English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00416/2021
Első irat érkezett: 02/22/2021
.
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.Szk.12618/2020/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jog)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/10/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Schanda Balázs Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §- a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.Szk.12618/2020/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy a Legfőbb Ügyészség előtti közterületen 2019. január 23-án a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. tv. (a továbbiakban: Gytv.) hatálya alá tartozó bejelentett rendezvényen vett részt, melynek lezárultát követően az indítványozó társaival együtt az úttesten vonult. Az intézkedő rendőrök felszólították a csoport tagjait, hogy az úttestet hagyják el, mert akadályozzák a gépjárműforgalmat, majd ezt követően velük szemben intézkedtek.
Az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság határozatban megállapította, hogy megvalósította a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban Szabs. tv.) 224. § (1) bekezdése szerinti szabálysértést, így őt pénzbírsággal sújtotta. Az indítványozó törvényes határidőn belül kifogást terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a kiszabott pénzbírságot mellőzte, és az indítványozót figyelmeztetésben részesítette.
Az indítványozó álláspontja szerint, a jogalkalmazónak a KRESZ rendelkezéseit az Alaptörvény VIII. és IX. cikkében deklarált véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos követelményekkel összhangban kellett volna értelmeznie. Véleménye szerint semmiképpen nem konkurálhatna az Alaptörvényben biztosított jogok gyakorlásával a KRESZ megsértése. Az EJEB gyakorlata szerint is "mindaddig amíg a tüntetők nem követnek el erőszakos cselekményeket, az állam szerveinek türelmesnek kell lenniük a békés tiltakozásokkal szemben, különben az Egyezmény 11. cikke által garantált gyülekezési jogot megfosztanák minden lényeges tartalmától." Sem a hatóságok sem a bíróság nem vizsgálta azt, hogy egyáltalán a Gytv. hatálya alá tartozó gyűlésről volt-e szó. A vizsgálatok hiányában a szükségességi arányossági teszt elvégzése sem merülhetett fel. .
.
Indítványozó:
    Szabó Gábor
Támadott jogi aktus:
    Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.Szk.12618/2020/6. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
VIII. cikk (1) bekezdés
IX. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_416_0_2021_indítvány.anonim.pdfIV_416_0_2021_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3252/2021. (VI. 11.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 06/01/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.06.01 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3252_2021 AB végzés.pdf3252_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.Szk.12618/2020/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó személyesen eljárva, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.Szk.12618/2020/6. számú végzése ellen, mivel álláspontja szerint a támadott végzés sérti az Alaptörvény I. cikk (1) és (3) bekezdését, VIII. cikk (1) bekezdését, valamint IX. cikk (1) bekezdését.

      [2] 1.1. Az ügyben megállapított tényállás szerint 2019. január 23-án egy magánszemély által bejelentett, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) hatálya alá tartozó gyűlést tartottak Budapest V. kerületében, a Markó utca 16. szám előtt. A gyűlés szervezője 19 óra 10 perckor a statikus formában megtartott gyűlést befejezettnek nyilvánította. Ezt követően a részt vevő tömeg, a le nem zárt Markó utcában, szabálytalanul az úttesten haladt a Bajcsy-Zsilinszky út irányába. A Bajcsy-Zsilinszky úthoz érve a rendőrök többször felszólították a tömeget, hogy hagyják el az úttestet és a járdán közlekedjenek tovább. A felszólítás folyamatos volt, és kitért arra is, hogy a cselekményük szabálysértést valósít meg. A „vonulásról” kamerafelvétel is készült, amely alapján egyértelmű volt, hogy az érintett útszakaszok nem voltak lezárva, és a szabálytalanul közlekedő tömeg miatt az autósok is megállásra kényszerültek. A tömeg 20 óra 5 perckor – az indítványozóval együtt – a Lehel tér irányába haladt tovább, és a Nyugati téri felüljárónál a rendőrség igazoltatásba kezdett (amelyet a kamera szintén rögzített). Az igazoltatott személyek ellen az intézkedő rendőrök a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 224. §-a alapján a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt szabálysértési eljárást indítottak (többek között az indítványozóval szemben is). A rendőrség figyelembe vette a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 21. § (6) bekezdését is, amely tiltja az úttestre történő indokolatlan lelépést.
      [3] A szabálysértési ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság V. Kerületi Rendőrkapitánysága mint szabálysértési hatóság (a továbbiakban: hatóság) járt el, és eljárásában megállapította, hogy mivel a vonulás nem volt a Gytv. szerint bejelentett gyűlés, ezért a KRESZ szabályai az irányadóak, amely megsértése miatt megvalósult a Szabs. tv. 224. §-a szerinti szabálysértés. A személyes meghallgatás során az indítványozó úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a vonulás egy spontán gyűlés volt (molinókkal, zászlókkal), amely a bejelentett gyűlésből alakult ki, ezért a Gytv. szabályai az irányadóak nem a KRESZ előírásai, tehát cselekményük nem volt szabálysértés. A hatóság határozatában megállapította, hogy a vonulás nem volt spontán gyűlés. Az Alkotmánybíróság 75/2008. (V. 29.) AB határozata szerint ugyanis a spontán gyűlés esetén is kell olyan ok vagy cél, ami az együttes fellépést, véleménynyilvánítást indokolttá teszi (függetlenül attól, hogy ez esetben nincs szervező, és előzetes bejelentés sem szükséges). Jelen ügyben azonban a hatóság szerint ezen szempont hiányzott, az indítványozó sem tudott olyan új okot megjelölni, amely a bejelentett gyűlés céljától különbözött volna, ezért nem volt megalapozott egy újabb, azonos tárgyú, vonulásos tüntetés megkezdése, spontán keretek között.

