English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01662/2017
Első irat érkezett: 08/22/2017
.
Az ügy tárgya: A Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (gáz szabálytalan vételezése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §- a alapján - a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó gázszolgáltató előadta, hogy gázszolgáltatásra vonatkozó fogyasztási szerződés jött létre közte és az alperes között. Az indítványozó alkalmazottjai a perbeli fogyasztási helyen ellenőrzést végeztek, melyen észlelték, hogy a plomba a gyári állapottól eltérő, és a szakértői vélemény megállapította, hogy a mérőműszeren tapasztalt anomáliák szabálytalan véltelezésre, vagy annak lehetőségére utalnak. Az indítványozó az alperessel szemben kötbért számolt fel, mely ellen az alperes ellentmondással élt. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, melyet a törvényszék helybenhagyott.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezedése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát, és a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, mikor a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletét (Gesz.) 18. 5 pontját alkalmazta, mert az alkalmazhatatlan, és annak tárgyi hatálya nem terjed ki a felperes peres igényére, továbbá a mérésügyi törvénnyel ellentétes. .
.
Támadott jogi aktus:
    Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
15. cikk (4) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1662_3_2017_ind_kieg. anonim.pdfIV_1662_3_2017_ind_kieg. anonim.pdfIV_1662_0_2017_inditvany. anonim.pdfIV_1662_0_2017_inditvany. anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3221/2019. (X. 11.) AB határozat
    .
    Az ABH 2019 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a jogsérelem; jogbiztonság mint jogsérelem alapja; jogbiztonság mint visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma; gázmérő
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/01/2019
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    B) cikk
    B) cikk (1) bekezdés
    XXVIII. cikk (1) bekezdés

    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panasza alapján
    megsemmisítette a Szolnoki Törvényszék kötbér megfizetése tárgyában hozott
    ítéletét. Az indítványozó gazdasági társaság (gázszolgáltató) a vele szerződő
    fogyasztónál ellenőrzést végzett a gázfogyasztás tényleges megállapítása
    érdekében, majd keresetet indított vele szemben, kötbért megfizetését kérve. Az
    ügyben elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, amelyet a
    Szolnoki Törvényszék helybenhagyott. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a
    visszaható hatályú jogalkalmazás és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog
    sérelmére hivatkozott. Az indítványozó azzal érvelt, hogy az ügyben a bíróság
    által alkalmazott jogszabály időbeli és tárgyi hatálya nem terjed ki a peres
    igényre, a bíróság contra legem jogalkalmazást valósított meg. Az érdemi
    vizsgálat során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által
    vitatott – és a bíróság által alkalmazott – rendelkezés csak olyan
    fogyasztásmérő vizsgálatakor alkalmazható, amelynek felszerelése időpontjában
    az már hatályban volt. Az ügyben megállapítható volt, hogy a bíróság a jogvita
    idején még nem hatályos jogszabálynak az alkalmazásával döntött az indítványozó
    kötbér megfizetésére vonatkozó igényről. Az Alkotmánybíróság ezért kimondta,
    hogy a támadott ítélet megsértette a jogállamiság elvének részét képező
    visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, ezért azt megsemmisítette. A
    megsemmisítésre tekintettel az Alkotmánybíróság már nem vizsgálta az
    indítványozónak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmével
    összefüggésben előterjesztett érvelését.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.10.01 10:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3221_2019 AB határozat.pdf3221_2019 AB határozat.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      h a t á r o z a t o t:

      Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.
    I n d o k o l á s
    I.

    [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszában a Szolnoki Törvényszék
    4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

    [2] Az eljárás megindításának előzményeként az indítványozó előadta, hogy közte mint gázszolgáltató és egy magánszemély között gázszolgáltatásra vonatkozó fogyasztási szerződés jött létre. Az indítványozó alkalmazottjai a fogyasztási helyen ellenőrzést végeztek, amely során észlelték, hogy a plomba a gyári állapottól eltérő, és a szakértői vélemény megállapította, hogy a mérőműszeren tapasztalt anomáliák szabálytalan vételezésre (vagy annak lehetőségére) utalnak. Az indítványozó felperesként azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperes fogyasztót 390 000 Ft kötbér megfizetésére. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, amely ítéletet a felperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyott.
    [3] Az indítványozó álláspontja szerint a törvényszék döntése megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a 15. cikk (4) bekezdését, amely előírja, hogy a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát. A bíróság döntésének alaptörvény-ellenességét álláspontja szerint az okozza, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban: Gesz.) 18.5. pontját alkalmazta, mert annak időbeli és tárgyi hatálya nem terjed ki a peres igényre, a mérésügyi törvénnyel ellentétes, contra legem jogalkalmazást valósít meg.

