English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01974/2020
Első irat érkezett: 11/24/2020
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 29.K.701.011/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (ügyvédi kamarai fegyelmi határozat felülvizsgálata)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/29/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Törvényszék 29.K.701.011/2020/6. számú ítélete és a Kúria Kfv.IV.37.629/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az alkotmányjogi panaszban támadott ítéletet a Fővárosi Törvényszék az indítványozó fegyelmi ügyében hozott ügyvédi kamarai határozat megsemmisítése iránt indított közigazgatási perben hozta. Az indítványozó ügyvéd, aki ellen a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte az ügyvédi kamaránál, mivel biztonsági ellenőrzése során észlelte, hogy a büntető védőként eljáró indítványozó egy iratkötegbe rejtett, irathoz rögzített tiltott tárgyat kísérel meg átadni védencének személyes találkozásuk alkalmával. Az észlelést követően az indítványozó az iratot azonnal megsemmisítette. Az első fokon eljáró kamarai fegyelmi bizottság megállapította a szándékos fegyelmi vétség elkövetését, amiért az indítványozót megrovásban részesítette és az eljárási költség megfizetésére kötelezte. Az indítványozó a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, amelynek nyomán a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyta. Az indítványozó e határozattal szemben közigazgatási pert indított, arra hivatkozva, hogy a fegyelmi eljárás során a bűnösségét alátámasztó bizonyítékra nem hivatkoztak, és a terhére rótták a vétlenségét alátámasztó bizonyíték megsemmisítését. A bíróság a támadott ítéletében az indítványozó keresetét elutasította.
Az indítványozó a fentiekkel összefüggésben az ártatlanság vélelmére hivatkozik és az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésének megsértését állítja..
.
Támadott jogi aktus:
    A Fővárosi Törvényszék 29.K.701.011/2020/6. számú ítélete, a Kúria Kfv.IV.37.629/2020/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (2) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1974_2_2020_indkieg_anonim.pdfIV_1974_2_2020_indkieg_anonim.pdfIV_1974_0_2020_indítvány_anonim.pdfIV_1974_0_2020_indítvány_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3226/2021. (V. 28.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 05/11/2021
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2021.05.11 9:00:00 1. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3226_2021 AB végzés.pdf3226_2021 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.IV.37.629/2020/2. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 29.K.701.011/2020. számú ítélete alaptörvény-elleneségének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselő (dr. Máté Szilárd ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kérte a Kúria Kfv.IV.37.629/2020/2. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 29.K.701.011/2020/6. számú ítélete alaptörvény-elleneségének a megállapítását, és megsemmisítését.

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló perben megállapított tényállás szerint a felperes (a továbbiakban: indítványozó) büntető védői tevékenységet látott el. Védence a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet fogva tartásában volt, és a 2017. december 7-én megtartott tárgyaláson találkoztak, ahol az indítványozó egy iratköteget kívánt átadni védencének, de a biztonsági ellenőrzés során az egyik iraton egy fehér, nem átlátszó ragasztószalaggal leragasztott tárgy került elő. Az eseményről felvett jelentések alapján a tárgy egy papírra felragasztott SIM kártya volt. Az indítványozó ugyanakkor az észlelést követően a lapot az iratok közül eltávolította, és elmondása szerint „mérgében” azt azonnal széttépte, amelyből kifolyólag véleménye szerint nem került az feltárásra, hogy milyen tárgy volt a ragasztószalag alatt.
    [3] A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet képviseletében a büntetés-végrehajtási parancsnok 2017. december 8-án tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát a történtekről, és kérte az ügyvéd fegyelmi felelősségének a megvizsgálását.
    [4] A Székesfehérvári Regionális Fegyelmi Bizottság Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarája az F.1/4/2018. számú határozatában megállapította az indítványozó vonatkozásában egyrendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését, ezért megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, továbbá 80 000 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. Döntését az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltakra alapította.
    [5] Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága (a továbbiakban: alperes) az FF/023/2019. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
    [6] Az indítványozó keresete folytán eljáró Fővárosi Törvényszék a 29.K.701.011/2020/6. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolásban kiemelte, hogy egy ügyvéd a védencének nem kísérelhet meg átadni olyan iratcsomagot, amely a papírlapokon kívül bármi mást is tartalmaz. Amennyiben ezt nem tartja be, az eshetőleges szándékú magatartása az iratokon kívüli tárgy átadására megállapítható. A bíróság kiemelte: helyesen értékelte az indítványozó terhére azt az alperesi kamara, hogy az indítványozó saját vétlensége mellett szóló bizonyítékot semmisített meg azzal, hogy a kérdéses papírlapot széttépte. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a cselekmény elkövetése kapcsán relevanciával az nem bír, hogy az indítványozónak milyen mennyiségű iratanyagot kellett kezelnie, mert egy ügyvédnek a hivatását minden esetben a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, és köteles mindenkor az ügyvédi hivatásához méltó magatartást tanúsítani.
    [7] Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a Kfv.IV.37.629/2020/2. számú végzésével a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (2) bekezdése alapján megtagadta.

