Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01702/2017
Első irat érkezett: 08/31/2017
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.220/2015/18. számú ítélete és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 54. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (beavatkozás engedélyezése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/07/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Salamon László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.220/2015/18. számú ítélete és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 54. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó a perbeli felperes hitelezőjeként beavatkozás iráni kérelmet terjesztett elő, amelyet azonban a bíróság elutasított a sérelmezett jogszabályi rendelkezésre hivatkozással.
Az indítványozó álláspontja szerint ezért sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, a jogrovoslathoz való joga, mivel a bíróság nem biztosította a tisztességes eljárás lefolytatásához való jogot, valamint, hogy a felek jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják, nem akadályozta meg a perbeli alperes rendeltetésellenes és a johiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes magatartását, nem figyelmezette őt ennek következményeire, nem sújtotta pénzbírsággal, így olyan eljárási szabálysértések következtek be, amelyek az ügy érdemére súlyos kihatással voltak. .
.
Támadott jogi aktus:
    a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 54. § (1) bekezdés
    Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.220/2015/18. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1702_4_2017indkieg_anonimizált.pdfIV_1702_4_2017indkieg_anonimizált.pdfIV_1702_0_2017_indítvány_anonimizált.pdfIV_1702_0_2017_indítvány_anonimizált.pdf
.
A határozat száma: 3326/2018. (X. 16.) AB végzés
.
Az ABH 2018 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban)
.
A határozat kelte: Budapest, 10/02/2018
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.10.02 16:00:00 3. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3326_2018 AB végzés.pdf3326_2018 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.220/2015/18. számú ítélete, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 54. § (1) bekezdésének „– az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig –” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó magánszemély (a továbbiakban: indítványozó) az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjai, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.220/2015/18. számú ítélete, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 54. § (1) bekezdésének „– az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig –” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[2] 2. Az indítvány benyújtására okot adó ügynek az alkotmányjogi panasz elbírálása szempontjából lényeges elemei a következőek.

[3] 2.1. Egy gyógyszer-kiskereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság (a továbbiakban: Gyógyszertár) két, gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó beszállítójával (a továbbiakban: Nagykereskedők) olyan szállítási szerződést kötött, amely alapján a számlák kiegyenlítésére a szállítást követően 30, illetve 60 nap állt rendelkezésre. A két Nagykereskedő 2010-ben a szállítási szerződéseket felmondta, és azt követően nem szállított gyógyszert a Gyógyszertárnak. Az egyik Nagykereskedő – amely a szerződést a benyújtott számláinak ki nem egyenlítése miatt mondta fel – 2010. augusztus 11-én felszámolási eljárást kezdeményezett a Gyógyszertárral szemben. A Gyógyszertár tényleges működése 2011 augusztusára befejeződött, 2011. augusztus 2-án az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala a Gyógyszertár működési engedélyét visszavonta. A Gyógyszertár 2011. augusztus 19-i dátummal keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz, amelyben szerződések érvénytelenségének megállapítását, valamint azt kérte, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze a Nagykereskedőket kártérítés jogcímén, elmaradt haszon illetve nem vagyoni kár okán összességében több mint 200 000 000 forint megfizetésére. A keresetet a Gyógyszertár jogi képviselőjeként az indítványozó nyújtotta be. Utóbb – a 2010 augusztusában kezdeményezett felszámolási eljárás következtében – az illetékes bíróság elrendelte a Gyógyszertár felszámolását, melynek kezdő időpontja 2012. február 14. volt. A felszámolási eljárásban az indítványozó határidőben hitelezői igényt jelentett be, melyet nem vitatottként nyilvántartásba vettek. A felszámoló továbbra is az indítványozót bízta meg azzal, hogy a kártérítési perben a Gyógyszertárat képviselje. A Budapest Környéki Törvényszék 2013. május 3-án hozott ítéletében a kerestet elutasította. A Gyógyszertár fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2014. május 30-án az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Gyógyszertár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelynek eredményként a Kúria 2015. január 22-én kelt végzésében megállapította, hogy az eljárás – az egyik Nagykereskedő jogutódlással történő megszűnése miatt – 2013. december 31-én félbeszakadt, ennek következtében a Fővárosi Ítélőtábla ítélete, valamint a felek által teljesített minden perbeli cselekmény, így a felülvizsgálati kérelem is hatálytalan. A Fővárosi Ítélőtábla 2015 áprilisától a jogutódlás megállapítását követően a pert folytatta. A felszámoló 2015. július 17-i dátummal az indítványozónak a kártérítési per vitelére vonatkozó ügyvédi meghatalmazását visszavonta. A kártérítési perrel párhuzamosan a Gyógyszertár felszámolásához kacsolódó más eljárások is (csődbűncselekmény miatt büntetőeljárás, felszámolási eljárás felfüggesztése, és a felszámoló felmentésére irányuló per) folytak, melyekben – a kártérítési perben kapott képviseleti megbízásának megszűnte után – jogi képviselőként, illetve félként az indítványozó is részt vett.

