A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 31. napjáig hatályban volt, a helyi adókról szóló, többször módosított 37/2008. (XI. 28.) Ök. számú rendelete 6–7. §-a alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére, alkalmazásának kizárására, továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.28.960/2013/4. számú ítélete, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala V-B-007/03427/3-4/2012. számú telekadót megállapító jogerős határozata, Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat jegyzője AD-11461/12/2012., és AD-11461/15/2012. számú határozatai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] A temetkezéssel foglalkozó gazdasági társaság (továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó többször kiegészített alkotmányjogi panaszában az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a – 2012. december 31. napjáig hatályban volt – helyi adókról szóló 37/2008. (XI. 28.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 6–7. §-a alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését, valamint ez alapján az érintett rendelkezések egyedi ügyében való alkalmazhatatlanságának megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Abtv. 27. §-a alapján kérte továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.28.960/2013/4. számú ítélete, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala V-B-007/03427/3-4/2012. számú telekadót megállapító jogerős határozata, és Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat jegyzője AD-11461/12/2012., és AD-11461/15/2012. számú határozatai alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is. Az indítványozó az Ör. és a támadott bírósági ítélet (valamint a korábban született hatósági határozatok) kapcsán az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésének, valamint a XV. cikk (2) bekezdésének sérelmére hivatkozott.
[2] Az indítványozó – közvetetten, egy Zrt.-n keresztül – Budapest Főváros kizárólagos tulajdonában álló vállalatként a főváros több kerületében köztemetőket tulajdonol és tart fent. Ezen köztemetők területe után, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Hatv.) telekfogalmának változásai következtében az indítványozónak 2012. január 1-től május 14-ig terjedő időszakra jelentős mértékű telekadó fizetési kötelezettsége keletkezett a helyi (telek)adókat megállapító, érintett kerületi önkormányzatok felé. Ez alól a peres iratokból feltárt nyilatkozata alapján – a közigazgatási per idején – csak a kőbányai Újköztemető, és a XII. kerületi Farkasréti Temető volt kivétel, amelyek tekintetében az érintett önkormányzati adóhatóságok a telekadót addig még nem vetették ki.
[3] Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat jegyzője, mint elsőfokú hatóság AD-11461/12/2012. számú határozatában 71 163 925 forint éves telekadó megfizetésére kötelezte az indítványozót, melynek mértékét utóbb AD-11461/15/2012. számú határozatában – tekintettel a Hatv. 2012. május 15-től hatályba lépő újabb módosítására, mely alapján a temető fogalma alá tartozó földterület kikerült a telek fogalma alól – időarányosan 26.248.989. forintra módosította. Indítványozó ezen határozatok ellen fellebbezéssel élt, melynek eredményeképpen Budapest Főváros Kormányhivatala V-B-007/03427/3-4/2012. számú határozatában az elsőfokú határozatokat – azok indokolásának megváltoztatása mellett – helybenhagyta.
[4] Indítványozó a Kormányhivatal döntésének felülvizsgálata iránt kereseti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság megvizsgálta a telekadó kivetésének jogszerűségét, és 28.K.28.960/2013/4. számú ítéletében a keresetet elutasította.
[5] Az indítványozó a jelen ügyben előterjesztett alkotmányjogi panasza mellett az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet is benyújtott a Kúriához.
[6] Az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárására tekintettel az Ügyrend 46. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a (3) bekezdésben írtak szerint külön végzés hozatala nélkül, az eljárási határidők meghosszabbításával az eljárását szüneteltette, továbbá az Abtv. 57. § (2)–(3) bekezdésében, valamint az Ügyrend 46. § (4) bekezdésben foglaltak szerint intézkedett a Kúria felülvizsgálati döntéséről való tudomásszerzés érdekében.
[7] A Kúria eljáró tanácsa – tekintettel arra, hogy véleménye szerint a 2013. január 1-ig hatályban volt Ör. 7. §-a a Hatv. 6. § c)–d) pontjaival nem volt összhangban – figyelemmel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 48. § (3) bekezdésére, Kfv.V.35.578/2013. számú végzésével a Pp. 155/C. §-a alapján felfüggesztette az előtte folyamatban lévő per tárgyalását és az (1) bekezdés szerinti nemperes eljárást kezdeményezett, amelyben indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 2012. január 1. és május 14. között hatályos 7. §-ának vizsgálatát, a jogszabálysértés megállapítását, a rendelkezés megsemmisítését, valamint a perben való alkalmazás tilalmának kimondását.
[8] Az indítvány alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2015. április 14. napján kelt Köf.5066/2014/4. számú határozatában megállapította, hogy az Ör. 2012. január 1. és 2012. május 14. között hatályos 7. §-a törvényellenes volt, továbbá, hogy az nem alkalmazható a Kúria Kfv.V.35.578/2013. számú folyamatban lévő perében, valamint valamennyi, a törvényellenesség megállapítása időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
[9] A Kúria eljáró tanácsa az Önkormányzati Tanács fenti határozatára tekintettel a 2016. március 3-án kelt Kfv.V.35.337/2015/3. számon hozott felülvizsgálati ítéletében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság támadott ítéletét hatályon kívül helyezte, valamint a per alperesének, Budapest Főváros Kormányhivatalának V-B-007/03427/3-4/2012. számú határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – megváltoztatta akként, hogy az indítványozót 2012. január 1. és 2012. május 14. között telekadó fizetési kötelezettség nem terheli. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban meghozott döntést 2016. március 22-én megküldte az Alkotmánybíróságnak.
[10] Az Abtv. 59. §-a értelmében az Alkotmánybíróság kivételesen, nyilvánvalóan okafogyottá vált ügyek esetében a folyamatban levő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 63. § (2) bekezdés d)–e) pontjai alapján az indítvány okafogyottá válik, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a megtámadott bírói döntést hatályon kívül helyezte, továbbá ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.
[11] A fentiek értelmében az alkotmányjogi panasz – a Kúria Kfv.V.35.337/2015/3. számon hozott felülvizsgálati ítélete alapján az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett része tekintetében, a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5066/2014/4. számú határozatára tekintettel pedig az Abtv. 26. § (1) alapján előterjesztett része tekintetében – nyilvánvalóan okafogyottá vált.
[12] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-ában és az Ügyrend 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, az Ügyrend 67. § (2) bekezdés d)–e) pontja alapján az alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszüntette.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnökhelyettese
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |