Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00213/2016
Első irat érkezett: 02/05/2016
.
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.176/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (minősített befolyás, törvényességi felügyeleti eljárás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/18/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - kéri a Kúria Gfv.VII.30.176/2015/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - perbeli felperes - gazdasági társaság tagja, amely ellen törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be, mivel álláspontja szerint a társaság egyes tagjai minősített befolyással rendelkeznek amelyet nem jelentettek be az illetékes cégbíróságon, így nem tettek eleget a jogszabályban meghatározott kötelezettségüknek. Az indÍtványozó kérelmét a bíróság elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, azonban a Kúria a jogerős végzést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot, mivel az indítványozó a minősített befolyás megállapításának hiányában nem tudja érvényesíteni akaratát, valamint osztalékot az üzletrésze után nem kap, azt piaci értéken értékesíteni nem tudja..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Gfv.VII.30.176/2015/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
T) cikk
XIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_213_3_2016_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_213_3_2016_ind_kieg_anonimizált.pdfIV_213_0_2016_inditvany_anonimizált.pdfIV_213_0_2016_inditvany_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3209/2016. (X. 17.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: osztalék; tulajdonhoz való jog
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/11/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.10.11 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3209_2016 AB végzés.pdf3209_2016 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      alkotmányjogi panasz visszautasításáról

      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.VII.30.176/2015/4. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó a Kúria Gfv.VII.30.176/2015/4. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó indítványában az Alaptörvény T) cikkének és XIII. cikk (1) bekezdésének (a tulajdonhoz való jog) sérelmére alapította a támadott végzés alaptörvény-ellenes­ségét.

      [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául fekvő ügy lényege az indítvány alapján az alábbiakban összegezhető.
      [4] Az indítványozó 2014. július 9-én – mint az érintett gazdasági társaság tagja – törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújtott be az Egri Törvényszék Cégbíróságához azzal a céllal, hogy a bíróság állapítsa meg a gazdasági társaság jogellenes működését, és indítson a hivatkozott társaság ellen törvényességi felügyeleti eljárást, illetve a jogellenes működésért felelős tagokat sújtsa pénzbírsággal. Kérelmében előadta, hogy az említett tagok a cég működésére irányadó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 52. § (1) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. § (1) és (4) bekezdése értelmében minősített befolyásszerzőknek minősülnek. befolyásszerzésük létrejöttét – jogszabályban előírt kötelezettségük ellenére – a cégbíróságnak nem jelentették be. Az Egri Törvényszék Cégbírósága, a Debreceni Ítélőtábla, majd a Kúria elutasította kérelmeit arra hivatkozással, hogy a hivatkozott tagok esetében nem áll fenn a minősített befolyás.
      [5] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy mivel a minősített befolyás nem került megállapításra, így nem tudta kérni a Gt. 53. § (1) bekezdése alapján a minősített befolyással rendelkező tagokat, hogy piaci értéken vásárolják meg üzletrészét. A hivatkozott tagok tényszerűen fennálló minősített befolyása következtében a taggyűléseken nem tudja akaratát érvényesíteni, sőt – a társaság nyereséges gazdasági tevékenysége dacára – osztalékot sem kap a tulajdonát képező üzletrész után. Állítása szerint a gazdasági társaság addig nem fizet osztalékot, amíg a minősített befolyással rendelkező családtagokon kívül más tagja is van. Mivel a minősített befolyással rendelkező tagok piaci értéken nem veszik meg az üzletrészét, illetve ilyen körülmények között azt harmadik személy sem veszi meg, így az üzletrésze feletti tulajdonjogából fakadó részjogosítványokat gyakorolni nem tudja, annak tartalmát a minősített befolyással rendelkező tagok gyakorlatilag kiüresítették.
      [6] Mindezekből kifolyólag nem rendelkezhet szabadon a tulajdonát képező üzletrész felett, ami sérti az Alaptörvény XIII. cikkének (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogát.
      [7] Az indítványozó az Alaptörvény T) cikkének [az indítványból egyértelműen kideríthető módon a T) cikk (1) bekezdésének] sérelmét azon az alapon állította, hogy Kúria ítéletével véleménye szerint lényegében mentesítette a Társaságot egyes törvényi rendelkezések betartása alól, miáltal a jogbiztonság is sérült.

      [8] 2. Az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról.

      [9] 2.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a formai befogadhatósági feltételeknek megfelel. Az indítványt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt törvényi határidőn belül terjesztették elő (a 2015. november 30-i kézhezvételhez képest alkotmányjogi panasz indítványát 2016. január 29-én nyújtotta be), az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (Abtv. 27. §), a támadott bírói döntést (Kúria Gfv.VII.30.176/2015/4. számú végzése), az Alaptörvény sérelmet szenvedett rendelkezéseit [Alaptörvény T) cikk, illetve XIII. cikk (1) bekezdés], továbbá a fentiek szerint indokolta azt, hogy a bíróság döntését miért tekinti ellentétesnek az Alaptörvény felhívott rendelkezésével, és határozott kérelmet terjesztett elő a támadott bírósági végzés megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1) (1b) bekezdés].

      [10] 2.2. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [11] A tartalmi vizsgálat során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó érintett – az alapul fekvő ügyben a felülvizsgálati kérelem előterjesztője –, valamint a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, a Kúria támadott felülvizsgálati végzésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

      [12] 2.3. Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapítja, hogy az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése nem tekinthető Alaptörvényben biztosított jognak, így konkrét alapjogsérelmet sem alapozhat meg {vö. 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [42]}.
      [13] Az Alkotmánybíróság másrészt megállapítja, hogy a jövőben, több egyéb körülménytől is függően, esetlegesen kifizetendő (magasabb) vételárra, osztalékra az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jog védelmi köre nem terjed ki. Az osztalék iránti tagi követelés kötelmi és nem dologi jogi igény, másrészt az üzletrész aktuális piaci ellenértékén történő, meghatározott, konkrét személyek általi megvásárlásának követelése az adott tényállás mellett csak lehetőség, nem pedig dologi jellegű hatalmasság az érintett tag részéről, így ezen igény a konkrét ügyben, nem tartozik az alkotmányos tulajdonvédelem körébe. A „védelmi funkció és szerep csak és kizárólag a már megszerzett tulajdonjog védelmére terjed ki, függő helyzetben lévő, még el nem bírált bejelentésre, kérelemre, igényre azonban nem” {lásd 3115/2013. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [34]}.
      [14] Az Alkotmánybíróság másrészt megállapítja, hogy a Kúria abban a tárgyban hozott végzése, hogy az érintett tagok részéről fennáll-e minősített befolyás, és az indítványozó Alaptörvény XIII. cikkébe foglalt tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmi köre között nem áll fenn alkotmányjogilag értékelhető, közvetlen kapcsolat. A Kúria végzésének nem az indítványozó valamely fennálló, vagyoni értékű tagsági jogának elvonása vagy korlátozása a tárgya {vö. 20/2014. (VII. 3.) AB határozat, Indoklás [186]}, hanem csupán azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság bizonyos tagjai nem rendelkeznek minősített befolyással.
      [15] A fentiek következtében az indítvány nem felel meg egyrészt az Abtv. 27. §-ában foglalt azon feltételnek, hogy a bírói döntésnek Alaptörvényben biztosított jogot kell sértenie, mert jelen esetben az osztalékra, magasabb vételárra való igény nem ilyen jog.
      [16] Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel az indítványt – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/05/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3209/2016. (X. 17.)
          Date of the decision:
          .
          10/11/2016
          .
          .