English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00955/2021
Első irat érkezett: 04/27/2021
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.636.479/2020/3. végzése elleni alkotmányjogi panasz (kapcsolattartás végrehajtása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/23/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Hörcherné Dr. Marosi Ildikó Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 46.Pk.500.115/2020/28-II. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.636.479/2020/3. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az apa a gyámhatóság határozataival előírt kapcsolattartás pótlása, illetve a bíróság kapcsolattartást meghatározó ítélete alapján az elmaradt folyamatos kapcsolattartás végrehajtása iránti keérlmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság a kapcsolattartás pótlásának elrendelése tárgyában folytatott nemperes eljárásban alapján az eljárást részben megszüntette, valamint elrendelte a kérelmezőnek gyermekével - a három alkalommal elmaradt - folyamatos kapcsolattartás végrehajtását.
A végzés ellen az anya és a gyermek nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság a gyermek fellebbezését hivatalból visszautasította, az anya fellebbezése nyomán eljárva pedig az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A másodfokú bíróságnak a fellebbezést visszautasító rendelkezése ellen az anya és a gyermek terjesztett elő fellebbezést.
A Fővárosi ítélőtábla 17.Pkf.25.182/2021/2. számú végzésével a másodfokú bíróság fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
Az indítványozó anya álláspontja szerint az emberi méltósághoz való jogát sérti, hogy kizárólagos szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőként felelősség tette őt a bíróság azért, mert a 14. életévét betöltött gyermeke nem kíván az apjával kapcsolatot tartani az apa magatartásából eredő okok miatt. Kifejtette, hogy nézete szerint a gyermek mindenek felett álló érdekének meg kell előzni az apa kapcsolattartáshoz való jogát, különösen, ha az apa azt visszaélésszerűen gyakorolja.
Álláspontja szerint az eljárás során a bíróság contra legem jogalkalmazása következtében sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, valamint a hatékony jogorvoslathoz való joga..
.
Támadott jogi aktus:
    Pesti Központi Kerületi Bíróság 46.Pk.500.115/2020/28-II. számú végzése
    Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.636.479/2020/3. végzése
    Fővárosi
    ítélőtábla 17.Pkf.25.182/2021/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
II. cikk
IV. cikk (1) bekezdés
VI. cikk (1) bekezdés
VI. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (5) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_955_2_2021_Indkieg.anonim.pdfIV_955_2_2021_Indkieg.anonim.pdfIV_955_0_2021_Inditvany.anonim.pdfIV_955_0_2021_Inditvany.anonim.pdf
.
A döntés száma: 3466/2021. (XI. 3.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 10/19/2021
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2021.10.19 12:00:00 3. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3466_2021 AB végzés.pdf3466_2021 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.636.479/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselő (dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Galambos Károly) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 46.Pk.500.115/2020/28-II. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.636.479/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, az Alaptörvény I. cikk (1), (3) és (4) bekezdése; II. cikke; IV. cikk (1) bekezdése; VI. cikk (1) és (2) bekezdése, XV. cikk (1) és (5) bekezdése, XVI. cikk (1) bekezdése, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése sérelmére hivatkozással.
    [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az édesapa a gyámhatóság határozataival előírt kapcsolattartás pótlása, valamint kapcsolattartás végrehajtása iránt indított eljárást. Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) 46.Pk.500.115/2020/28-II. számú végzésével az eljárást részben megszüntette, valamint elrendelte a három alkalommal elmaradt folyamatos kapcsolattartások végrehajtását.
    [3] A PKKB végzésének indokolása szerint (8–9. oldalak) a bíróság meghallgatta az érdekelt gyermeket és nem állapította meg az édesanya befolyásolását a kapcsolattartás elmaradásában. A kiskorú arról is nyilatkozott a bíróságnak, hogy miért nem szeretne az édesapával kapcsolatot tartani. A PKKB indítvánnyal támadott döntésében a kapcsolattartás végrehajtására való kötelezés indokolásaként úgy fogalmazott: „ameddig a jogerős ítélet szerint kell megvalósulnia a kapcsolattartásnak, addig az anyának kötelessége akár a kiskorú gyermeket akarata ellenére is felkészíteni a kapcsolattartása” (indokolás 9. oldal utolsó előtti bekezdése).
    [4] E végzés ellen az indítványozó és kiskorú gyermeke fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés alapján eljáró Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: másodfokú bíróság) 49.Pkf.636.479/2020/3. számú végzésével a gyermek mint az eljárásban érdekelt fellebbezését hivatalból visszautasította, az édesanya fellebbezése nyomán eljárva pedig az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