    [4] 2. A főtitkár hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki határidőben kiegészítette az indítványt.
    II.

    [5] Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezései:

    „B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”

    „XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”

    „15. cikk (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.”
    III.

    [6] 1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.

    [7] 2. A vizsgálat során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány határozott kérelmet tartalmaz és megfelel a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek [Abtv. 52. § (1b) bekezdés, (5)–(6) bekezdés].
    [8] Az indítványozó ügyvédje 2017. június 2-án vette át a jogerős döntést, az alkotmányjogi panaszt 2017. július 25-én postázta határidőben. A támadott bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság még nem döntött. Az indítványozó sérelme az ügy érdemében hozott döntés folytán következett be vele szemben; a bírósági eljárásban felperes volt, ezért érintettnek minősül. Az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.
    [9] Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § a) pont, 52. § (1b) bekezdés b) pont], hogy az indítványozó valamely Alaptörvényben biztosított joga sérelmére hivatkozzon.
    [10] Az indítványozó szerint a perében a másodfokú bíróság Gesz. 18.5. pontját az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközően alkalmazta, mivel a tárgyi hatálya nem terjed ki a felperes peres igényére, ráadásul a kormányrendelet álláspontja szerint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Mérésügyi tv.) is ellentétes, s így annak alkalmazása az Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdését is sérti.
    [11] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépését követően is fenntartotta gyakorlatát, amely szerint „a jogbiztonság önmagában nem Alaptörvényben biztosított jog, így a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás, valamint a felkészülési idő hiánya esetén – lehet alapítani” {3051/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [14], 3167/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [13]}.
    [12] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének az indítványban állított – az Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdésében szereplő – aspektusa, amely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, a Kormány rendeletének a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét rögzíti, és nem minősül alapvető jognak vagy Alaptörvényben biztosított jognak; ekként nem vetheti fel az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmét sem {vö. 9/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [46]; 3376/2018. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [13]}. Szintén nem nyújtható be alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikkével összefüggésben arra hivatkozással sem, hogy a bíróság az alkalmazandó jogot hibásan határozta meg.
    [13] A fentiek alapján az indítvány ezekben a részeiben nem teljesíti az Abtv. 27. § a) pontja szerinti követelményt.

    [14] 3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságát csak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggő visszaható jogalkalmazás és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében tudta mérlegelni.
    [15] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.

    [16] 3.1. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét az indítványozó amiatt állította, hogy az általa állított olyan tény bizonyításának elmaradását rótták a hátrányára, amely tény elfogadottságát a Mérésügyi tv. 13. § (3) bekezdésébe foglalt vélelem biztosította.
    [17] Az indítványozó előadta, hogy a bíróság nem indokolta a vélelem mellőzését, annak ellenére, hogy az indítványozó a vélelemre nyomatékosan hivatkozott.

    3.2. A jogállamiság sérelmét az indítványozó a Gesz. 18.5. pontjának visszamenőleges alkalmazására hivatkozással állította. Az Alkotmánybíróság az ítélet vizsgálata során megállapította, hogy a törvényszék valóban hivatkozott a Gesz. 18.5. pontjára, és a döntését lényegében erre a rendelkezésre alapította: „Helyes az elsőfokú bírság következtetése, hogy a felperesnek (a Gesz. 18.5. pontja alapján) ezen plomba sérülésmentes külsejére vonatkozóan is írásban kellett volna tájékoztatni az alperest. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy a mérőműszert a fogyasztónak a Gesz. rendelkezései szerint adta át, a fogyasztó figyelmét a plombákra, azok számára, azonosítójára, sérülésmentességére és ezek ellenőrzésére felhívta, a fogyasztó pedig azt ténylegesen ellenőrizte.” [Lásd: a törvényszék ítélete, 3. oldal]
    [18] A fentiekre figyelemmel a törvényszék a döntésében a Gesz. 18.5. pontjára történő hivatkozás a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vet fel, ezért az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 31. § (6) bekezdését alkalmazva – befogadta és érdemben elbírálta.
    IV.

    [19] Az alkotmányjogi panasz megalapozott.