[4] 2.2. Az indítványozó a 2016. március 21-én kelt, a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott iratában bejelentette, hogy a másodfokon folyamatban lévő kártérítési perbe be kíván avatkozni. Kifejtette, hogy a Gyógyszertár pernyertességéhez amiatt fűződik érdeke, mert a Gyógyszertár által 2010 áprilisában felvett hitel visszafizetésére készfizető kezességet vállalt. Hitelezői igénye nyilvántartásba vételre került; a Gyógyszertár pernyertessége esetén az megtérülne. A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.220/2015/10. számú végzésével a beavatkozás iránti kérelmet a régi Pp. 54. § (1) bekezdésére hivatkozva elutasította. A döntés – a régi Pp. 56. § (3) bekezdése és 233/A. §-a alapján – fellebbezési jogot biztosított a beavatkozás elutasításáról szóló végzés ellen. A Kúria mint másodfokú bíróság Gf.V.30.532/2016/2. számú végzésével a Fővárosi Ítélőtábla végzését 2016. december 15-i dátummal helybenhagyta.

[5] 2.3. A Fővárosi Ítélőtábla az alkotmányjogi panasszal támadott, 16.Gf.40.220/2015/18. számú ítéletét 2017. május 31-én hozta meg.

[6] 3. Az indítványozó ezt követően, határidőben nyújtotta be alkotmányjogi panaszát az elsőfokú bírósághoz. Indítványát utóbb – miután az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra szólította fel – kiegészítette. Indítványában érintettségét azzal kívánta igazolni, hogy a Gyógyszertár felszámolási eljárásában hitelezői igényt nyújtott be, melyet nyilvántartásba vettek. „A perben a saját nevem alatt ugyan nem vettem részt, de azt az érdekemet, hogy megtérüljön a hitelezői igényem a [… Gyógyszertár] képviselte. A személyes érintettségem körében hivatkozom arra a tényre, hogy amikor a Fővárosi Ítélőtábla előtt – miután a felszámoló a [… Gyógyszertár] jogi képviseletére vonatkozó ügyvédi meghatalmazásomat visszavonta – hitelezőként beavatkozási kérelmet terjesztettem elő, az ezt elutasító 16.Gf.40.220/2015/10. számú végzésében […] a Fővárosi Ítélőtábla biztosított számomra jogorvoslati jogot.” Az indítvány-kiegészítés tartalmaz ezen kívül olyan érvet, amelyet bár nem érintettsége igazolására hozott fel az indítványozó, de az ebben a körben az Alkotmánybíróság által esetlegesen figyelembe vehető: a Fővárosi Ítélőtáblának – az indítványozó által állított – eljárási jogsértései miatt neki „mint a felszámoló által elismert és nyilvántartásba vett magánszemély hitelezőnek érdekeim, törvényes és alkotmányos jogaim sérültek azzal, hogy az alperesek kártérítési felelőssége megállapításának elmaradása miatt nem jutottam hozzá az elismert hitelezői igényemhez”.

