English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02054/2019
Első irat érkezett: 12/30/2019
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem visszautasítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:Országgyűlés
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/20/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - dr. Viola Judit közjegyző 11041/Ü/266/2019/2. számú végzése továbbá a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - végrehajtást kérő - előadta, hogy az adóssal szemben végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő. A végrehajtás elrendelése a közjegyzői okiratban foglalt kölcsönszerződés adósi értékőrző folyósítási kötelezettségén alapult, azaz az árfolyam növekedésével a folyósított forintösszeg időszakonként kipótolt teljesítésére. A kérelemnek sem a közjegyző, sem a fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság nem adott helyt. A közjegyző arra hivatkozással utasította el a kérelmet, hogy az indítványozó a kérelmet nem megfelelő módon, azaz nem papír alapon terjesztette elő, továbbá a kérelem hiányos, mert nem csatolta a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat hiteles kiadmányát és hiteles másolatát, illetőleg annak kiállítását nem kérte és díját nem fizette meg, így a kérelem elutasítása indokolt. Az indítványozó álláspontja szerint a közjegyző döntése és a bírósági végzés az önkényes mérlegelés tilalmába ütközik, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti, mert a közjegyző és a bíróság az indokolási kötelezettségének nem tett eleget..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzése
    dr. Viola Judit közjegyző 11041/Ü/266/2019/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
R) cikk
T) cikk
XIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
15. cikk (4) bekezdés
18. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2054_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_2054_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3242/2021. (VI. 4.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/18/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.05.18 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3242_2021 AB végzés.pdf3242_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésre irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban. Abtv.) 27. §-a alapján kérte a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzésének a 11041/Ü/266/2019/2. számú közjegyzői végzésre kiterjedő hatállyal az alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint a megjelölt végzések ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, R) cikkével, T) cikkével, a XIII. cikk (1) bekezdésével, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével, a 15. cikk (4) bekezdésével valamint a 18. cikk (3) bekezdésével.

      [2] 1.1. Az indítvány és a rendelkezésre álló közjegyzői és bírósági végzés alapján az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzménye a következőképpen foglalható össze.
      [3] Az indítványozó, 2019. februárjában, mint végrehajtást kérő az adóssal szemben – jogi képviselője útján – végrehajtási záradék kiállítását kérte a közjegyzőtől.
      [4] Az indítványozó jogi képviselője az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre (a továbbiakban: Eüitv.) hivatkozva elektronikus úton (hivatali kapu) terjesztette elő a kérelmet.
      [5] A közjegyző nevében eljáró közjegyzőhelyettes a 11041/Ü/266/2019/2. számú végzésével a kérelmet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/E. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Vht. 12. § (2) bekezdése alapján visszautasította, egyrészt amiatt mert az adott ügytípusban nincs helye elektronikus ügyintézésnek, a kérelem csak (papír alapú) nyomtatványon terjeszthető elő, valamint hivatkozott arra is, hogy az indítványozó jogi képviselője a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat két darab hiteles kiadmányát és annak két darab nem hiteles másolatát nem csatolta.
      [6] A közjegyzői végzés hivatkozott többek között Vht., a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) és a közjegyzői ügyviteli szabályzatról szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet [a továbbiakban: régi Küsz., amelyet 2020. január 1. napjával hatályon kívül helyezett a 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet] rendelkezéseire, továbbá az Eüitv., illetve az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályaira.
      [7] A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzésével a közjegyzőhelyettes végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kimondta, hogy a közjegyzőhelyettes a döntéshez szükséges tényeket helyesen állapította meg és ezek alapján helytálló jogi következtetésre jutott.
      [8] A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiemelte, hogy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a szabatos indokoláshoz való jog a tisztességes eljáráshoz való jog része. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a közjegyzőhelyettes a törvényben előirt indokolási kötelezettségének eleget tett. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a végrehajtást kérő alaptalanul kifogásolta ennek elmaradását. A közjegyzőhelyettes a végzés indokolásában konkrétan, és teljes körűen megjelölte azokat a jogszabályhelyeket, melyekre döntését alapozta. A végzés indokolásából a közjegyzőhelyettes érvelése egyértelműen kitűnik.
      [9] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezésben felhozott érvek nem adtak kellő alapot a végzés megváltoztatására, a közjegyzőhelyettes így jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő kérelme hiányos, a Vht. 12. § (2) bekezdésének megfelelően mellőzte a hiánypótlást, és határozott a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem visszautasításáról. Figyelemmel arra, hogy a közjegyzőhelyettes a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelmet visszautasította, a Vht. 23/C. § feltételeinek fennállását vizsgálni nem kellett. Ennek hiányát, elmaradását a végrehajtást kérő alaptalanul kifogásolta.