    [20] 1. Az Alkotmánybíróság a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmával kapcsolatos gyakorlatából az alábbiakat emeli ki. „Az Alkotmánybíróság korábban rögzítette, hogy az ad malam partem visszaható hatály tilalma elsősorban a normaalkotással szemben megfogalmazott elvárás, hiszen a jogbiztonság elvéből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma is, amelynek magját a jogalkotási törvényben is megfogalmazott azon tilalom adja, mely szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [106], 3051/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [15]}. Az Alkotmánybíróság megállapította azonban azt is, hogy alaptörvény-ellenesség nemcsak a jogalkotással, hanem a visszaható hatályú szabályalkalmazással összefüggésben is felvethető, ha a jogviszony vagy a jogvita létrejöttekor még nem létező – vagy nem hatályos – előírás alapján bírálnak el egy ügyet {3051/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [16]; 3314/2017. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [32]}.” {Legutóbb lásd: 3154/2019. (VII. 3.) AB határozat, Indokolás [25]}

    [21] 2. A Gesz. 18.5. pontja szerint „[a] plomba sérülésére az engedélyes csak abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át a földgázelosztótól. A plombák számára, azonosítójára és sérülésmentes külsejére vonatkozóan a felhasználót írásban tájékoztatni kell.”
    [22] A jogállamiság sérelmét az indítványozó fenti rendelkezés tiltott visszamenőleges alkalmazására hivatkozással állította. Az indítvány helytállóan mutat rá, hogy a hivatkozott rendelkezés csak olyan fogyasztásmérő felszerelése körülményeinek vizsgálata körében alkalmazható, amelynek felszerelése időpontjában már hatályban volt.
    [23] A 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet – amelynek a Gesz. a mellékletét képezi – egyes részei különböző időpontokban léptek hatályba, de legkorábban a rendelet kihirdetése napján, 2009. január 30-án. A perbeli fogyasztásmérő felszerelése azonban még 2008-ban történt, így erre a jogszabály rendelkezései nem lettek volna alkalmazhatóak.
    [24] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált bírósági ítélet a Gesz. 18.5. pontjának, azaz az elbírált időszakban még nem hatályos jogszabálynak az alkalmazásával döntött az indítványozó számára hátrányosan a kötbér megfizetésére vonatkozó igényről. A bírósági döntés tehát a vizsgált időszakban még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével olyan körülményt értékelt a bizonyítási eljárás során az indítványozó terhére, amelyet az indítványozó 2009. január 30. napját megelőzően nyilvánvalóan nem vehetett figyelembe. Ezért az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált bírósági döntés megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében garantált jogállamiság elvének részét képező visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát.
    [25] Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is állította azzal kapcsolatban, hogy a bíróság indokolás nélkül mellőzte a Mérésügyi tv. 13. § (3) bekezdésébe foglalt vélelemnek az indítványozó javára történő figyelembevételét. A törvényszék ítéletének vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy annak indokolása kifejezetten nem tért ki a fenti törvényi rendelkezés értékelésére, lényegében amiatt, mert érvelését ehelyett tartalmilag a Gesz. 18.5. pontjára alapozta. Mivel az Alkotmánybíróság a Gesz. 18.5. pontjának visszaható hatályú alkalmazása miatt megállapította a B) cikk (1) bekezdésének sérelmét, ezért az ebből következő indokolási hiányosság külön alkotmányjogi értékelését nem tartotta szükségesnek.
    [26] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
    [27] Az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozót, hogy a bírósági határozat megsemmisítését követően az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 427. §-a alapján – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

      Dr. Szabó Marcel s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      08/22/2017
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. 4.Pf.21.461/2016/8 of the Szolnok Regional Court (illegal drawing of gas)
      Number of the Decision:
      .
      3221/2019. (X. 11.)
      Date of the decision:
      .
      10/01/2019
      Summary:
      On the basis of the petitioner’s constitutional complaint, the Constitutional Court annulled the judgement of the Szolnok Regional Court on the payment of penalty. The petitioner company (gas service provider) had carried out a supervision at the contracted consumer for the purpose of verifying the actual drawing of gas, then it started an action against the consumer and asked for the payment of penalty. The court of first instance had rejected the petitioner’s action and the Szolnok Regional Court approved this judgement. In the constitutional complaint, the petitioner referred to the infringement of the prohibition of retroactive legislation and of the right to a fair trial. The petitioner argued that the temporal and the objective force of the law applied by the court in the relevant case had not been not applicable to the claim under the action; the court had applied the law contra legem. As established by the Constitutional Court during the examination of the merits of the case, the provision challenged by the petitioner – and applied by the court – was only applicable in the course of examining a consumption meter provided that the provision had been in force at the time of installing the consumption meter concerned. The Constitutional Court verified that the court had ruled on the petitioner’s claim on penalty payment by applying a law, which had not been in force at the time of the legal debate. Therefore, it stated that the challenged judgement violated the prohibition of legislation with retroactive effect as a part of the principle of the rule of law, and for this reason it annulled the judgement. With respect to the annulment, the Constitutional Court has not reviewed the arguments of the petitioner put forward in the context of the infringement of the right to a fair court trial.
      .
      .