[7] 3.1. Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott, a régi Pp. 54. § (1) bekezdésének „– az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig –” szövegrésze alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogának sérelme okán kérte megállapítani. Nézete szerint a jogorvoslati joga azáltal sérül, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a régi Pp. ezen rendelkezésére hivatkozva elutasította a beavatkozás iránti kérelmét. „Megítélésem szerint a [régi]Pp. 54. § (1) bekezdése ésszerű indok nélkül szűkíti le a beavatkozás lehetőségét az elsőfokú eljárásra.” Ezen túl az alábbiakat fejtette ki: „[m]iután a per félbeszakadásának a [régi]Pp. 111. §-ában, továbbá a jogutód perbe lépésének és perbe vonásának a [régi]Pp. 61. §-ában rögzített előírásai egyaránt a Pp. Első Részében találhatók, ugyanakkor nem tartalmazzák azt a megszorító kitételt, hogy ezek az előírások csak az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig alkalmazhatók, a [régi]Pp. 54. §-a (1) bekezdésének az a mondatrésze, hogy a beavatkozás csak – az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig – lehetséges, alkotmányellenes”. Indítvány-kiegészítésében pedig az alábbiakat állította: „[a] jogorvoslati jogom sérelme a megsemmisíteni kért jogszabályi előírásnak a Fővárosi Ítélőtábla előtt 16.Gf.40.220/2015. számon folyamatban volt ügyben történt alkalmazása során következett be, mert a perbe a másodfokú eljárásba során történő beavatkozás iránti kérelmemet a bíróság a fellebbezésem elutasításával nem engedélyezte.”
[8] Az indítványozó a beavatkozási kérelem elutasításával szemben benyújtott fellebbezést elbíráló, a Kúria mint másodfokú bíróság Gf.V.30.532/2016/2. számú végzéséhez kapcsolódóan indítványt nem terjesztett elő.

[9] 3.2. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett, a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.220/2015/18. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelme miatt kérte. E körben részletesen vitatkozott és kritikát fogalmazott meg a különböző ügyekben és különböző fokokon eljárt bíróságok eljárásaival szemben. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletével kapcsolatban kifogásolta pl. hogy egy, az elsőfokú döntés meghozatalát követően, más ügyben készült szakértői véleményt – amelyet ő kívánt beavatkozóként benyújtani, de amelyet a beavatkozás elutasítása miatt a bíróság értelemszerűen nem fogadott be – nem vett figyelembe. Összefoglalóan az alábbiakkal érvelt az indítványozó: a „Fővárosi Ítélőtábla sem biztosította a felperesnek a per tisztességes lefolytatásához való jogát ([régi]Pp. 2. § (1) bekezdése), nem biztosította, hogy a felek a jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják [régi]Pp. 8. § (1) bekezdés. Nem akadályozta meg az I. rendű alperesnek és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. Nem akadályozta meg az I. rendű alperes jogi képviselőjének a [régi]Pp. 8. §-ának (2) bekezdésébe ütköző, emiatt rendeltetésellenes és a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe magatartását. […] Ennek következtében megalapozatlan, súlyosan jogellenes egyúttal az ügy érdemére kihatóan alaptörvény ellenes jogerős ítélet született. A per hivatalból, a [régi]Pp. 152.§-ának (1) bekezdése alapján – a [régi]Pp. 8. §-ának (2) bekezdése alapján történő felfüggesztése a felszámoló és a felszámoló jogi képviselőjének rosszhiszemű magatartásának megakadályozására is alkalmas lett volna.”
[10] Az indítványozó a XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmével kapcsolatban hivatkozott a bíróság indokolási kötelezettségének elmulasztására is.

[11] 3.3. Az indítványozó indítványában az Alaptörvény 28. cikkének a sérelmét is állította, ezt az indítványát azonban indítvány-kiegészítésében visszavonta.

[12] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi – formai és tartalmi – feltételeknek. A testület megállapította, hogy az indítvány határidőben érkezett.

