Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00183/2016
Első irat érkezett: 02/02/2016
.
Az ügy tárgya: a Győri Ítélőtábla Gpkf.II.25.480/2015/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felszámolási eljárás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/08/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. § alapján - a Győri Ítélőtábla Gpkf.II.25.480/2015/3. számú végzése és a Szombathelyi Törvényszék 13.G.40.015/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Kérte továbbá mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását is a Ptk. 3:35. § vonatkozásában.
Az indítványozók részjegy-tulajdonosok a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetben, amelynek tevékenységi engedélyét az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa visszavonta és végelszámolását rendelte el. A végelszámoló megállapította, hogy a végelszámolás alatt álló pénzügyi intézmény (takarékszövetkezet) vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, és a tagok, tulajdonosok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizették meg. A végelszámoló tájékoztatása alapján az MNB határozatával a takarékszövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről döntött. A bíróság a felszámolást elrendelte. Az indítványozó a bírósághoz fordult. Kerestében kérte az MNB-t tájékoztató alperes (takarékszövetekezet) végelszámolója által hozott "határozat" bírósági felülvizsgálatát és a határozat hatályon kívül helyezését, keresete jogcímeként a Ptk. 3:35. §-t jelölte meg.
A bíróság megállapította, hogy a kereset elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. Az indítványozók keresete tartalmilag a felszámolás kezdeményezésének a felülvizsgálatára irányult. A MNB a felszámolást kezdeményező határozatában megjelölte a jogorvoslati lehetőséget. Az indítványozó közigazgatási pert nem indított. A bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasította hatáskör hiánya miatt.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság eljárása sértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslati jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Győri Ítélőtábla Gpkf.II.25.480/2015/3. számú végzése, Szombathelyi Törvényszék 13.G.40.015/2015/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_183_8_2016_ind_kieg.pdfIV_183_8_2016_ind_kieg.pdfIV_183_4_2016_ind_kieg.pdfIV_183_4_2016_ind_kieg.pdfIV_183_0_2016_inditvany.pdfIV_183_0_2016_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3255/2016. (XII. 6.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: jogorvoslat kimerítése és a felülvizsgálati eljárás
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/28/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.11.28 10:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3255_2016 AB végzés.pdf3255_2016 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Győri Ítélőtábla Gpkf.II.25.480/2015/3. sorszámú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozók saját ügyükben személyesen eljárva az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjai, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és az Abtv. 27. §-a alapján azért nyújtottak be alkotmányjogi panaszt, mert álláspontjuk szerint a Győri Ítélőtábla Gpkf. II.25.480/2015/3. sorszámú, fellebbviteli eljárás során meghozott végzése, valamint a Szombathelyi Törvényszék 13.G.40.015/2015/2. sorszámú végzése sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljárás követelményét, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz fűződő alapvető jogot, illetve az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonvédelem garanciáit. Az indítványozók ilyen hivatkozások alapján kezdeményezik a Győri Ítélőtábla említett végzésének, valamint az annak alapjául szolgáló Szombathelyi Törvényszék döntésének alkotmányossági vizsgálatát, illetve a hivatkozott bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozók ezen kívül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:35. § tekintetében mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség meg­szüntetése iránti eljárást is kezdeményeznek.

      [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló jogi személy határozatának felülvizsgálata iránt indított perben az indítványozók felperesként szerepelnek. A Szombathelyi Törvényszék végzésében megállapított és a peres eljárás során irányadó tényállás lényege szerint a perben alperesként szereplő végelszámoló tájékoztatása alapján a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: takarékszövetkezet) felszámolását. Az indítványozók a takarékszövetkezetben részjegy tulajdonosok. Keresetükben a végelszámoló döntését törvénysértőnek állították és a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték. A Szombathelyi Törvényszék a felperes keresetét idézés kibocsátása nélküli utasította el arra hivatkozva, hogy a hatályos jogszabályok szerint a pénzügyi intézménnyel szemben a végelszámoló tájékoztatása alapján a felszámolás kezdeményezésének joga kizárólag a Magyar Nemzeti Bankot illeti. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság érvelése szerint a végelszámoló tájékoztatása nem minősül olyan társasági határozatnak, amelynek felülvizsgálata bíróságnál kezdeményezhető (erről lásd: Szombathelyi Törvényszék 13.G.40.015/2015/2. sorszámú ítéletének 2. oldalát).
      [3] Az indítványozók fellebbezése alapján indult jogorvoslati eljárás során a Győri Ítélőtábla járt el. Az indítványozók fellebbezésükben az elsőfokú bíróság által meghozott végzés hatályon kívül helyezését kezdeményezték és ennek indokául előadták, hogy a végelszámoló tájékoztatása ténylegesen a felszámolás elrendelésének döntését is magában hordozza. Ezen kívül fellebbezésükben kifejtették, hogy a végelszámoló munkájával szemben számos kifogás érkezett, valamint a Magyar Nemzeti Banknak nyújtott tájékoztatása téves volt. Az ítélőtábla az elsőfokú végzést annak jogi indokolásával nagyobbrészt egyetértve hagyta helyben. (erről lásd: Győri Ítélőtábla Gpkf.II.25.480/2015/3. sorszámú ítélet 3–4. oldalait).

      [4] 1.2. Az indítványozók ezt követően terjesztettek elő alkotmányjogi panaszt. Panaszindítványukban elsősorban azért hívták fel az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljárás követelményét, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz fűződő alapvető jogot, valamint az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonvédelmi garanciákat, mert tévesnek tartják az ügyükben eljáró bíróságok abbéli jogértelmezését, hogy a társaság tulajdonosai nem kérhetnek bírósági jogvédelmet a végelszámoló döntésével szemben.

      [5] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt formai természetű, valamint az Abtv. 26–27. §§-ban, illetve az Abtv. 29–31. §§-ban előírt tartalmi természetű befogadhatósági feltételeknek.

      [6] 3. Az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálatakor észlelte, hogy az indítványozók a Kúria előtt felülvizsgálati kérelemmel támadták meg az ítélőtábla jogerős döntését. A rendkívüli jogorvoslat alapján az ügyben jelenleg a Kúria Gvf.VII.30.059/2016. számon folytat eljárást. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a 1005/2016. (VI. 22.) AB Tü. határozatával a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedően módosította ügyrendjét. Az Ügyrend 32. § (3) bekezdése értelmében az Abtv. 26. § (1) bekezdése és az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el. Ebben az esetben a benyújtott alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható {3189/2016. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [4]–[6]}. Az Alkotmánybíróság emellett megjegyzi, hogy a Kúria döntését követően – az Abtv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – az alkotmányjogi panasz indítvány előterjesztésének lehetősége továbbra is nyitva áll [Ügyrend 32. § (4) bekezdés].
      [7] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 32. § (3) bekezdése alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, az indítványt visszautasította.

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/02/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3255/2016. (XII. 6.)
          Date of the decision:
          .
          11/28/2016
          .
          .