Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01418/2015
Első irat érkezett: 05/20/2015
.
Az ügy tárgya: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28. ) Korm. rendelet 97. § (1) bekezdés b) pontja, és 98. § (1) bekezdése, és egyéb jogszabály elleni alkotmányjogi panasz (külföldi rendszám, és jármű okmányának elvétele)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/10/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - kérte a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28. ) Korm. rendelet 97. § (1) bekezdés b) pontja, és 98. § (1) bekezdése, valamint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és c) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó közúti ellenőrzése során az eljáró rendőri szerv a német rendszámú lakóautója okmányait elvette, és a rendszámát levette. A gépjárművet azóta sem tudja használni.
Az indítványozó álláspontja szerint a rendőri intézkedés és a támadott rendelkezések megsértették az Alaptörvény II. cikkébe foglalt emberi méltósághoz való jogát, mert korlátozták a házastársával együtt abban, hogy a szabadságát akarata szerint felhasználhassa, a XIII. cikkébe foglalt tulajdonhoz való jogát, mert korlátozták a lakóautója használatában, a IV. cikkébe foglalt szabadsághoz való jogát, és a XXVII. cikkébe foglalt szabad mozgáshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogát, mert semmilyen jogorvoslattal nem tudott élni a hatósági korlátozás ellen. .
.
Indítványozó:
    Dr. Udvardy Tamás
Támadott jogi aktus:
    326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról
    a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról, 97. § (1) bekezdés b) pontja,, valamint a 98. § (1) bekezdése,
    a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és c) pontjai
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
C) cikk (3) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
IV. cikk
XIII. cikk
XXVII. cikk
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1418_2_2015_ind_kieg.pdfIV_1418_2_2015_ind_kieg.pdfIV_1418_0_2015_inditvany.pdfIV_1418_0_2015_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3256/2015. (XII. 22.) AB végzés
    .
    Az ABH 2015 tárgymutatója: jogorvoslat kimerítése; rendőri intézkedés jogszerűsége
    .
    A határozat kelte: Budapest, 12/07/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.12.07 15:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3256_2015_végzés.pdf3256_2015_végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 97. § (1) bekezdés b) pontja és a 98. § (1) bekezdése, továbbá rendőri intézkedés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1.1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) és (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Indítványozta a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Budakeszi Rendőrörs által foganatosított intézkedés, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.R.) 98. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését.
      [3] Véleménye szerint a kifogásolt intézkedéssel (a tulajdonában álló személygépjármű okmányainak és rendszámának elvételével) sérült a tulajdonhoz, valamint a jogorvoslathoz való joga, továbbá emberi méltósága és a jogállamiság elve. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy személyében miért minősül érintettnek; vitatta a tett intézkedés és az azt alátámasztó leiratok jogszerűségét; utalt a fellebbezhető alakszerű határozat hiányára; nyilatkozott arról, hogy jogorvoslati eljárás az ügyében nincs folyamatban.
      [4] A kifogásolt jogszabályi rendelkezés lehetőséget teremt az alakszerű határozat és indokolás nélküli tulajdonjog-korlátozásra, ezáltal az indítványozó szerint sérül a tulajdonhoz, valamint a jogorvoslathoz való jog, ezen túlmenően a méltóság, a jogállamiság és a nyilatkozattétel elve is.
      [5] Alaptörvényi rendelkezéseket az indítványozó nem nevesített, alapvető jogi sérelmének indokát csak részlegesen fejtette ki.

