az indítványban előadott érvek megalapozhatják-e az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálatát.
    [14] Az indítványozó a támadott bírói döntéseket azért tartotta Alaptörvénybe ütközőnek, mert állítása szerint a bíróságok csupán egy, általa elégtelennek tartott bizonyíték, azaz a saját vallomásával szembenálló terhelti vallomás alapján ítélték el, illetve egyéb bizonyítási indítványait a bíróságok mellőzték. Az indítványozó a fenti érveit a büntetőeljárás során is előadta, így azokra módjában állt reagálni a másodfokon eljáró bíróságnak döntése indokolásában. A jogerős ítélet szerint a bizonyítást az elsőfokú bíróság a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat egyenként és összhatásukban értékelte és helytálló indokát adta annak, hogy azokat milyen körben fogadta el, illetve vetette el és a tényállást mely bizonyítékokra alapította. A Fővárosi Ítélőtábla következtetése szerint – az indítványozó állításával ellentétben – „cselekvőségét nem kizárólag egyedül […] I. rendű vádlott terhelő vallomása, hanem az azt alátámasztó számos más bizonyíték is igazolta.” A bíróság ítéletében azt is megokolta, hogy a panaszos által indítványozott további bizonyítási eljárás lefolytatását miért tartotta szükségtelennek.
    [15] A bírósági döntésekkel kapcsolatos indítványozói felvetésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hangsúlyozza: „[a]z Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkot­mány­bíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]}. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, és mérlegelése az eljárásjogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3012/2016. (I. 25.) AB végzés, Indokolás [20]}.
    [16] Az indítványozó tehát alkotmányjogi panaszával valójában a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, végső soron a bírói ítéletek felülmérlegelését kívánja elérni, amelyre az Alkotmánybíróságnak – a fentiekben ismertetett gyakorlata szerint – nincs hatásköre.

    [17] 4. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként így arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételeknek. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.


    [18] 5. Az alkotmányjogi panasz visszautasítására tekintettel az Alkotmánybíróságnak nem kellett határoznia az indítványozó által az érintett bírói döntés végrehajtásának a felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem tárgyában.

      Dr. Czine Ágnes s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      08/29/2017
      Subject of the case:
      .
      constitutional complaint against the judgement No. 12.Bf.358/2016/8 of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal (unfair procedure)
      Number of the Decision:
      .
      3108/2018. (IV. 9.)
      Date of the decision:
      .
      03/27/2018
      .
      .