      [4] 1.2. Az indítványozó a szabálysértési hatóság határozatával szemben kifogással élt a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (a továbbiakban: PKKB). Kifogásában előadta, hogy véleménye szerint a rendőri intézkedés sértette a gyülekezéshez való jogát, mivel a közúton tartózkodása során a spontán gyülekezéshez való jogát gyakorolta.
      [5] A PKKB végzésében a kifogást nem találta alaposnak. A végzés indokolása szerint az alkotmánybírósági gyakorlat alapján egy gyülekezés alkotmányos védelme függ a kifejezésre juttatni szándékozott vélemény tartalmától, formájától és kontextustól. Egy spontán gyűlés megítélése során szükséges vizsgálni, hogy megvolt-e az együttes véleménynyilvánítást megalapozó indok. Ennek során pedig az Alkotmánybíróság 3307/2020. (VII. 24.) AB határozat szerint jelentősége van annak, hogy a résztvevők milyen kérdésekben kívánnak közösen, nyilvánosan kommunikálni, ez a kommunikációs szándék kifejezésre jut-e, a véleménynyilvánítás a külső szemlélő számára gyülekezésként azonosítható-e, valamint hogy a rendőrség azt annak kezeli-e. Végül pedig elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy történt-e olyan esemény, amely azonnali reakciót igényelt. Utóbbi kapcsán a PKKB kiemelte, hogy a vonulásos esemény kapcsán nem volt azonosítható olyan történés, amely azonnali reakciót igényelt volna, nem merült fel olyan indok, amely a vonulást megelőző statikus gyűlés témájához képest újdonság lett volna. A PKKB szerint nem megalapozott az indítványozó azon állítása, miszerint a bejelentett gyűlés elhangzó beszéd volt a spontán gyűlés megelőző indoka, ugyanis maga az elhangzó beszéd a bejelentett gyűlés indoka volt, amiatt történt a gyűlés összehívása, az tehát nem egy új gyűlésnek, hanem a bejelentett gyűlésnek volt az indoka. Tehát önmagában az elhangzó beszéd nem alapozott meg egy újabb gyűlést. A PKKB szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlata szerint is szükség van a spontán gyűlés kialakulásához az új eseményre, a Gytv. pedig kifejezetten úgy fogalmaz a spontán gyűlés kapcsán, hogy „egy közvetlenül megelőző indok”-ra van szükség, amely a PKKB szerint nem lehet egy a célját már betöltött másik gyűlés. Mindezek alapján a PKKB szerint a hatóság helyesen ítélte meg a helyzetet és alkalmazta a KRESZ szabályait.