      [6] 1.2. Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra szólította fel az indítványozót, amelyben tájékoztatta az Abtv. 26. §-a szerinti alkotmányjogi panasztípusok benyújtásának feltételeiről, a határozott kérelem mibenlétéről. Felhívta továbbá az indítványozó figyelmét arra is, hogy kérelme nem tartalmazza az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit, hiányzik belőle a kellő alkotmányossági szempontú indokolás, és elmulasztotta az érintettséget igazoló dokumentumok csatolását.
      [7] Az indítvány-kiegészítés leszűkítette a kérelmet az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti panaszra, bővítette a Korm.R. támadott rendelkezéseinek körét [97. § (1) bekezdés b) pontja és a 98. § (1) bekezdése], kiterjesztette az indítványt a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) 3. § (1) bekezdés a) és c) pontja normakontrolljára.
      [8] A Panasztv.-vel kapcsolatban kifejtette, hogy túlságosan szerteágazó az eljárás, a közigazgatási döntés ellen bírósághoz kell fordulni, és csak ennek kimerítését követően van lehetőség alkotmányjogi panasz előterjesztésére. A Korm.R.-rel összefüggésben nevesítette az Alaptörvény általa sérülni vélt rendelkezéseit, így a tulajdonhoz való jogot védő XIII. cikket, az alacsony jogforrási szint kapcsán az I. cikk (3) bekezdését, az emberi méltóság részét képező önrendelkezési jogot biztosító II. cikket. Felhívta az Alaptörvény IV. és XXVII. cikkét a személyes szabadság és a szabad mozgáshoz való jog kapcsán, a C) cikk (3) bekezdését és a B) cikk (1) bekezdését a kényszer alkalmazása miatt, ami egyúttal a jogállamiság elvével is ellentétes. Végezetül a XXVIII. cikk (7) bekezdését citálva utalt a jogorvoslathoz való jog és a tisztességes eljárás követelménye érvényesülésének sérelmére.

      [9] 1.3. Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az indítványozóval szemben rendőri intézkedést foganatosítottak, amelynek során az intézkedő rendőr elvette az indítványozó tulajdonában álló lakóautó rendszámtábláit, forgalmi engedélyét és egyéb iratokat. Az indítványozó megfogalmazása szerint autója a „német jog hatálya alatt érvényesen forgalomba helyezett” jármű. A rendőrhatósági ügyeletessel folytatott beszélgetésből tudta meg, hogy sárga színű rendszámával nem jogosult Magyarország területén közlekedni. Az intézkedést követően levélben tájékoztatták az indítványozót arról, hogy egy ORFK leirat volt az intézkedés alapja. Az intézkedéssel szemben panaszt tett, de elutasították azzal, hogy nem érinti a jogát.
      [10] Az indítványozó az általa elszenvedett intézkedésről azt gondolja, hogy totális önkényhez vezet, mert a „sokkal később esetlegesen bekövetkező jogorvoslathoz való jog már egy okmányiroda előtt igazgatási eljárásban nem tud megfelelő jogorvoslatként működni”. Ezért kért közvetlenül az Alkotmánybíróságtól jogvédelmet.

      [11] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. Ennek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi feltételeknek.
      [12] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapította. Eredetileg az Abtv. 26. § (1) bekezdését is felhívta, de azt az indítvány-kiegészítésében visszavonta.
      [13] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg az alkotmányjogi panasz benyújtását lehetővé tevő törvényi feltételeknek.
      [14] Az ügyben nem folyt bírósági eljárás, így az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panasz, amely az adott ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabállyal szemben nyújtható be, már csak e miatt a körülmény miatt is, elesik.
      [15] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti ún. kivételes panasz előterjesztése pedig csak akkor lehetséges, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következik be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése a benyújtásra az alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül teremt lehetőséget.
      [16] Az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések 2015. január elsejét megelőző időpontban léptek hatályba, így a 2015. július 6-án benyújtott alkotmányjogi panasz – a normakontroll kérelem tekintetében – elkésett.
      [17] A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) jogorvoslati fejezetébe tartozó 92. §-a szerint, akinek a rendőri intézkedés alapvető jogát sértette, választása szerint panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagy kérheti, hogy panaszát a Független Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az Rtv. 93/A. § (9) bekezdése értelmében az országos rendőrfőkapitány határozata ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ennek alapján az is megállapítható, hogy a támadott rendőri intézkedés során alkalmazott és az indítványozó által támadott Korm.R. rendelkezések által okozott esetleges jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó nem merítette ki.
      [18] Az Alkotmánybíróság az indítványozó által támadott rendőri intézkedéssel kapcsolatban megállapította, hogy sem a rendőrségi jogalkalmazás általában, sem pedig az egyes rendőri intézkedések vizsgálata nem tartozik hatáskörébe.

      [19] 3. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d), e) és f) pontja alapján visszautasította.

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/20/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3256/2015. (XII. 22.)
          Date of the decision:
          .
          12/07/2015
          .
          .