Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - egyrészt a Kúria Pfv.V.20.675/2022/2. számú végzése másrészt a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.630.178/2022/6. számú ítélete és a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 14.P.21.681/2019/98. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók, mint alperesek ellen hibás teljesítés miatti kellékszavatosság címen indítottak felperesek pert. Az elsőfokú bíróság alpereseket egyetemlegesen tőke és perköltség megfizetésére kötelezték, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A Kúria az alperesek által kérelmezett felülvizsgálatot megtagadta.
Az indítványozók álláspontja szerint a felperesek kellékszavatosság iránti igényt nem terjeszthettek volna elő, mert a kereseti kérelem nem a felperesek külön tulajdonára, hanem a társasházi közös tulajdonba tartozó épületelemekre vonatkozik, így a keresetlevelet a bíróságnak vissza kellett volna utasítania. Továbbá a bíróságok szembe mentek a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel (Társasházi Törvény), mivel alaptörvény-ellenes módon a felperesek külön tulajdonaként állapították meg a társasházi közös tulajdon elemeit, és ezen indokolásra alapították az ítéleteiket. A fentiek alapján a bíróságok döntései a tulajdonhoz való jogot sértik. Az indítványozók véleménye szerint a Kúria a tisztességes eljárásra irányuló alaptörvényi mércétől eltérve valótlanul puszta felsorolásnak minősítette az indítványozók érveléseit, megállapítva, hogy a kérelem indokolást és jogi érvelést nem tartalmaz, ekként alaptörvény-ellenesen, tisztességes eljárást sértve megvonta a Kúria előtti jogorvoslathoz való jogukat. .
. |