    [5] 2. Az indítványozó (kérelmezett) ezt követően nyújtotta be alkotmányjogi panaszát, amelyben elsősorban azért állította a támadott végzések alaptörvény-ellenességét, mert őt tették „felelőssé” a kapcsolattartások elmaradásában, ez álláspontja szerint emberi méltósághoz való jogát sérti (Alaptörvény II. cikke). Meglátása szerint a gyermek akaratát a kapcsolattartással összefüggésben figyelembe kellett volna venni az eljárásban, és a gyermek véleménye miatt nem lehet őt kötelezni a kapcsolattartás végrehajtására. Az indítvány az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését megjelölve hivatkozott a bíróságok contra legem jogalkalmazására, és arra, hogy a másodfokú bíróság „anyagi jogi értelemben” nem vizsgálta a benyújtott fellebbezését, valamint nem értékelte az apa „visszaélésszerű” magatartását.
    [6] A főtitkár hiánypótlási felhívására közölt válaszában hivatkozott továbbá az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésére azzal összefüggésben, hogy az eljáró bíróságok nem vették figyelembe a megelőző kapcsolattartások során „a gyermeket ért bántalmazást”.

    [7] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megvizsgálva a befogadhatóság feltételeit, és a következőket állapította meg.

    [8] 3.1. Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben nyújtották be: a másodfokú végzést az indítványozó jogi képviselője 2021. február 4-én töltötte le, az alkotmányjogi panaszt pedig 2021. április 6-án, vagyis határidőben nyújtotta be elektronikusan a bírósághoz. A Fővárosi Ítélőtábla döntése alkotmányjogi panasszal támadható. Az indítványozó édesanya a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, és a folyamatban volt eljárás kérelmezettjeként érintettnek minősül.

    [9] 3.2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény I. cikkére vonatkozó gyakorlata értelmében „az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései az állam kötelezettségeit határozzák meg az alapjogok védelme és biztosítása érdekében, így közvetlenül ezen rendelkezések vonatkozásában sincs helye alkotmányjogi panasznak” {3231/2014. (IX. 22.) AB végzés [8]; 3024/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [32]; 3002/2020. (II. 4.) AB határozat, Indokolás [22]}. Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése pedig államcélt fogalmaz meg, amelyből a családok, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők védelmére irányuló állami kötelezettség ered. Az Alaptörvény e rendelkezésére, mivel nem az Alaptörvényben biztosított jogról rendelkezik, így alkotmányjogi panaszindítványt nem lehet alapítani {3127/2015. (VII. 9.) AB határozat, Indokolás [23]–[24]; 18/2020. (VII. 21.) AB határozat, Indokolás [22]}.

    [10] 3.3. Az indítvány a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében felsorolt követelményeinek az alábbiak szerint részben tesz eleget. Az indítvány a) tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 27. §); b) az eljárás megindításának indokait (az indítványozó mint kérelmezett kötelezése a kapcsolattartás végrehajtására); c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírósági döntéseket (a PKKB 46.Pk.500.115/2020/28-II. számú végzése, a másodfokú bíróság 49.Pkf.636.479/2020/3. számú végzése); d) az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [Alaptörvény II. cikke, IV. cikk (1) bekezdése, VI. cikk (1) és (2) bekezdése, XV. cikk (1) bekezdése, XVI. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése]; e) az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírósági döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel, valamint f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a másodfokú végzés alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt a PKKB végzésére is kiterjedően.
    [11] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés alapján az indítványnak – többek között – indokolást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [e) pont]. Az Alkotmánybíróság által vizsgálható alkotmányossági kérdés [Abtv. 52. § (2) bekezdés] meghatározásához szükséges tehát, hogy az indítványozó az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezésének alkotmányos tartalma és a támadott bírói döntés között szerinte fennálló ellentétet alkotmányjogilag is értékelhető érvekkel alátámassza.
    [12] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény II. cikkének, IV. cikk (1) bekezdésének, VI. cikk (1) és (2) bekezdésének, XV. cikk (1) bekezdésének, XVI. cikk (1) bekezdésének, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmére vonatkozó kifejezett indokolást nem adott elő, az indítványban felsorolt, alapjogok alkotmányos tartalmára az indítványozó nem hivatkozott, és nem is volt figyelemmel. Ilyen irányú indokolás hiányában a kérelem nem felel meg a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, és annak elbírálására nincs lehetőség {lásd hasonlóan: 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]}.