      [10] 2. Az indítványozó az eljárás során hozott közjegyzői és törvényszéki végzés alaptörvény-ellenességnek a megállapítását és megsemmisítését kérte az Abtv. 27. §-a alapján.
      [11] Az indítványozó álláspontja szerint a közjegyzői határozat a jogszabályi hierarchiát sértő módon nem jelölte meg azt a jogszabályi rendelkezést, amely tiltja az elektronikus dokumentum záradékolását; nem indokolta, hogy miért nincs helye elektronikus kapcsolattartásának; nem jelölte meg azt a törvényhelyet sem, amely meghatározza az elektronikusan benyújtandó kérelem példányszámát (az indítványozó szerint elektronikus kapcsolattartásánál értelmezhetetlen a példányszám. Mindezek alapján a közjegyzői döntés önkényes és sérti többek között az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét is mivel a tisztességes bírósági eljáráshoz, a tisztességes tárgyaláshoz való jognak „hatékony jogként kell érvényesülnie”. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy a bíróság a régi Küsz. szabályait helyezte előtérbe az Eüitv. rovására, ezzel megsértve a jogforrási hierarchiát. Az indítványozó úgy vélte, hogy a közjegyzői és a törvényszéki végzés sérti az „önkényes mérlegelés tilalmát”, így az indokolt bírói döntéshez, a hatékony jogorvoslathoz és a jogbiztonsághoz való jogot (a jogforrási hierarchia megsértése révén). A tisztességes eljárás sérelmét azzal is indokolta az indítványozó, hogy az eljárás tisztességtelensége vezetett a kérelem visszautasítására.
      [12] Tulajdonjogának megsértését is állította az indítványozó, mivel nem érvényesíthette anyagi értéket kifejező követelését a rendelkezésére álló a közjegyzői okirat alapján az értékőrző folyósítás körében.

      [13] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
      [14] Az Abtv. 27. §-a (1) bekezdése értelmében a bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. A törvény szövegéből az következik, hogy a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye alkotmányjogi panasznak {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [24]–[25]}.
      [15] A tárgyi ügyben azt állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a támadott határozatok nem a végrehajtási eljárás érdemében hozott, és nem is az azt befejező, hanem a végrehajtási eljárás során hozott döntések, amelyek ellen nincs helye alkotmányjogi panasz előterjesztésének {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [35]}.
      [16] Az Alkotmánybíróság végezetül megjegyzi, hogy az indítványozó nem volt elzárva attól, hogy a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmét – akár az alkotmányjogi panasz előterjesztése mellett – a közjegyző és a törvényszék által vázolt módon ismételten előterjessze, amennyiben annak jogszabályi feltételi fennállnak.
      [17] Az Alkotmánybíróság továbbá rámutatott, hogy közjegyzői és bírósági hatáskörbe tartozó kérdés az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok joghatásainak a mérlegelése.

      [18] 4. Az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy a támadott határozatok nem tekinthetőek az ügy érdemében hozott, illetve bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek, az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Czine Ágnes
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Miklós
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/30/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 56.Pkf.632.376/2019/5 of the Budapest-Capital Regional Court (rejection of a request for ordering enforcement)
          Number of the Decision:
          .
          3242/2021. (VI. 4.)
          Date of the decision:
          .
          05/18/2021
          .
          .