      [6] 1.3. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és az Abtv. 27. §-a alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény I. cikk (1) és (3) bekezdésének, a VIII. cikk (1) bekezdésének, valamint a IX. cikk (1) bekezdésének sérelmére hivatkozással semmisítse meg a PKKB végzését.
      [7] Alkotmányjogi panaszának indokolásában előadta, hogy a bejelentett gyűlésen – amelyen ő is részt vett – olyan beszéd hangzott el, amelyből akkor értesült a tömeg arról, hogy a beszélő szerint az ügyészség „legalizálta” az ellenzéki országgyűlési képviselők elleni erőszakot, emellett a közmédia teljesen elfogult, a médiát korlátozzák és ezért Magyarországon nincs demokrácia és jogállam. A tömeg ezen, véleményük szerint „új” információ alapján kezdett bele az álláspontjuk szerint spontán kialakult, új, vonulásos gyűlésbe.
      [8] A hatóság és a PKKB döntéseivel kapcsolatban kiemelte, hogy azok nem vették figyelembe, hogy a rendőrség a Nyugati téri felüljárón lényegében foglyul ejtette őket, hiszen lezárta a felüljárót, így ha akartak volna sem tudtak volna eleget tenni a kérésüknek, miszerint menjenek fel a járdára (az ott nem volt), és hagyják el a felüljárót (mivel az le volt zárva). Úgy véli, hogy a foglyul ejtésükkel a rendőrség lényegében a jogszerű, spontán tüntetésüket feloszlatta, ezzel megsértette a békés gyülekezéshez való jogukat. Véleménye szerint a rendőrség felkészülhetett volna az alatt a 8–10 perc alatt, amíg a tömeg a Markó utcából elért a Nyugati térig, hogy biztosítsa a békés tüntetést, de ők mégis jogellenesen úgy döntöttek, hogy feloszlatják azt, és intézkednek velük szemben. Álláspontja szerint a hatóság és a PKKB nem vizsgálta meg alaposan a körülményeket és a bizonyítékokat, és ezáltal téves döntést hozott. A hatóság és a PKKB azt sem vette figyelembe, hogy a rendőrség az oszlatással felérő cselekménye előtt nem végzett el semmilyen vizsgálatot a spontán jelleg megállapítása érdekében (nem kérdezősködött pl. a vonuló tömegtől), ezzel az Alaptörvényt és a nemzetközi dokumentumok előírásait is megsértette. Véleménye szerint a rendőrség azzal is megsértette az Alaptörvényt [I. cikk (3) bekezdését], hogy egy rendeleti szabályt (KRESZ) használt fel egy alapjog (gyülekezéshez való jog) korlátozására. Ezt követően az indítványozó hosszan hivatkozta az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal, és a spontán gyűlésekkel összefüggő gyakorlatát, külön kifogásolva azt is, hogy a hatóság és a PKKB nem értelmezte a KRESZ-t az Alaptörvény VIII. cikkével és a IX. cikkével összhangban.

      [9] 2. Az Abtv. 56. §-a alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának kérdésében dönt, ennek során mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [10] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban járt el, és az indítványozó panaszának vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panasz az alábbi okok miatt nem fogadható be.

      [11] 2.1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszában a támadott végzés alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény I. cikk (1) és (3) bekezdésének, VIII. cikk (1) bekezdésének valamint IX. cikk (1) bekezdésének a sérelmére alapozta. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

      [12] 2.2. A PKKB végzése ellen nincs helye fellebbezésnek, az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány tehát e tekintetben megfelel a törvényi feltételeknek.
      [13] Jelen ügyben az alkotmányjogi panaszt a szabálysértési hatóság és a PKKB által szankcionált személy nyújtotta be az ügyét érdemben lezáró bírósági végzéssel szemben, így az indítványozó érintettnek tekinthető, tehát jogosult volt az alkotmányjogi panasz előterjesztésére.
      [14] A fentiek mellett megállapítható, hogy az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő az indítványát.

      [15] 2.3. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában hivatkozott az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésének, valamint a IX. cikk (1) bekezdésének a sérelmére is. Ezen cikkek vonatkozásában azonban az indítványozó nem adott elő semmilyen alkotmányjogi és más jellegű érvelést sem [az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését pedig csak a VIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben hivatkozta meg]. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az indítvány az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése, valamint a IX. cikk (1) bekezdése tekintetében nem felel meg a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek, mivel – az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint – az indokolás hiánya {lásd többek között: 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]; 3245/2016. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [10], [13]} az ügy érdemi elbírálásának akadálya.

