Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00443/2016
Első irat érkezett: 03/02/2016
.
Az ügy tárgya: A Veszprémi Törvényszék 9.B.408/2013/175. számú ítélete és a Győri Ítélőtábla Bf.75/2015/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (büntetőügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/18/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Veszprémi Törvényszék 9.B.408/2013/175. számú ítélete és a Győri Ítélőtábla Bf.75/2015/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállpítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót az elsőfokú bíróság emberölés büntettének kísérletében bűnösnek mondta ki és szabadságvesztére ítélte. A másodfokú bíróság a szabadságvesztést enyhítette, azonban az ítéletet egyebekben helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot és az ártatlanság vélelmét, mivel mind a bíróság, mind a nyomozóhatóság jogellenes bizonyítási eszközöket használt fel, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv bizonyos oldalait az eljáró bíró nem írta alá, a tanúk kihallgatására vonatkozó szabályt az eljáró bíróság nem tartotta be..
.
Támadott jogi aktus:
    Veszprémi Törvényszék 9.B.408/2013/175. számú ítélete
    Győri Ítélőtábla Bf.75/2015/15. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_443_7_2016_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_443_7_2016_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_443_0_2016_inditvany_anonimizált.pdfIV_443_0_2016_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3205/2016. (X. 17.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/11/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.10.11 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3205_2016 AB végzés.pdf3205_2016 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Veszprémi Törvényszék 9.B.408/2013/175. számú ítélete és a Győri Ítélőtábla Bf.75./2015/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmány­jogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozó fogvatartott az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Veszprémi Törvényszék 9.B.408/2013/175. számú ítélete és a Győri Ítélőtábla Bf.75./2015/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
      [2] Az indítványozó alkotmányjogi panasza alapjául előadta, hogy az elsőfokú bíróság emberölés bűntettének kísérletében bűnösnek mondta ki és szabadságvesztére ítélte. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott felmentésért, míg védője enyhítésért fellebbezett. A másodfokú bíróság a szabadságvesztés időtartamát enyhítette, azonban az ítéletet egyebekben helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések sértik a jogállamiság elvét, a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot és az ártatlanság vélelmét, mivel mind a bíróság, mind a nyomozóhatóság jogellenes bizonyítási eszközöket használt fel, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv bizonyos oldalait az eljáró bíró nem írta alá, és a tanúk kihallgatására vonatkozó szabályt az eljáró bíróság nem tartotta be.
      [3] Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1)–(3) bekezdéseit.
      [4] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában foglaltakon túl, kiegészítő beadványában megjelölte az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését, I. cikk (1) és (3) bekezdését, II. cikkét, IV. cikk (1) és (2) bekezdését, VI. cikk (1) és (2) bekezdését, XIII. cikk (1) bekezdését, XV. cikk (1) és (2) bekezdését.
      [5] Az indítványozó nyilatkozott arról, hogy rendkívüli perorvoslati eljárás nincs folyamatban.
      [6] Az Alkotmánybíróság elsőként megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadásának törvényi feltételeit.
      [7] Az Abtv. 30. §-a értelmében az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A bíróság tájékoztatása szerint a Győri Ítélőtábla Bf.75./2015/15. számú ítéletét 2016. január 13-án kézbesítették. Az alkotmányjogi panaszt – a Bv. intézet útján – 2016. február 26-án, határidőben adták postára.
      [8] Az indítványozó az alapügyben vádlottként szerepelt, bűnösségét kimondó bírósági ítélet született, tehát az érintettsége megállapítható.
      [9] Az indítványozó megjelölte az Abtv. 27. §-át, mint az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó jogszabályi rendelkezést, valamint az Alaptörvény több szakaszát. Ezek tekintetében az alaptörvény-ellenességet állítva annak indokait is előadta az indítványozó. Indítványában egyértelműen megjelölte, hogy mely ítéletek tekintetében kéri az alkotmánybírósági eljárás lefolytatását. Az indítvány az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek tehát e tekintetben megfelel.
      [10] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, az Abtv. 29. §-a szerint pedig az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alap­vető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [11] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó – többek között – az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét állította. Azonban az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben, hogy alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének valószínűsítésére alapítható.
      [12] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése tekintetében az abban megfogalmazott jogállamiság és jogbiztonság alkotmányos követelményére hivatkozásnak csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében van helye {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]}. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése nem jogot, hanem olyan jogelvet tartalmaz, amelynek egyedi érintett vonatkozásában fennálló sérelme önmagában nem valósulhat meg, így arra alkotmányjogi panasz nem alapítható {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]}. Alkotmányjogi panasz esetében az Alaptörvény B) cikkére mindezek alapján nem lehet alappal hivatkozni, mert az nem alapjogi rendelkezés {3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [29]; 3090/2016. (V. 12.) AB határozat, Indokolás [46]; 3142/2016. (VI. 29.) AB végzés, Indokolás [11]}.
      [13] Ahogyan az Alaptörvény R) cikkére sem alapozható alkotmányjogi panasz, hiszen nem alapjogot tartalmaz, hanem az Alaptörvény feltétlen érvényesülését kimondó parancsot fogalmaz meg {3237/2013. (XII. 21.) AB végzés, Indokolás [19]; 3031/2016. (II. 23.) AB végzés, Indokolás [17]; 3053/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [15]}. E körben ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
      [14] Az indítványozó ezen túlmenően az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének, valamint a XXVIII. cikk (1)–(3) bekezdéseinek sérelmét is állította, arra alapozva, hogy mind a bíróság, mind a nyomozóhatóság jogellenes bizonyítási eszközöket használt fel, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv bizonyos oldalait az eljáró bíró nem írta alá, és a tanúk kihallgatására vonatkozó szabályt az eljáró bíróság nem tartotta be. Álláspontja szerint ezzel a támadott döntések sértik a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogot és az ártatlanság vélelmét.
      [15] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak nem feladata a konkrét ítélkező tevékenység, ahogyan a jogalkalmazói jogértelmezés felülbírálata sem. Kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és amennyiben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet észlel, azt kiküszöbölve, az alapjogi sérelmet orvosolja. Jelen ügyben az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az indítványozó az alapul szolgáló ügyben az eljárás során panasszal, kifogással nem élt. Az indítványozó által állított sérelmek nem a támadott ítéletek alkotmányossági vizsgálatára irányulnak, hanem az eljáró hatóságoknak a bűnösség terén kialakított álláspontjának megváltoztatását kívánja elérni. Azonban mind az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, mind az Abtv. 27. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak nem lehet a feladata a bíróságok ítélkező tevékenységének, és annak részét képező bizonyítékok mérlegelésének, valamint az ezek eredményeként kialakult bírói álláspontnak a felülmérlegelése {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3014/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [14]; 3029/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3168/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [13]; 3091/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]}.
      [16] Az indítványozó által felsorolásszerűen megjelölt további alaptörvényi rendelkezések tekintetében a beadvány alkotmányossági szempontból értékelhető indokolást nem tartalmazott, így e részében az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra nem alkalmas.
      [17] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          03/02/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3205/2016. (X. 17.)
          Date of the decision:
          .
          10/11/2016
          .
          .