English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01183/2019
Első irat érkezett: 07/11/2019
.
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.451/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/08/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 7.Bv.186/2018/30. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.451/2019/2. számú végzése alaptürvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy jogi képviselője útján kártalanítás iránti kérelmet nyújtott be a büntetés-végrehajtási intézetben tapasztalt alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt. A kártalanítás iránti kérelemhez ügyvédi meghatalmazás nem került csatolásra. Az elsőfokon eljáró bíróság felhívására az indítványozó olyan ügyvédi meghatalmazást csatolt, amelynek aláírására csupán a kártalanítási kérelem jogi képviselő általi benyújtását követően került sor a részéről. A bíróság a kártalanítási kérelmet - figyelemmel arra, hogy a meghatalmazás a kérelem benyújtását követően került az indítványozó által aláírásra, így a kérelem nem a jogosulttól származik - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság eljárása sértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az indítványozó jogi képviselője a másodfokú eljárásban megfelelően igazolta képviseleti jogosultságát. .
.
Támadott jogi aktus:
    Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 7.Bv.186/2018/30. számú végzés, Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.451/2019/2. számú végzés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
III. cikk (1) bekezdés
IV. cikk (4) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1183_2_2019_indkieg_anonim_2.pdfIV_1183_2_2019_indkieg_anonim_2.pdfIV_1183_0_2019_indítvány_anonim_2.pdfIV_1183_0_2019_indítvány_anonim_2.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3123/2020. (V. 8.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 04/21/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.04.21 17:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3123_2020 AB végzés.pdf3123_2020 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 15.Bv.186/2018/30. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.451/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Kollár Andor ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.

      [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege a következőképpen foglalható össze: az indítványozó, korábbi fogvatartott, kártalanítási kérelmet nyújtott be jogi képviselője útján, alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt 2017. május 15. napján.
      [3] Kérelmében többek között hivatkozott a jogszabályban előírt élettér hiányára, valamint az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülményekre.
      [4] Az elsőfokon eljáró Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ugyanis a kérelmező a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 70/A. § (5) bekezdés b) pontja alapján a kérelem arra nem jogosult személytől származik, tekintettel arra, hogy az ügyben a jogi képviselő jogosultságának igazolását nem csatolták, majd a pótlólagosan megküldött meghatalmazás a kérelem benyújtását követően kelt, így az igazolásra nem volt alkalmas.

      [5] 1.2. Az érdemi elbírálás érdekében tett védői fellebbezés folytán, a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék a fellebbezést nem ítélte alaposnak, az elsőfokú bírósággal mindenben egyetértett és az 5.Bpkf.451/2019/2. számú végzésével a döntést helybenhagyta.
      [6] Indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a fellebbezésben utólag hivatkozott okirat megbízási szerződésnek és nem ügyvédi meghatalmazásnak minősül, így továbbra sem lehetett megállapítani azt, hogy a kérelem a jogosulttól származó volt.

      [7] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 7.Bv.186/2018/30. számú végzése és a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bpkf.451/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert véleménye szerint azok sértik az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdését, a IV. cikk (4) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdését.

      [8] 2.1. Alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében az indítványozó kifejtette, hogy a bírói jogalkalmazás és jogértelmezés szerinte önkényes volt, így nem tett eleget az Alaptörvényben 28. cikkében foglalt jogértelmezési kötelezettségeknek – amely fogalmi egységet alkot az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljárás követelményével –, valamint a Bv. tv. rendelkezéseinek értelmezése során az eljáró bíróságok figyelmen kívül hagyták a törvény és a jogalkotó célját, ezáltal megfosztva a kérelmezőket attól, hogy a fogvatartás alatt elszenvedett sérelmeikért hazai fórum előtt részesülhessenek hatékony jogorvoslatban. Az indítványozó szerint ezért nincs összhang az Alaptörvény és a támadott végzések között.
      [9] Az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésében foglalt kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmának, valamint a IV. cikk (4) bekezdésében foglalt alaptalan vagy törvénysértő módon történő szabadságkorlátozás esetére járó kártalanításhoz való jogának megsértését abban látta, hogy a Magyar Állam számára nem biztosította megfelelően az emberhez méltó fogvatartási körülményeket, valamint jelen ügyben érdemi vizsgálat nélkül elutasították a kérelmet, így ezáltal is megfosztva attól, hogy a törvény által biztosított utólagos kompenzációban részesülhessen.
      [10] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal kapcsolatban az indítványozó utal az Alkotmánybíróság gyakorlatára, miszerint azt csak az egész eljárásra figyelemmel lehet megítélni [6/1998. (III. 11.) AB határozat].
      [11] Ezen bekezdés sérelmével kapcsolatban szintén kifejtette, hogy az eljáró bíróságok nem vizsgálták érdemben a kérelmét, annak ellenére, hogy a fellebbezésben a kérelmező kifejezetten nyilatkozott arról, hogy jogi képviselője az ő megbízása alapján és nevében járt el, az elsőfokú végzést mégis helybenhagyták. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog kapcsán is kifogásolta azt, hogy a több hónapon át tartó alapvető jogi sérelmek figyelmen kívül hagyásával megfosztották az Alaptörvény IV. cikk (1) bekezdésben foglalt kártalanításhoz való jogától. Erre tekintettel kitért arra, hogy önmagában a bírói út formális igénybevételének lehetősége nem jelenti azt, hogy az eljárási garanciák teljesülnek. Az eljáró bíróságok döntéseinek meghozatala során ezek az immanens biztosítékok viszont nem érvényesültek.
      [12] Emellett álláspontja szerint nem érvényesült megfelelően a bírói jogvédelem sem, ami az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jog körébe tartozik. Szerinte az eljáró bíróságok akár az első megkeresésnél, akár a döntést megelőző időben bármikor tájékoztatták volna az indítványozót a meghatalmazással kapcsolatos álláspontjukról, ami viszont nem történt meg.

      [13] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.

      [14] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.

      [15] 3.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány – az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdése, IV. cikk (4) bekezdése, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében – a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést, indokolja annak Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítését.

      [16] 3.3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz – az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdése, IV. cikk (4) bekezdése, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában – az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
      [17] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben kártalanítási kérelmet nyújtott be. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott ítélettel szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
      [18] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
      [19] Az Alkotmánybíróság állandósult gyakorlata szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi. Ebből következően az Alkotmánybíróság tartózkodik attól is, hogy törvényértelmezési és dogmatikai, szakjogi kérdésekben állást foglaljon {7/2013. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [33], [38]; 3074/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [68]} mindaddig, amíg a jogalkalmazói jogértelmezés közvetlenül nem befolyásolja valamely alapjog gyakorolhatóságát és tényleges érvényesülését {13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [51]; 14/2015. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [51]}.

      [20] 3.4. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott – figyelembe véve az eljáró bíróságok végzésében kifejtett, folyamatos fogvatartás tényével kapcsolatos indokolását – hogy az indítványozó panasza a sérelmezett döntéssel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, tehát nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

      [21] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Handó Tünde

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Schanda Balázs

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          előadó alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/11/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 5.Bpkf.451/2019/2 of the Szeged Regional Court (compensation due to detention conditions)
          Number of the Decision:
          .
          3123/2020. (V. 8.)
          Date of the decision:
          .
          04/21/2020
          .
          .