      [16] 2.4. Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése, valamint a VIII. cikk (1) bekezdése tekintetében megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott – a határozott kérelemre vonatkozó – törvényi feltételeknek. Az indítvány megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [Abtv. 51. § (1) bekezdés és 52. § (1b) bekezdés a) pont], az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörben kérve az Alkotmánybíróság eljárását. Az indítványozó megjelölte továbbá az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont] és az Alaptörvény sérelmet szenvedett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítvány benyújtását részletesen indokolta, kifejtve az Alaptörvényben foglalt jogok sérelmének mibenlétét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítványozó kifejezett kérelmet fogalmazott meg a bírói döntés megsemmisítésére nézve [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].

      [17] 2.5. Az Abtv. 29. §-ában meghatározottak szerint az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {erről elsőként lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
      [18] Jelen ügyben az indítványozó azt állította, hogy a PKKB végzése nem vette figyelembe az ügy alapjogi érintettségét, és nem vizsgálta a kialakult vonulásos esemény spontán gyűlés jellegét, valamint nem értékelte megfelelően a KRESZ-nek az alapjogi vonatkozásait, ezáltal megsértette a békés gyülekezéshez [Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdés] való jogát, valamint az alapjogi mérlegelés hiánya miatt az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését is.
      [19] Az Alkotmánybíróság a fentiekkel összefüggésben az alábbiakat állapította meg. Az indítványozó alkotmányjogi panaszának központi kérdése abban foglalható össze, hogy mikor tekinthető egy gyűlés spontán gyűlésnek, mely feltételeknek kell hogy megfeleljen egy ilyen gyűlés, valamint hogy ezen szempontokat figyelembe vette-e a PKKB a döntése meghozatalkor.
      [20] Az Alkotmánybíróság a közelmúltban részletesen is foglalkozott a spontán gyűlések fogalmi elemeinek tisztázásával. A 3307/2020. (VII. 24.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy in abstracto nem zárható ki, hogy egy bejelentett rendezvényt követő eseménysorozat újabb önálló gyűlésnek, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó spontán vagy gyors reagálású rendezvénynek minősüljön. A gyülekezési jog gyakorlása ugyanis nem szűkíthető le a gyülekezési törvény szerint bejelentett rendezvényekre, annak részét képezik ugyanis a spontán, illetve gyors reagálású gyűlések is {3307/2020. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [22]}. Ezen kérdés eldöntése során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a résztvevők közéleti kérdésben kívánnak-e közösen, nyilvánosan kommunikálni; a kommunikációs szándék kifejezésre jut-e, verbális vagy nonverbális formát ölt-e; a rendezvény keretében megvalósuló véleménynyilvánítás a külső szemlélő számára gyülekezésként azonosítható-e; előbbi folyományaként maga a rendőrség az eseményt ténylegesen gyülekezésként kezeli-e; illetve annak is, hogy adott esetben történt-e olyan esemény, amely azonnali reakciót igényelt {3307/2020. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [23]}. Ezen megállapításokat az Alkotmánybíróság a 3001/2021. (I. 14.) AB határozatában is megerősítette, továbbá azt is kiemelte, hogy az eljáró hatóságnak, valamint bíróságnak az Alaptörvény 28. cikkében foglalt kötelezettsége, hogy megvizsgálja az elé tárt ügy tényállását, és az előtte fekvő bizonyítékokat, amely alapján azt is vizsgálnia kell, hogy az ügy alapját képező események nem minősíthetőek-e spontán gyülekezésnek {3001/2021. (I. 14.) AB határozat, Indokolás [42]}.
      [21] Jelen ügy tekintetében megállapítható, hogy a PKKB a fenti szempontok szerinti vizsgálatot elvégezte, az ügy pedig semmilyen olyan kérdést nem vet fel, amelyet az Alkotmánybíróság a korábbiakban már ne vizsgált volna meg érdemben.
      [22] Mindezek alapján megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt követelményeknek, ugyanis az ügyben nem merül fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye, és az ügy nem vet fel olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem, amelyre az Alkotmánybíróság korábban már ne adott volna választ.

      [23] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szalay Péter

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Schanda Balázs

          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/22/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 17.Szk.12618/2020/6 of the Central District Court of Pest (minor violation of road traffic regulations, right to assembly and freedom of expression)
          Number of the Decision:
          .
          3252/2021. (VI. 11.)
          Date of the decision:
          .
          06/01/2021
          .
          .