[13] 4.1. Az indokolás [7]–[8] bekezdéseiben ismertetett, az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott indítvány kapcsán az Alkotmánybíróság az alábbiakra mutat rá. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, az (1b) bekezdés e) pontja alapján pedig a kérelem akkor határozott, ha indokolást tartalmaz arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Az indítványozó csak megnevezte az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt, a jogorvoslathoz való jogát, mely nézete szerint sérelmet szenvedett, ám – ahogyan az az indokolás [7]–[8] bekezdéseiben ismertetettekből kitűnik – azt, hogy ez a sérelem miben áll, nem indokolta meg. Nem nevezte meg, hogy mely joga tekintetében nem gyakorolhatta a jogorvoslathoz való jogát, hiszen az ügyben alperes Nagykereskedőkkel az indítványozó semmilyen jogviszonyban nem állt, a beavatkozást elutasító döntéssel szemben pedig a Fővárosi Ítélőtábla végzése biztosította a jogorvoslathoz való jogát, amelynek kezdeményezésével élt is. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti indítvány tehát ezen okokból nem felel meg a befogadás feltételeinek, érdemben nem bírálható el.

[14] 4.2. Az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott, az indokolás [9]–[10] bekezdéseiben részletezett indítvány a kifogásolt ítéletet megelőző (és több más, párhuzamosan folyamatban volt más) bírósági eljárást és a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, és nem a Fővárosi Ítélőtáblának a beavatkozás elutasítása tárgyában hozott döntését vitatja. Az Abtv. 27. §-a alapján az „egyedi ügyben érintett személy” nyújthat be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz (ha annak egyéb feltételei is fennállnak). Az Abtv. 52. § (4) bekezdése szerint: „[a]z alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia”. Az indítványozó érintettségét arra hivatkozással kérte megállapítani, hogy elismert érdeke fűződik a Gyógyszertár pernyertességéhez, illetve, hogy a Fővárosi Törvényszék biztosított számára fellebbezést a beavatkozást elutasító végzéssel szemben. Az Alaptörvényben biztosított, megsértett jogként kizárólag az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozott. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 3125/2018. (IV. 9.) AB végzésében már kifejtette: „[a] tisztességes bírósági eljáráshoz való jog az eljárásban részt vevők, alapvetően a felek eljárási jogainak érvényesülését biztosítja, és ez az alapjog nem biztosít jogosultságot bárki számára, aki az eljárásnak nem résztvevője” (Indokolás [12]). Az indítványozó az eljárásban nem vett részt, hiszen beavatkozási kérelmét elutasították, a jogerős ítélet reá nézve rendelkezést nem tartalmaz. Az indítványozó nem hivatkozott arra, hogy a per alpereseivel szemben bármilyen személyes követelése fennállna; követelése a per felperesével, a Gyógyszertárral szemben áll fenn. Az indítványozó követeléséért a Gyógyszertár (lett volna) köteles a saját vagyonával helyt állni; az, hogy az adott kártérítési per nem vezetett eredményre, az indítványozó és a Gyógyszertár közötti jogviszonyt nem érinti. A sikeres kártérítési per kétségtelenül nagyobb eséllyel biztosította volna az indítványozó hitelezői igényének megtérülését, azonban ez a kártérítési és a hitelezői igény sikerét illetően olyan távoli oksági kapcsolat, amely a jelen ügyben, az Alaptörvény XXVIII. cikkének sérelmére hivatkozó indítvány esetén az indítványozó érintettségét nem alapozza meg. Erre tekintettel az indítvány nem felel meg az Abtv. 27. §-ában foglalt feltételnek, így érdemben nem bírálható el.
[15] A fentiek alapján az indítvány befogadásának feltételei nem állnak fenn.

[16] 5. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (1)–(2) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Abtv. 27. §-ára, 52. § (1) bekezdésére és (1b) bekezdésének e) pontjára, 52. § (4) bekezdésére, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) és h) pontjaira tekintettel – visszautasította.

    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
    tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Horváth Attila s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szabó Marcel s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Salamon László s. k.,
    előadó alkotmánybíró

    Dr. Szalay Péter s. k.,
    alkotmánybíró

    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    08/31/2017
    Subject of the case:
    .
    constitutional complaint against the judgement No. 16.Gf.40.220/2015/18 of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal and Section 54 (1) of the Act III of 1952 on the Civil Procedures (approval to intervention)
    Number of the Decision:
    .
    3326/2018. (X. 16.)
    Date of the decision:
    .
    10/02/2018
    .
    .