Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Dunaújvárosi Járásbíróság 7.P.20.889/2019/39. számú ítélete, a Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.203/2021/6. számú ítélete és a Kúria Gfv.VI.109/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - kérte a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1 törvény) 1. § (1) bekezdése részleges megsemmisítését úgy, hogy a "pénzügyi lízing" meghatározás a felsorolásból törlésre kerüljön, valamint az 1. § (1a) bekezdése részleges megsemmisítését úgy, hogy a "pénzügyi lízing" meghatározás a felsorolásból törlésre kerüljön, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (DH2 törvény) 2. § 5. pontjának megsemmisítését, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (DH3 törvény) 1. § (1) bekezdés a) pontjának részleges megsemmisítését úgy, hogy a "pénzügyi lízingszerződésre" meghatározás a felsorolásban ne szerepeljen, végül a DH3 törvény 2. § (1) bekezdés c), d) és d) pontjának részleges megsemmisítését úgy, hogy a felsorolásokban ne szerepeljenek a "pénzügyi lízing" meghatározások.
Az indítványozó keresetet nyújtott be a pénzügyi intézettel (alperes) szemben, amelyben a vele kötött lízingszerződés létre nem jöttének, teljes, illetve részleges érvénytelenségének megállapítását, jogkövetkezményként pedig a szerződés hatályossá nyilvánítását és az alperes fizetésre kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság megállapította a lízingszerződés érvénytelenségét, ezt meghaladóan a keresetet - bizonyítatlanságra hivatkozva - elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az indítványozó keresetét teljes egészében elutasította. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint az esemény bekövetkeztekor hatályos jog szerint a lízingszerződés eltér az egyéb pénzügyi szerződésektől, a lízingszerződés atipikus szerződés, a lízingbevevő nem kötelezett, hanem jogosulttá válik, a lízingtárgy használatáért pedig előre fizet. A devizaalapú lízingszerződés álláspontja szerint a kirovó pénznemben kellene rögzíteni, és nem forintban, az ezzel ellentétesen megkötött szerződés nézete szerint semmis, ugyanakkor a jogalkotó azokat - jogszabály-ellenesen - joghatás kiváltására alkalmassá tette. A sérelmezett jogszabályi rendelkezések álláspontja szerint sértik a jogállamiság részét képző jogbiztonság elvét, a magán- és családi élete tiszteletbentartásához fűződő jogát, az otthon nyugalmát és a személyes adatai védelméhez fűződő jogát. Az alaptörvény-ellenes jogszabályok alkalmazásával hozott bírói döntések sértik a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát..
. |