    [8] 1.2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésének a sérelmét állította.
    [9] Az indítványozó álláspontja szerint az ártatlanság vélelme azért sérült az ügyében, mert az eljáró fegyelmi tanácsok és a bíróság a terhére rótták, hogy megsemmisítette azt a papírlapot, amire az állítólagos SIM kártya volt rögzítve. Ezzel tulajdonképpen azt várták az indítványozótól, hogy mentő bizonyítékot szolgáltasson annak ellenére, hogy a vádlónak – jelen esetben a kamarának – kellett volna terhelő bizonyítékot előadni. Állápontja szerint ügyében kétséget kizáróan nem bizonyított tényt értékeltek terhére, mert „azok a jelentések, amelyek szerint a Bv. alkalmazottak az átlátszatlan ragasztószalagon »átlátva« állapították meg, hogy az alatt SIM kártya van”, semmiképpen nem lehet alkalmas a fegyelmi felelősség megállapítására.

    [10] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.

    [11] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó jogi képviselője a Kúria végzését 2020. október 7-én vette át, az alkotmányjogi panasz pedig 2020. november 9-én került benyújtásra. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a Kúria végzésével szemben határidőben került előterjesztésre.

    [12] 2.2. A határidőben benyújtott indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében felsorolt követelményeinek a jogerős ítélet vonatkozásában eleget tesz. Tartalmazza ugyanis: a) azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 27. §); b) az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének a lényegét (az alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntés következménye az, hogy az indítványozó ügyében sérült az ártatlanság vélelme); c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírósági döntést (a Fővárosi Törvényszék 29.K.701.011/2020/6. számú ítélet); d) az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [XXVIII. cikk (2) bekezdése]; e) a jogerős ítélet vonatkozásában indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírósági döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével; f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírósági döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt.
    [13] A Kúria Kfv.IV.37.629/2020/2. számú végzése vonatkozásában ugyanakkor az indítványozó önálló indokolást nem terjesztett elő, ezért az indítvány ebben a részében nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglalt követelményeknek.
    [14] Az Alkotmánybíróság az alábbiakban ezért azt vizsgálta, hogy a Kúria végzésén keresztül a jogerős döntés alkotmányos felülvizsgálatának lehet-e helye.