    [13] 3.4. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E két feltétel alternatív jellegű, bármelyik fennállása megalapozza a panasz befogadhatóságát.
    [14] Az Abtv. 29. §-ában írt első feltételt vizsgálva az Alkotmánybíróság a következőket hangsúlyozza. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése „egy processzuális alapjogot tartalmaz, amely elsősorban a bírósági eljárással szemben támasztott eljárási garanciák rendszerét jelenti” {3181/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [42]}. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a tisztességes eljárás (fair trial) „egy olyan minőséget jelent, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembe vételével lehet csupán megítélni. Ebből következően az egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes.” {6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [24]; 3046/2019. (III. 14.) AB határozat, Indokolás [47]} Ezen túl, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó részjogosítványok részleteit is kifejtette már az Alkotmánybíróság gyakorlata. Jelen alkotmányjogi panasz – a 6/1998. (III. 11.) AB határozat, valamint a 3375/2018. (XII. 5.) AB határozat megjelölésén túl – e gyakorlathoz képest nem vet fel olyan új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely a panasz befogadását és érdemi elbírálását a fair bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben indokolná.
    [15] A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség feltételének [Abtv. 29. § második feltétele] vizsgálata körében az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
    [16] Elöljáróban az Alkotmánybíróság utal a következő gyakorlatára: a „bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének” {3107/2016. (V. 24.) AB végzés, Indokolás [35]}. Az Alkotmánybíróság a bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz intézményén keresztül is az Alaptörvényt és az abban elismert jogokat oltalmazhatja {erről lásd elsőként: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. Vagyis az Alkotmánybíróság a bírói döntések felülvizsgálata során is az Alaptörvényben elismert alapjogi követelményrendszer tényleges érvényesülését garantálja. „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga, sem a diszkrimináció tilalma nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti »szuperbíróság« szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. […] A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert rendszere magában hordozza.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}
    [17] Jelen ügyben az eljáró PKKB és másodfokú bíróság végzéseikben foglalt döntéseik indokát adták. A PKKB az eljárási normában biztosított eszköz (gyermek meghallgatása) útján feltárta a kapcsolattartás elmaradása mögött húzódó körülményeket. Ezt követően a felek figyelmét felhívta arra, hogyan rendezhető a jog eszközével a közöttük fennálló ellentét (kapcsolattartás újraszabályozása iránti per kezdeményezése).
    [18] A kapcsolattartás pótlását elrendelő bírói döntés tehát tartalmaz a gyermek érdekét értékelő és figyelembe vevő irányú indokolást. A bírói döntések indokolási hiányosságaira való indítványozói hivatkozás nem elegendő érv a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára.
    [19] Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az indokolási kötelezettség konkrét ügyben történő megsértésének kételye sem merült fel, az eljáró bíróságok határozataikban számot adtak az érdemi döntést alátámasztó lényeges érvekről. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint „a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása” {3107/2016. (V. 24.) AB végzés, Indokolás [38]; 30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}.
    [20] Összefoglalva: az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet jelen ügyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni, és amely ezért az indítvány érdemi vizsgálatát indokolná.

    [21] 4. A fentiek szerint az alkotmányjogi panasz részben nem felel meg az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában, az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjába foglalt törvényi feltételnek, valamint nem teljesíti az Abtv. 29. §-ban írt befogadási kritériumokat, ezért azt az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Szabó Marcel s. k.,
        alkotmánybíró
        .
        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        04/27/2021
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. 49.Pkf.636.479/2020/3 of the Budapest-Capital Regional Court (enforcement of keeping contacts)
        Number of the Decision:
        .
        3466/2021. (XI. 3.)
        Date of the decision:
        .
        10/19/2021
        .
        .