    [15] 2.3. A jelen ügyben megállapítható, hogy a Kúria Kfv.IV.37.629/2020/2. számú végzése az ügy érdemét nem érintette, ugyanakkor az Alkotmánybíróság a Kp. 118. § (2) bekezdésén alapuló végzést eljárást befejező bírói döntésnek tekinti, amely az Abtv. 27. §-án alapuló törvényi feltételek alapján alkotmányjogi panasszal megtámadható {például: 3102/2021. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [4]}. Ez ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy az alkotmányjogi panasz megítélése szempontjából az alapügy érdemében hozott döntésnek a Fővárosi Törvényszék 29.K.701.011/2020/6. számú ítélete tekinthető.
    [16] Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben kiemeli, hogy az Ügyrend 32. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszok esetében a jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz ezért akkor is benyújtható, ha törvény felülvizsgálati kérelem benyújtását is lehetővé teszi.
    [17] Ha az indítványozó a felülvizsgálat lehetőségét kimeríti, a rendkívüli jogorvoslati eljárásban hozott döntés tartalma az Alkotmánybíróság eljárására kihat. Abban az esetben ugyanis, ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására nincs lehetőség, az Alkotmánybíróság a Kúriának a nem érdemi döntésén keresztül csak akkor vizsgálhatja az ügy érdemében hozott jogerős döntést, ha (i) az indítványozó a jogerős döntést a felülvizsgálati kérelem benyújtásával egyidőben alkotmányjogi panasszal határidőben megtámadta, vagy (ii) ha a Kúria végzését mérlegelési jogkörben hozta meg [Ügyrend 32. § (4) bekezdés, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről szóló 1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalás I/5. pont].
    [18] A jelen esetben megállapítható, hogy az indítványozó a jogerős döntést alkotmányjogi panasszal nem támadta meg, ugyanakkor a Kúriának a Kp. 118. § (2) bekezdésén alapuló döntése mérlegelési jogkörben hozott bírói döntésnek minősül. Erre tekintettel a Kúria végzésén keresztül a jelen ügyben a jogerős döntés állított alaptörvény-ellenessége vizsgálható.

    [19] 3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
    [20] Az indítványozó az ártatlanság vélelmének sérelmét lényegében azért állította, mert álláspontja szerint az eljáró bíróság okszerűtlenül és hiányosan értékelte az előterjesztett bizonyítékokat, különös tekintettel a büntetés-végrehajtási alkalmazottak jelentését, amely szerint a védencének átadott papírlapra egy ragasztószalagon egy SIM kártya került felragasztásra. Ezzel összefüggésben ugyanakkor hangsúlyozza az Alkotmánybíróság a következőket.
    [21] A bizonyítékok értékelése és ezen keresztül a tényállás megállapítása, illetve annak bizonyos fokú felülvizsgálata a jogorvoslati eljárás(ok) során az eljáró bíróságok feladata. Az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékeltek), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik felhatalmazással. A bíróság ezen értékelő tevékenysége nem lehet alkotmányossági vizsgálat tárgya {21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [24]; 3013/2016. (I. 25.) AB végzés, Indokolás [18]; 3221/2014. (IX. 22.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
    [22] Az Alkotmánybíróság az indítványozó érvelésével összefüggésben hangsúlyozza: a bíróság a jogerős ítéletben egyértelműen rögzítette, hogy az indítványozó tisztában volt azzal, hogy az alperesi kamara határozatának jogalapjául a büntetés-végrehajtási alkalmazottak jelentései szolgáltak. Az indítványozó azonban kereseti kérelmében olyan jellegű bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, amellyel ezen jelentésben rögzítettek valóságtartalmát meg kívánta volna cáfolni. A bíróság kiemelte azt is, hogy az elkövetett jogsértés az indítványozó részéről az volt, hogy az iratokat nem vizsgálta át a védencének történő átadás előtt, amelyet az indítványozó is elismert.
    [23] A fentiek szerint megállapítható, hogy a bíróság döntésének indokolásában részletesen vizsgálta a bizonyítékokat, és az indítványozó felelősségét (lásd különösen a [21] és [23] bekezdéseket). Önmagában az, hogy az indítványozó a bírósági döntés érvelését és az érdemi döntés tartalmát tévesnek tartja, nem alkotmányossági kérdés, és nem ad alapot a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyének megállapíthatóságára.
    [24] Az indítványozó által előadott érvek ezért az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdésével összefüggésben nem vetik fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoznak meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.

    [25] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a Kúria végzése vonatkozásában nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában foglaltaknak, míg a jogerős ítélet vonatkozásában az Abtv. 29. §-ában írt befogadási kritériumoknak. Erre tekintettel az indítványt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Juhász Imre s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Czine Ágnes
        előadó alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Juhász Miklós
        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Horváth Attila
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Sulyok Tamás
        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        11/24/2020
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the judgement No. 29.Pf.630.924/2020/6 of the Budapest-Capital Regional Court (review of a disciplinary decision of the bar association)
        Number of the Decision:
        .
        3226/2021. (V. 28.)
        Date of the decision:
        .
        05/11/2021
        .
        .